Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 195
Tízből hat vállalkozás még mindig beépíti áraiba az inflációt

Tízből hat vállalkozás még mindig beépíti áraiba az inflációt

Az infláció érzékelése továbbra is jelen van a hazai vállalkozások körében, amelyek jelentős hányada, közel 60%-a beépíti áraiba a drágulást – derül ki a VOSZ Barométer felmérés második negyedévre vonatkozó friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérés szerint a cégek legnagyobb része még mindig az inflációt tartja az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémának.

Tízből négy uniós munkavállalót közvetlenül érint majd a zöld átállás

Tízből négy uniós munkavállalót közvetlenül érint majd a zöld átállás

A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.

Maradt a második legrosszabb kategóriában Magyarország a globális szakszervezeti felmérésben

Maradt a második legrosszabb kategóriában Magyarország a globális szakszervezeti felmérésben

Idén is a második legrosszabb besorolást kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolja a világ országait. 2021 óta így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.

Fokozná a fegyverszállítást, de harcoló csapatokat nem küldene Ukrajnába az európaiak többsége

Fokozná a fegyverszállítást, de harcoló csapatokat nem küldene Ukrajnába az európaiak többsége

Szerte Európában jelentős a támogatottsága annak, hogy az Ukrajnát támogató országok növeljék a Kijevnek szánt fegyver- és lőszerellátást – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 14 európai országra (de Magyarországra nem) kiterjedő közvélemény-kutatásából. Mindamellett az összes felmérésbe bevont államban a közvélemény többsége ellenzi, hogy országuk harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.

Nem minden a mediterrán étrend? Különös dolog is magyarázhatja, hogy a spanyolok sokáig élnek

Nem minden a mediterrán étrend? Különös dolog is magyarázhatja, hogy a spanyolok sokáig élnek

Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.

Magas energiaárak, túl sok szabályozás – Ezek a fő problémák az európai cégek szerint

Magas energiaárak, túl sok szabályozás – Ezek a fő problémák az európai cégek szerint

A magas energiaköltségeket, a túl nagy mértékű uniós szabályozási terhet, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárásokat tekinti az Európai Munkaadói Szövetség (BusinessEurope) azoknak a fő strukturális problémáknak, amelyekkel jelenleg az európai vállalatoknak meg kell küzdeniük – mondta el a BusinessEurope elnöke, valamint főtitkára azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezett meg abból az alkalomból, hogy a BusinessEurope vezető testülete, az Elnökök Tanácsának aktuális ülését ma és holnap Budapesten rendezik meg.

Népesedési katasztrófa felé robognak a fejlett országok, Magyarországon a mamahotel a nagy gond

Népesedési katasztrófa felé robognak a fejlett országok, Magyarországon a mamahotel a nagy gond

A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.

Itt a friss PISA-kutatás: a magyar iskolákban súlyos gondok vannak

Itt a friss PISA-kutatás: a magyar iskolákban súlyos gondok vannak

Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.

Már nem olyan súlyos a munkaerőhiány az EU-ban

Már nem olyan súlyos a munkaerőhiány az EU-ban

Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.

Milyen nyugdíjkatasztrófa?! Elképesztő adatok érkeztek a magyar nyugdíjakról

Milyen nyugdíjkatasztrófa?! Elképesztő adatok érkeztek a magyar nyugdíjakról

Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.

Nagyon megéri Magyarországon diplomát szerezni

Nagyon megéri Magyarországon diplomát szerezni

A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.

Lengyelország és Csehország bajnokai letarolják a régiót

Lengyelország és Csehország bajnokai letarolják a régiót

Négy magyar cég szerepel a közép- és kelet-európai térség 100 legnagyobb technológiai vállalatát rangsoroló listán. A Digital Poland Foundation által összeállított, úgynevezett digitális bajnokokat tartalmazó rangsorba azok a tech cégek kerülhetnek fel, amelyek értéke legalább 100 millió dollárt tesz ki. A rangsorban 41 lengyel vállalat szerepel – ami részben az ország gazdaságának méretével is magyarázható –, de még Csehország is 15, Észtország pedig 12 céggel van jelen a listán. A cseh cégek közül számos olyat találni, amelyek Magyarországon is elég ismertek, ilyen például a kifli.hu anyacége (a Rohlik), az Alza, a Notino, a Packeta vagy a Kiwi.com. Ezen kívül a lista top20-as cégei között további olyan ismerős nevek is felbukkannak, mint a romániai eMag, az észt Bolt vagy a litván Vinted.

Nagy Márton megüzente: akkor lehet kivezetni az extraprofitadót, amikor nincs extraprofit

Nagy Márton megüzente: akkor lehet kivezetni az extraprofitadót, amikor nincs extraprofit

Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.

Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Súlyos a munkaerőhiány Magyarországon - Miért ilyen nagy a gond?

Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.

Rendszerek sorsát döntik el a béremelések - Mit mutat Magyarország példája?

Rendszerek sorsát döntik el a béremelések - Mit mutat Magyarország példája?

Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Üzemanyagválság felé halad Magyarország, kiadták a figyelmeztetést
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.