Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
A hazai cégvezetők 415 forintos euróárfolyammal számolnak az idei évre, valamint 1,8%-os GDP-növekedést és 4,8%-os inflációt várnak 2025-re – derült ki a PwC idei Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből. A 2012 óta készülő felmérés történetében az eddigi legalacsonyabb szintre (39%-ra) csökkent azon hazai felsővezetők aránya, akik nagyon vagy rendkívül bizakodóak saját vállalatuk következő 12 hónapra vonatkozó bevételnövekedési kilátásait illetően.
Aggasztó irányokat látni a mesterséges intelligencia fejlődése terén – figyelmeztetett Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate nemzetközi véleményoldal által – a párizsi AI-csúcstalálkozó keretében – megrendezett fórumon. Az MIT professzora szerint a technológiai óriáscégek által követett jelenlegi megközelítés ugyanis nem afelé mutat, hogy az AI majd a munkavállalók nagyobb termelékenységét segíti elő, illetve a jelenlegi trendek szerint a polgárok és a fogyasztók sem fognak nagyobb kontrollt élvezni az adataik felett.
Továbbra is Magyarország számít az EU legkorruptabb tagállamának – derül ki a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2024-es globális rangsorában. A friss eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma esett vissza a legjobban az EU-tagállamok között.
Az amerikai infláció növekedését és az USA gazdasági növekedésének lassulását várják a szakértők a Donald Trump Kanadával, illetve Mexikóval szemben kivetett vámintézkedései miatt. Az elemzők az inflációs hatás részeként különösen az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedését emelik ki, de egy átlagos autó ára is 3000 dollárral emelkedhet majd az USA-ban. Szakértők szerint nem is Trump lépése, hanem inkább az arra adott kanadai válasz jelenti a meglepést. Van olyan elemző, aki szerint a mostani amerikai lépés csak az első csapást jelenti egy nagyon pusztító globális kereskedelmi háborúban.
Az MNB Lámfalussy-díjának friss kitüntettje, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is előadást tartott az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián. Előadásában a jegybanki függetlenség előnyeit ismertette az infláció féken tartása terén, továbbá rámutatott arra, hogy romló trend figyelhető meg globális szinten a központi bankok de facto függetlenségének érvényesülésénél a fokozódó politikai nyomás miatt.
Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Lámfalussy intelmei alapján nem vagyunk tagjai az eurózónának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Fontos, hogy a központi bankok függetlenek legyenek a nemzetközi pénzpiacoktól és a kormányoktól is. A kormányoknak is ez az érdekük, hogy hagyják az infláció ellen küzdeni a jegybankokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Rekord alacsony szintre csökkent a VOSZ Barométer felmérés fő mutatója, illetve három alindexe is 2024 negyedik negyedévében – derül ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő felmérés friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy továbbra is jelentős (69%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. A fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya 92%, ami a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
Bár a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia megrendezésének teljesen végső költségszámítása még várat magára, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az utóbbi évtizedekben megtartott olimpiák közül a párizsi játékok kerültek a legkevesebbe, a jelenlegi számítások szerint mintegy 9-11 milliárd euróba. Amit már biztosan tudni lehet, hogy a játékok szűk értelemben vett megszervezése (a szervezőbizottság költségvetése) közel 4,5 milliárd eurót tett ki, amelyet szinte teljes egészében (96%-ban) magán forrásból fedeztek. További mintegy 4,5 milliárd euróba kerültek a rendezéshez szükséges infrastrukturális beruházások. Fürjes Balázs, a NOB tagja a Portfolio-nak elmondta: az USA-ban tartott olimpiákat nem számítva Párizs rekordot állított be azzal, hogy a szervezési költségek fedezésében ilyen magas volt a magán források aránya. Hozzátette: a párizsi volt az eddigi legköltséghatékonyabb olimpia, ahol alig kellett új sportlétesítményeket építeni, az egyéb kapcsolódó infrastrukturális beruházások pedig olyan projektekből álltak, amelyekre az olimpiától függetlenül is szüksége volt a francia fővárosnak. Ezek alapján úgy véli: a jövőben csak olyan városnak lesz esélye olimpiát rendezni (különösen Európában), amely bizonyítani tudja a NOB számára, hogy a 2024-es játékokhoz hasonlóan pénzügyileg fenntartható módon rendezi meg majd az eseményt.
A német üzleti körökben egyre többen adnak hangot elégedetlenségüknek azzal kapcsolatban, hogy szerintük a betegszabadságra vonatkozó jelenlegi szabályozás (miszerint a dolgozók évi hat hetet vehetnek ki ilyen módon a fizetésük 100%-os folyósítása mellett) túlságosan bőkezű, visszaélésekre adhat lehetőséget, ami az ország jelenlegi helyzetében súlyos terhet ró a cégekre. Legutóbb az Allianz vezére azzal az ötlettel állt elő, hogy a betegség első napjára ne járjon fizetés, mint ahogy az egyes országokra jellemző. Nagy-Britanniában is ez utóbbi szigorúbb szabály érvényes, azonban az új munkáspárti kormány most éppen azt tervezi, hogy az eddigi negyedik nap helyett már a betegség első napjától biztosítaná a juttatást.
Az EU-n belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Három százalék feletti, négy százalék körüli - az erősödő belső fogyasztáson alapuló - jövő évi GDP-növekedés eléréséről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatáson. A minisztert a költségvetési bizottságban is meghallgatták a képviselők. Itt az NGM-et és a PM-et egyesítő leendő gazdasági csúcsminisztérium kapcsán megjegyezte: egyensúlyt kell teremteni a növekedés és a költségvetés szempontjai között: "nincs sem növekedési, sem fiskális dominancia". A meghallgatásokat élőben követtük.
A katánál az áfamentesség növelése erősen megfontolandó – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca és az október végétől új vezetésű Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán. Az eseményen Nagy Márton elmondta azt is, hogy holnap kerül bejelentésre a Demján Sándor Program tőkeprogramja, illetve a program kilencedik eleme a mikrovállalkozások áramárainak csökkentésére irányul majd.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.
A HR-folyamatok szerepe egyre inkább stratégiai szintre emelkedik a cégek számára azáltal, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon a munkavállalók megtartása és motiválása növekvő kihívást jelent – hangzott el az RSM Hungary "A legnagyobb probléma az ember? HR és Bérszámfejtés 2025" című webináriumán, amelyen a HR-tevékenységekhez szorosan kapcsolódó bérszámfejtés kiszervezésének lehetséges előnyeiről is szó esett.
Egy új, 48 MW kapacitású napelemparkkal bővíti zöldáramtermelését a Mol, amely a cégcsoport tiszaújvárosi tagvállalatánál, a Mol Petrolkémia (MPK) telephelyén épül majd fel – jelentették be a Mol 2019-ben átadott első tiszaújvárosi napelemparkjának területén tartott sajtótájékoztatón. A helyi ipartelep melletti zagytározón, barnamezős beruházással megépülő napelempark a Mol Petrolkémia (MPK) saját működéséhez biztosít majd zöld energiát. 48 MW kapacitásával a létesítmény Magyarország egyik legnagyobb direkt csatlakozású napelemparkja lesz.
A magyar és a román bérek kérdése is szóba került a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának azon panelbeszélgetésén, amelyen a régiós országokban jelenlévő vállalatok vezetői értékelték a térségre jellemző jelenlegi üzleti környezetet. A panel arra is kitért, hogy az OTP és az AutoWallis példája azt mutatja, hogy hazai cégek megfelelő stratégia mentén jelentős piaci szerepet tölthetnek be a közép-kelet-európai térségben.
Az operatív programokhoz képest Magyarországon a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb, pedig a direkt támogatások aránya folyamatosan nő, amelyek jelentősen erősíthetik a pályázó cégek versenyképességét - mondta Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. A közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte: e forrásokból 12-13 eurót hoznak el a hazai szereplők évente, míg az EU-átlag közel 60 euró.
A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.