Víg István János

közgazdász

Cikkeinek a száma: 5
Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

2025. november 02. 10:30 | Víg István János

Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7%-ot tett ki, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt (3-4%-os növekedéssel) – ahogy azt a cikksorozat első részében bemutattam – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A közhiedelemtől eltérően Magyarországnak egyáltalán nem Ausztriára – mint utolérendő célországra – kell összpontosítania figyelmét. Nem azt az országot kell figyelmünk középpontjába helyeznünk, amelynek jövedelmi színvonalát szeretnénk elérni, hanem azt, amely már eredménnyel bejárt olyan utat, amelyet a mi gazdaságátalakításunknak is be kell járnia. Szerencsére a II. világháborút követően több nem szervesen fejlődő ország – technológiaipara fejlesztésével vagy más úton – magasan fejlett gazdasági státuszt ért el. A számunkra érdekes országok: Dél-Korea, Kína, Finnország, Izrael és Írország. Mi a közös bennük? Írország kivételével technológiai jellegű gazdaságot hoztak létre. Az ír felzárkózás mégis fontos, mert egyedülálló jellege, elindítása, lefolyása felettébb tanulságos.

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

2025. november 01. 13:00 | Víg István János

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7% volt, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt – 3-4%-os növekedéssel – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A szerény magyar teljesítmény választás elé állítja a döntéshozókat: ha a régiós sáv élére szeretne az ország visszakerülni, akkor a gazdaság aktuális egyensúlyi, adósságfinanszírozási, beruházási, rövidtávú növekedési természetű problémáit kell megoldani, ellenben ha szintet akar lépni, akkor a makroökonómiai problémák mellett a gazdaság közép- és hosszútávú problémáira kell összpontosítani, amely jóval inkább mikro-, mintsem makroökonómiai természetű. A jelenlegi magyar vállalati szerkezet kedvező keresleti feltételek mellett sem képes 2-4%-nál magasabb átlagos növekedést elérni. Ezzel szemben legalább 8-10 évig tartó 4-6%-os növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság szintet tudjon lépni, és egyáltalán dinamikus növekedési és felzárkózási stratégiáról beszélhessünk.

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

2018. december 03. 09:58 | Víg István János

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.

Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.

2017. március 09. 11:18 | Víg István János

Nincs magyar modell, de sürgősen ki kellene találni

Az Európai Unió a csatlakozó országoknak a gazdag országok érdekeit szem előtt tartó liberális szabályokat és a kohéziót segítő pénzügyi támogatást adott, gazdasági modellt nem. Két korábban csatlakozott tagállam azonban már igazolta, hogy a felzárkózás az EU keretei között is lehetséges. Így a később csatlakozók számára a lehetőség nemzeti individuális ügy maradt, ami mindenekelőtt a gazdaság új képességekkel való felruházását jelenti.

2016. június 03. 09:50 | Víg István János

Újraiparosítás: kampány vagy felzárkózás?

Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.

Részletes keresés
Cégkassza

Tovább él a garanciadíj-mentesség

Budapest, 2025. december 1. - A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2026. június 30-ig meghosszabbítja a beruházási hitelek mögé nyújtott kezesség első teljes üzleti év végéig érvényes díjmentess