Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

2012. december 07. 07:34 | Weinhardt Attila

Csak a nélkülözhető pénzből vegyünk lakossági eurókötvényt!

A 3 éves futamidő alatt bármikor értékesíthető lesz a közelmúltban forgalmazni kezdett euróalapú lakossági államkötvény, de a visszavásárlási árfolyamot a piaci viszonyok alakítják ki, így annak nem lesz alsó korlátja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Takács András. Ez tehát árfolyamkockázatot jelent a vásárlóknak, és ezért az OTP Bank Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási Igazgatóság ügyvezető igazgatója azt javasolja, hogy "lehetőleg annyit jegyezzenek, amekkora összeg a futamidő alatt várhatóan nélkülözhető". Ezzel lényegében ugyanazt tanácsolja a vásárlásban gondolkodóknak, mint amit az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese mondott portálunknak néhány héttel ezelőtt. Takács András jelzése szerint eddig az új kötvény vásárlóinak 95 százaléka magánszemély volt, a vételek között pedig "a jelentősebb volumenek a privát és prémium banki ügyfelekhez köthetők". A szakértő az interjú végén felhívta a figyelmet egy januári szabályváltozásra is, amely hasznos információ lehet a nyugdíjmegtakarításban gondolkodóknak.

2012. november 28. 07:05 | Weinhardt Attila

Két magyarországi történelmi csúcs is megdőlt - Örüljünk-e neki?

A kitartóan erős feltörekvő kötvénypiaci tőkebeáramlás miatt a napokban új történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján ugyanez érvényes az államkötvény piacon belüli részarányukra is. A külföldiek tehát a magyar gazdaságpolitikai problémák mellett is finanszírozzák az országot, ami örvendetes, de a csúcsra érő piaci részarányuk egyúttal az állampapírpiac fokozódó sérülékenységét is jelenti. Más szempontból viszont csökkent idén a piac sérülékenysége: a tavaly év végi történelmi csúcsról jelentősen süllyedt az államadósság devizaaránya. Bár ez is örvendetes, de tudni kell, hogy ez nagyrészt a forint erősödésének, illetve annak a következménye, hogy devizakötvény-kibocsátás hiányában az állam a lejáró devizaadósságait forintalapú forrásokból törleszti. Ez a kényszermegoldás azonban a forintalapú állampapírpiac méretbeli korlátai miatt nem folytatható a "végtelenségig", ezért ebből a szempontból is mutatkoznak sérülékenységi kockázatok.

2012. november 27. 07:05 | Weinhardt Attila

Ne várjunk részletes tervet az amerikai szakadék elkerülésére!

Az egy hónappal ezelőttihez képest nagyobb a késztetés az amerikai politikai vezetők számára, hogy kössék meg azt a megállapodást, ami lehetővé teszi a januári költségvetési szakadék probléma elkerülését - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak az amerikai üzleti élet egyik jeles képviselőjeként Richard Lesser. A Boston Consulting Group (BCG) májusban kinevezett elnök-vezérigazgatója azt azonban optimista feltételezésnek tartja, hogy év végéig egy minden részletre kiterjedő megállapodást össze lehet hozni. Szerinte inkább csak egy keretmegállapodásra van esély, de már az is enyhítené a piacok legfőbb félelmeit. Richard Lesser - akinek apai nagymamája az 1910-es években vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba - az elmúlt fél évben kissé optimistább lett a világgazdasági kilátásokat illetően, de azt is látja, hogy távolról sincs még megoldva minden probléma.

Véleménye szerint bár az amerikai tőzsdei vállalatoknál az utóbbi években jelentős hatékonyság-javulás zajlott le, ez folytatódhat és nem feltétlenül megy majd a foglalkoztatottság kárára. Sőt úgy látja, hogy nagyon sok feldolgozóipari kapacitás települhet majd vissza az Egyesült Államokba. A tanácsadó szakember óv attól, hogy az európai kormányok túlságosan csak a rövid távú költségvetési megszorításokra fókuszáljanak, mert az a problémákat súlyosbíthatja. Bár Richard Lesser konkrét válságkezelési tanácsot nem akart adni az európai kormányoknak, azt elárulta, hogy szerinte milyen hozzáállást lenne érdemes tanúsítania az üzleti vezetőknek ahhoz, hogy tartósan megállják a helyüket az egyre csak fokozódó globális versenyben.

2012. november 16. 15:10 | Weinhardt Attila

Még mindig óriási pénzeken ül az állam - Tavaszra elfogy?

A Portfolio.hu számításai szerint szeptemberről október végére 73 milliárd forinttal 2846 milliárd forintra csökkent a magyar állam különböző eszközökben meglévő pénzügyi tartaléka, amely még mindig hihetetlenül nagy összeg: a magyar GDP kb. 10%-a. Jövő tavaszig azonban hatalmas törlesztési terhekkel néz szembe a magyar állam: számításaink szerint március végéig 2853 milliárd forintot tehet ki a forintban és devizában fennálló tőke- és kamattörlesztési terheink összege. Ez tehát azt jelenti, hogy ha hétfőtől nem tudna új forrásokat bevonni az állam, akkor tavaszra kifutna a pénzből. Ez csak egy elméleti időpont és nem számít nagy újdonságnak: minden magas államadóssággal rendelkező ország nagy refinanszírozási kötelezettségekkel néz szembe. Az igazi kérdés inkább az, hogy ebből a nagy refinanszírozási kötelezettségből mennyit és hogyan tud teljesíteni a magyar állam a bizonytalan piaci környezetben. Az alábbiakban az adósságfinanszírozási kilátásainkat vizsgáljuk meg.

2012. november 12. 06:52 | Weinhardt Attila

Elszalasztottuk a mézesheteket Magyarországon

Két-három hónapnyi viszonylagos nyugalmat váltottak ki az eurózóna és az Egyesült Államok központi bankjainak nyári gazdaságélénkítési döntései, amely időszakot a magyar gazdaságpolitika továbbra is a szokatlan lépések és a különféle küzdelmek jegyében töltött. Így a rendkívül jó külpiaci környezet mellett sem vontunk be devizaforrást, és EU/IMF hitelkeretünk sem lett, de közben tovább romboltuk a gazdasági növekedés alapjait. Most úgy tűnik, hogy a magyar piacok számára a "mézesheteknek" vége van, és legalább a tavaszi jegybankelnök-váltásig tartó, nyugtalanabb időszak kezdődik, amelynek során akár újabb leminősítés(ek) is jöhet(nek).

2012. október 14. 08:30 | Weinhardt Attila

Nagyon furcsán viselkedett eddig a forint - Mi jöhet ezután?

Több fontos pénzügyi indikátor már hetek óta erősebb forintot is lehetővé tett volna annál, mint amit láttunk, azaz eleve furcsán viselkedett a magyar fizetőeszköz, ezen a héten pedig éppen akkor kezdett fokozatos erősödésbe, amikor a külpiaci környezet romlott, a kormányzati kommunikáció pedig továbbra is ellentmondásos jeleket küldött az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban. A piac azonban a jelek szerint egyre inkább bizakodik a megállapodás viszonylag gyors létrejöttében, ami a héten bő egyéves csúcsra ugrasztotta az OTP Bank árfolyamát és kétéves mélypontra süllyesztette a 10 éves forintalapú kötvényhozamunkat.

Mivel eddig a 2013-as költségvetés tarthatóságával kapcsolatos kérdőjelek és a jegybanki kamatvágások miatt a forint visszafogott erősödést mutatott, könnyen előfordulhat, hogy ezt a lemaradást "pótolja" a következő hetekben. A várhatóan folytatódó jegybanki kamatvágások miatt azonban kérdéses, hogy meddig tarthat a forint viszonylagos ereje. Ráadásul a jövő tavaszi jegybanki személyi változások miatt, illetve a GDP 10%-át kitevő állami pénztartalékok miatt továbbra is kérdéses, hogy a kormány valóban mennyire elszánt az EU/IMF-megállapodás megkötésében. Az árazásokat nézve a piaci csalódásnak már nagyobb lehet az esélye, mint a pozitív meglepetésnek.

2012. október 12. 14:07 | Weinhardt Attila

Visszakapta augusztusi "bukása" felét a magyar állam

Az augusztusi 410 milliárd forintos pénzügyi tartalék-csökkenés pontosan felét vissza tudta "tölteni" szeptemberben a magyar állam, így tartalékszintje a Portfolio.hu kalkulációi szerint 2902 milliárd forintra hízott. Ez alig marad el a július végi 3105 milliárd forinttól, ami kilenc hónapos csúcsnak számított. A szeptemberi tartalék-emelkedés amellett következett be, hogy múlt hónapban is törlesztett egy hitelrészt az állam az IMF-nek, igaz egy évtizede nem volt többletes a központi költségvetés. A tartalék idősor figyelése többek között azért fontos, mert az jelzést adhat arról, hogy a magyar kormánynak mennyire lehet sürgős/fontos az EU/IMF-tárgyalások (gyors) lezárása.

2012. október 11. 16:09 | Weinhardt Attila

Borbély: minden forgatókönyvre fel kell készülnünk

A bankszektor devizával való ellátottságát ronthatja a ma bejelentett új lakossági eurókötvény sikeressége, amely kockázatról tájékoztattuk a kormányt is, de "a döntés úgy szólt, hogy mégis jöjjön ez a kötvény" - jelezte a mai sajtótájékoztató után a Portfolio.hu-nak adott villám interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese azonban pozitív kockázatot is említett: az új papír segíthet megállítani a lakossági bankbetétek külföldre vándorlását is. Borbély hangsúlyozta: az ÁKK-nak minden adósságfinanszírozási forgatókönyvre fel kell készülnie, mivel az adósságkezelő sem lehet biztos abban, hogy idén még valóban lesz külföldi devizakötvény-kibocsátás. Éppen emiatt - bár már az éves terv több mint 100%-át bevonták forintalapú államkötvényekből -, továbbra sem csökkentik az államkötvény aukciókon a meghirdetett mennyiséget. Sőt ha az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is valós többlet kereslet jelentkezik, akkor azokat is elfogadják. A tegnapi hitelminősítői jelzések kapcsán azt mondta: "a költségvetés egyenlege és az adósság alakulása alapján nem várjuk azt, hogy további leminősítés bekövetkezik".

2012. október 09. 14:30 | Weinhardt Attila

Újabb leminősítési hullám jöhet IMF-megállapodás nélkül

Nem talált különösebb kivetni valót a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatcsökkentésében hitelességi szempontból Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még legalább több hónapig nagyon erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az elemző az interjúban jelezte, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-közötti egyeztetési sorozat "már túl hosszúra nyúlt" és zavarják a különböző kormányzati megszólalók egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Véleménye szerint kifejezetten hasznos lenne gyorsan megkötni a hitelmegállapodást, mert az olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és közben a szintén eladósodott magánszektornak is segítene, így több pénz maradna beruházásokra is. Michal Dybula rámutatott, hogy EU/IMF-megállapodás nélkül mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is.

2012. október 05. 05:30 | Madár István, Weinhardt Attila

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

2012. szeptember 20. 15:59 | Weinhardt Attila

Ilyen döntéssel "saját magát lőné lábon a kormány"

Hibás döntés volt az augusztusban végrehajtott magyar jegybanki kamatcsökkentés, de a jó külpiaci hangulat miatt végül szerencséje volt a magyar döntéshozóknak - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Benoit Anne. A Societe Generale (SocGen) feltörekvő piaci stratégiákért felelős részleg vezetője szerint az lenne az ideális, ha csak az EU/IMF-megállapodás után folytatódna az MNB akár jelentős kamatcsökkentési sorozata. A SocGen ügyvezető igazgatója szerint nem lesz gyors megállapodás, de ha az megszületne, akkor akár óriási összegek is megmozdulnának a magyar kötvénypiac irányába, ami jelentősen könnyítene az államadósság finanszírozási terhein. Benoit Anne szerint a kormány lényegében "saját magát lőné lábon", ha az IMF-megállapodás előtt hajtana végre devizaalapú kötvénykibocsátást és addig negatív marad a forint kilátásait illetően, amíg a megállapodás meg nem születik.

2012. szeptember 11. 15:47 | Weinhardt Attila

Órákon belül eldől a német euró sorsa?

Látszólag csak alkotmányjogászok számára izgalmas kérdések azok, amelyekről holnap délelőtt 10 órakor a német alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza döntését, de olyan horderejű ügyekről van szó, amelyek akár alapjaiban is meghatározhatják az európai integráció, az eurózóna, végső esetben a német euró jövőjét. Arról kell kétharmados többséggel döntenie a karlsruhei testület második, nyolcfős szenátusának, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapjára (ESM), illetve a fiskális paktumra vonatkozó szabályrendszer belefér-e még a német alkotmány által szabott viszonylag szűk keretekbe, vagy azt már "szétfeszíti".

Bár a jogászi és piaci konszenzus azt vetíti előre, hogy beleférnek a szabályrendszerek az alkotmány kereteibe, mégis sokkal bonyolultabb a kérdés annál, mint hogy arra egy egyszerű "igen", vagy "nem" választ adhasson az alkotmánybíróság. Éppen emiatt a lehetséges piaci reakciók is igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy a bírósági döntéshez pontosan milyen indoklás és iránymutatás társul. Az egyik szélsőséges forgatókönyv esetén új alkotmány kidolgozása felé sodródik Németország, amelyhez népszavazás kell, ezt pedig az egyre euróellenesebb német társadalom az euró jövőjéről szóló népszavazásként is értelmezheti.

2012. szeptember 10. 15:24 | Madár István, Weinhardt Attila

Mit is üzent ma Orbán? Gyors értékelés

A miniszterelnök mai parlamenti felszólalásának üzenete összhangban van azzal, amelyet délelőtti cikkünkben már előrevetítettünk, azaz az EU/IMF-megállapodás kapcsán mutatkozó két forgatókönyv közül most az eddig kisebb esélyűnek tekintett forgatókönyv (lesz megállapodás) esélyei növekedtek. A megállapodás valamikor késő ősz körül létre is jöhetne. Ezt erősíti, hogy Orbán Viktor is úgy fogalmazott: "a magyar Parlament elég erős lesz az ősszel, és képes lesz jó megállapodást kötni".

2012. szeptember 07. 15:31 | Weinhardt Attila

Mikor lesz IMF-megállapodás? - Megkérdeztük a profikat

Nem változtattak az EU/IMF-megállapodás esélyein a minap a kormányfő által elmondott nyilatkozatok - ezt a választ jelölte meg a Portfolio.hu által ma végzett gyors piaci felmérésben a szakértők kétharmada. Ez leginkább azzal függ össze, hogy a megkérdezettek döntő többsége szerint a sajtóban kiszivárgott állítólagos IMF "elváráslista" és a valóság között igen jelentős különbség van, azaz a nyilatkozatok inkább csak politikai kommunikációs célokat, a lakosság felé szánt üzenetek eljuttatását szolgálták.

Az EU/IMF-megállapodás lehetséges időpontjával kapcsolatos áprilisi és júliusi felmérésünkben a legtöbb szakértő idén őszi időpontot jelölt meg, most viszont - az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján - sok megkérdezett már nem mert/tudott konkrét időpontot megjelölni. Döntő többségük most már úgy gondolja: csak akkor lesz EU/IMF-megállapodás, ha azt a piac kikényszeríti. Van, aki ezt már a téli hónapokban reálisnak tartja és van, aki a tavaszi jegybankelnök váltást követően tartja ezt nagyobb esélyűnek. A piaci nyomást nemcsak a külső körülmények, hanem önmagában az is felerősítheti, hogy a következő negyedévekben nagy devizatörlesztési kötelezettségekkel néz szembe az állam.

2012. szeptember 06. 11:09 | Weinhardt Attila

Egy éve segíti Svájc a frankhiteleseket - Kérdés meddig?

Napra pontosan egy évvel ezelőtt vezette be a svájci jegybank azt az árfolyamküszöböt a frank féktelennek tűnő szárnyalása feltartóztatására, amelyről a jelenlegi jegybankelnök is elismerte nemrég: extrém lépés volt egy extrém időszakban. Azt is gyorsan hozzátette: a küszöb nem fog örökké fennállni, ami érthető is, ha belegondolunk abba, hogy óriási erőfeszítésébe kerül fenntartani azt a jegybanknak. A svájci GDP 80%-ára hízott ugyanis a jegybank devizatartaléka, ami azt is jelenti: óriási potenciális veszteséget is kockáztat az intézmény, ha idővel feladja az árfolyamküszöböt és a frank folytatja felértékelődését. Ez azonban még a jegybankelnök jelzése szerint sem most fog bekövetkezni, így a magyarországi frankhiteleseknek rövid távon emiatt, azaz a törlesztő részletek további (jelentős) emelkedése miatt még nem kell aggódniuk.

Főbb megállapításaink a következők:

- bár az árfolyamküszöböt jórészt a túl erős frank recessziót és deflációt okozó hatásának elkerülése érdekében vezették be, mindkét cél csak korlátozottan teljesült, hiszen már közel egy éve defláció van az országban, a legfrissebb adatok pedig a recesszió (újbóli) kialakulása irányába mutatnak
- az árfolyamküszöb léte azonban időben elnyújtotta, illetve mértékében jelentősen tompította ezeket a negatív gazdasági folyamatokat
- az utóbbi egy évben a rendkívül stabil, igaz továbbra is erősen túlértékelt frank is segített abban, hogy romló külpiaci környezetben is élénküljön az exportszektor, ami igazolja az árfolyamküszöb sikerét, illetve fenntartásának szükségességét
- a küszöb eddig csak egyszer sérült néhány percre, azaz az óriási felértékelődési nyomás ellenére is sikerült fenntartania a jegybanknak, ez pedig szintén sikerként értékelhető, igaz óriási mértékű eurót kellett érte vásárolni a frankgyengítés érdekében
- mivel a küszöb fenntartását a jegybank és a svájci pénzügyi tárca is teljes mértékben támogatja, így annak feladásától, lejjebb szállításától egyelőre nem kell tartania a magyar frankhiteleseknek, ráadásul a romló konjunkturális kilátások még inkább alátámasztják a küszöb fenntartásának szükségességét
- a svájci frank forinttal szembeni árfolyammozgását továbbra is szinte teljes egészében a forint euróval szembeni mozgása fogja meghatározni és az árfolyam nem valószínű, hogy tartósan és érdemben a 230 alatti tartományba süllyedne rövid távon.

2012. augusztus 30. 11:08 | Weinhardt Attila

Ha bedőlnek a spanyolok, végre megnyugodhatunk?

Nem az a kérdés, hogy külső mentőcsomagot kér-e a spanyol állam, hanem az, hogy mikor - utaltunk rá múltkori vélemény cikkünkben és a mostani, a spanyol államadósság, illetve állampapírpiac szerkezetéről szóló friss elemzésünk is ebbe az irányba mutat. A spanyol állam külső mentőcsomagra szorulásának témája már hónapok óta egyre nagyobb nyugtalanságot okoz a befektetők körében világszerte, és ha egy ilyen csomaggal valóban levennék a piaci finanszírozás terhét a spanyolok válláról, akkor az elvileg megnyugvást hozhatna. Több tényező miatt azonban ez valószínűleg csak átmeneti lehet. Egyrészt a mentőcsomag pontos tartalma, formája is hozhat idővel újabb hangulatrontó részleteket, másrészt erősen kérdéses, hogy a lényeges makrogazdasági különbségek ellenére is szét lehet-e választani a befektetők fejében a spanyolok vesszőfutását az olaszok sorsától, harmadrészt az Európai Központi Bank felől várt kötvénypiaci segítségnyújtás idővel visszafelé is elsülhet.

Főbb megállapításaink a következők:

- A mélyülő spanyol recesszió, emelkedő munkanélküliség és államadósság eleve csökkenti az adósság teljes visszafizetésébe vetett befektetői hitet
- A spanyol államadósság átlagos futamideje rövidül, az átlagos kamatterhe nő, a külföldiek részaránya rohamosan süllyed; ezek a tényezők tovább nehezítik az adósságválság kezelését
- A múltbeli tapasztalatok szerint szorosan együtt mozog a spanyol és az olasz piaci forrásbevonás költsége, ami abba az irányba mutat, hogy idővel az olaszok is külső mentőcsomagra szorulhatnak
- Az erről szóló döntést az olaszok valószínűleg csak súlyos piaci feszültségek láttán lennének hajlandók meghozni, ezért sem várható tartós nyugalom az eurózónában
- A spanyol és olasz mentőcsomag együtt túl nagy "falatnak" tűnik, de csak korlátozottan használható az a megközelítés, hogy a következő 2-3 évi spanyol és olasz adósságfinanszírozási igényt közvetlenül vetjük össze a válságkezelő alapok (EFSF, ESM) együttes kapacitásával; a válságkezelő alapok előre ismert mérete ettől függetlenül piaci szempontból tartósan zavaró lehet
- Megalapozott elvárás, hogy az EKB másodpiaci kötvényvásárlással segítsen időt adni a nyomás alatt lévő periféria országoknak, de a lépés több szempontból is visszafelé sülhet el, azaz idővel súlyosbíthatja a piaci feszültséget.

2012. augusztus 10. 16:36 | Weinhardt Attila

Mikor lenne értelme egy líraalapú kötvénykibocsátásnak?

Akkor lenne értelme egy török líra alapú magyar állami devizakötvény kibocsátásnak, ha a forrásbevonás tényleges költségét nagyjából olyanra lehetne "kihozni", mintha az állam eleve euróalapon bocsátott volna ki papírt, ennek esélye azonban például a tranzakciós költségek miatt kicsi - fejtették ki meglátásukat kötvénypiaci szakértők a Portfolio.hu-nak. A múlt héten felmerült török líra, vagy azerbajdzsáni manat alapú kötvénykibocsátási ötlet megvalósítását mindezek mellett több technikai akadály is nehezítheti, így felmerül a kérdés, hogy mi motiválhatja a magyar államot egy ilyen tranzakció végrehajtására.

A három megkérdezett szakértő közül kettő nem zárta ki, hogy a kibocsátást eleve konkrét török, vagy azeri intézményi befektetői ügyféligény motiválja, ami - ha így lenne - nagyban segítené a kibocsátás során felmerülő akadályok leküzdését. Azt is elképzelhetőnek tartja az egyik szakértő, hogy a kibocsátás nem teljesen piaci alapú kondíciók mellett zajlana, és valamilyen más (pl. energetikai) együttműködéshez kapcsolódna, így nem biztos, hogy a tervezett kibocsátást önmagában kell majd vizsgálni. A kötvény kondícióiról egyelőre semmit sem lehet tudni, és arról sem, hogy a magyar államnak kell-e valamit felajánlani a kötvények megvásárlásáért cserébe.

2012. augusztus 06. 11:27 | Weinhardt Attila

Szeptemberig kitarthat a forint rendkívüli ereje

Rendkívül mozgalmasan indult az augusztus és ez alapján már tisztábban látszik az, hogy a következő hetekben viszonylagos nyugalom köszönthet a forint piacára. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy egyelőre fennmaradhat a fizetőeszközünk szokatlan ereje. Legalább nyolc olyan témakör van azonban, amelyek szeptember-októbertől akár jelentősen is megmozgathatják a forint árfolyamát és több is van közöttük, ami inkább gyengülést válthat ki.

Főbb megállapításaink a következők:

- Az amerikai Fed mellett az Európai Központi Bank is határozott jeleket küldött a piacoknak, hogy ha nagy a baj, közbelép, ez pedig eleve óvhat a komolyabb és tartós piaci hangulatromlástól
- A két nagy jegybank felől legalább több hét, mire konkrétabb új jelzéseket kapunk, addig a bizakodás külföldön fennmaradhat
- A görög és spanyol mentőcsomagok ügyében a következő nagyobb lépésektől is még több hétre vagyunk és ugyanez mondható el az ESM válságkezelő alapról szóló német alkotmánybírósági döntésről
- A teljes spanyol mentőcsomag (állami és banki együttesen) mellett egy olasz mentőcsomagra lényegében nincs pénzügyi kerete az eurózónának
- A magyar EU/IMF-ügyben a nyári uborkaszezon után a kormány szeptemberben jelezheti elkötelezettségét a megállapodás megkötésére, addig a bizakodó piaci légkör idehaza is kitarthat
- A fentiek alapján nem lenne meglepő, ha az előző hetekbeli hektikus árfolyammozgások után egy néhány hetes nyugalmasabb periódus következne a forint piacán, ami a mostani szokatlanul erős szintek közelében tartaná az árfolyamot.
- Három-hat hónapos időtávon azonban továbbra is nagyobb az esély arra, hogy akár jóval gyengébb forintot is látunk.

2012. június 28. 11:29 | Weinhardt Attila

Sorsdöntő találkozó: ezekre kell figyelni!

Amióta a válság rávilágított arra, hogy az eurózóna nem működőképes a mainál erősebb alapok nélkül, azóta a sokadik sorsdöntőnek kikiáltott európai uniós csúcstalálkozóra kerül sor. A ma kezdődő kétnapos esemény az egyik legfontosabb a sorban, ezt mutatja, hogy Soros György mellett például már a Nemzetközi Valutaalap vezetője is drámai hangon ecsetelte a helyzet súlyosságát. Az eurózóna "náthája" a héten már az ötödik eurózóna tagállamot döntötte le a lábáról (Ciprusról van szó, sőt a jelek szerint már Szlovénián a sor), a piaci feszültség pedig globális szinten is óriási. Ez vezetett oda, hogy egy minden eddiginél szorosabb integráció vízióját kellett felvázolnia a minap az eurózóna vezetésének.

Ugyanakkor számos kérdésben egyelőre nagy ellentét feszül például a németek által képviselt álláspont (nem fizetik mások számláit feltételek nélkül) és a legtöbb tagállam között. Az esetleges újabb, érdemi eredmény nélküli EU-csúcs növeli az eurózóna szétforgácsolódásának esélyét. Alábbi cikkünkben vázlatszerűen azt mutatjuk be, hogy melyek azok a főbb témák, amely körül a mostani EU-csúcs forog, melyek a legfőbb ütközőpontok az egyes országok között és mi azok háttere. Érzékeltetjük azt is, ahol a várakozások szerint előrelépés születhet.

2012. június 23. 16:27 | Weinhardt Attila

Miért nem lép már végre nagyot az EKB?

Addig nem lesz hathatós válságkezelés az eurózónában, amíg az Európai Központi Bank nem lép be korlátlan állampapír vásárlással a piacra, azaz amíg a befektetők nem látják annak jeleit, hogy az EKB valóban képes teljes mértékben betölteni a "végső hitelezői" funkcióját - hallhatjuk mostanában elemzések és szakértői vélemények tucatjaiban. Sokan ezt azért szorgalmazzák, mert az amerikai és az angol jegybank is ezt csinálja. Az EKB nagy lépését szorgalmazók persze azzal is tisztában vannak, hogy ezt eddig miért nem tette meg és azzal is, hogy ez valószínűleg miért nem fog rövid távon változni.

Részletes keresés