Megszólalt az államtitkár: az elsivatagodás fenyegeti Magyarországot

Az elmúlt hónapok csapadékhiánya országszerte komoly aszályt eredményezett, ami különösen az Alföldön okoz jelentős károkat a mezőgazdaságban. A tavaszi csapadék elmaradása számos helyen megakasztotta a növények fejlődését, és több szántóföldi kultúra esetében borúsak a kilátások.

A csapadékhiány most már nem időszakos probléma, hanem rendszeresen visszatérő kihívás

- nyilatkozta Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárszektornak. Az éghajlatváltozás Magyarországon az európai átlagnál is erőteljesebben érezteti hatását. Az államtitkár szerint hazánkat elsősorban az aszály és az elsivatagosodás fenyegeti, miközben rendszeresen jelentkeznek a tavaszi fagyok is. Bár a mezőgazdasági vízgazdálkodási létesítmények jelenleg főként öntözési célokat szolgálnak, számos kihasználatlan lehetőség rejlik a vízmegtartásban.

Hubai Imre rámutatott, hogy a tájban tárolt vízkészlet helyi jelentősége vitathatatlan, és ebben még jelentős, kiaknázatlan tartalékaink vannak.

A talajba szivárgó, elpárologtatható víz növelhetné az aszálykárok elleni védekezés hatékonyságát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre erősödik az együttműködési hajlandóság a vízügy és az agrárszektor között. Jelenleg ugyanakkor Magyarországon mintegy 120-150 ezer hektár vízjogilag rendezett vagy "egynyaras" öntözéssel érintett mezőgazdasági terület van, amelyből évente 85-90 ezer hektáron folyik tényleges öntözés.

Ez a hazai mezőgazdasági területek mindössze 2 százalékát jelenti.

"A hazai szántóterületeknek a 2 százaléka öntözhető, és bár ez még nem elégséges, egyre nagyobb hangsúlyt kap az öntözési technológiák fejlesztése, illetve a vízfelhasználás hatékonyabbá tétele mellett a vízmegtartás is" – fogalmazott Hubai Imre az Agrárszektornak.

A szárazodás különösen azokat a területeket veszélyezteti, amelyek korábban vízborítás alatt álltak, de az elmúlt évszázadokban termőföldnyerés céljából kiszárították őket.

A tartós aszály, a légköri szárazság és a hőhullámok okozta károkat csak elpárologtatható vízzel lehet kompenzálni. "A vizekben bővelkedő Kárpát-medence egyre szárazodó térséggé válik, ami komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy hogyan tudnánk több vizet tárolni a talajban, fenntartható módon pótolni a növények számára felvehető felszín alatti készleteket" – emelte ki az államtitkár.

Hubai Imre hangsúlyozta, hogy a vizet meg kell fogni, teret kell adni neki, és együttműködésre van szükség az állam, a gazdák és a vízügy között.

Évente akár másfél Balatonnak megfelelő víztöbbletet kellene befogadni, tárolni és hasznosítani. A növekvő energiaköltségek miatt már elterjedtek a víztakarékos öntözési technológiák, amelyek nemcsak a termelést segítik, hanem a táj hűtéséhez is hozzájárulnak. "Ha több vizet szeretnénk a növényeinknek juttatni, az nem feltétlenül jelent mindig öntözést, van, hogy már az is sokat jelent, ha a termőföld szélén a csatornákban, mélyfekvésű területeken megcsillan a víztükör" – magyarázta az államtitkár.

A vízgazdálkodás jelenlegi gyakorlata az államtitkár szerint nem fenntartható, részben a művek állapota miatt.

Az Aszályvédelmi akcióterv keretében olyan átfogó program indult, amely a vízpótlást és vízmegtartást célozza, és várhatóan alapjaiban fogja átírni a vízgazdálkodási gyakorlatokat. Hubai Imre szerint ez nem csupán technikai fejlesztéseket jelent, hanem egy új szemlélet megjelenését is, ahol az állami szerepvállalás, a mezőgazdasági termelés, a klímavédelem és a vízkormányzás folyamatának összhangja kerül előtérbe. A gazdák számára új lehetőségek nyílnak a vizes élőhelyek létrehozása és az öntözésfejlesztés terén, amihez az állami beavatkozásokat is hozzá kell igazítani.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images