Weinhardt Attila

2012. január 19. 14:20 | Weinhardt Attila

Akkor is lehet államcsőd, ha ez nem racionális (Interjú)

Akár be is jöhet a magyar kormány azon stratégiája, hogy az év első fele az eurózóna adósságválsága miatt még feszült lesz, de a második félévtől már a nyugat-európai kilábalás a magyar gazdaságot is húzhatja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban John J. Hardy. A Saxo Bank devizapiaci stratégiai részlegének vezetője azonban nagyon sok megoldandó feladatot lát még a kontinens előtt, és véleménye szerint reális veszély a rendezetlen görög államcsőd, amely - ha bekövetkezik - a magyar piacot is negatívan érintené. John J. Hardy arra figyelmeztetett: számos példa van a történelemben arra, hogy olyan helyzetben jelentsen csődöt egy állam, mint amely helyzetbe saját magát navigálta Magyarország. Hangsúlyozta azt is: "a csőd gyakran nem azért következik be, mert a matematika alapján ez a racionális, hanem egyszerűen csak így dönt az ország vezetése". A svájci frankban eladósodott magyar devizahitelesek véleménye szerint bízhatnak abban, hogy a svájci jegybank képes lesz megakadályozni a frank erősödését, és ehelyet inkább a gyengülését fogja elérni.

2012. január 17. 15:20 | Weinhardt Attila

Jön a görög végkifejlet - Mit jelenthet ez Magyarországnak?

Vagy a magánbefektetőknek, vagy az eurózóna tagállamoknak az eddig gondoltnál mélyebben a zsebükbe kell nyúlni a görögök adósságterheinek enyhítésére, de ezt egyelőre egyikük sem akarja. Az idő és vele a görög állam finanszírozási lehetőségei azonban vészesen fogynak. A görög államcsőd egyre közelít, mindez pedig az EU-IMF-tárgyalásokra készülő Magyarországra is rossz fényt vethet.

2012. január 13. 09:28 | Weinhardt Attila

Kiszámoltuk, meddig húzhatja ki a magyar állam

Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.

2012. január 10. 11:15 | Weinhardt Attila

Meddig elég az állam pénze?

Az utóbbi időben az IMF-megállapodás kapcsán többször felmerült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magyar állam az idén képes magát piaci forrásokból finanszírozni. Látványosan túlzó, illetve nyugtató célú megnyilvánulások egyaránt akadtak, ezért a most induló kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy is áll a magyar állam fizetőképessége. Az első részben a lejáró devizaadósság devizában történő megújításának lehetőségeit elemezzük. Mint látni fogjuk, nincs annyi devizája az államnak, amelyből maradéktalanul törleszteni tudná a 2012-ben lejáró devizakötelezettségeit, így elkerülhetetlennek látszik a piaci alapú forrásbevonás. Ez viszont jelenleg drága és bizonytalan, így az EU/IMF-segítség nélkül belevágni az idei adósságfinanszírozásba hazárdjáték lenne.

2011. december 30. 11:23 | Weinhardt Attila

Itt már a lét a tét - Dőlnek az európai dominók

Igazi hólabda-effektust láthattunk 2011-ben az eurózónában, hiszen a fizetési övezet egy kis súlyú országából indult folyamatok év végére már azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy az adósságválság az egész eurózónát maga alá temeti. Mindehhez persze távolról sem csak a görögök magatartása és az eurózóna létrehozása körüli hibák, hanem a vezető döntéshozók késlekedő válságkezelése, a fájdalmas döntések halogatása is jelentősen hozzájárult. A sokszor tűzoltó jellegű, de átfogónak hirdetett válságkezelési csomagok csak ideig-óráig nyugtatták meg a piacokat. Visszatekintve az évre így elmondható, hogy az európai dominók dőlési sorozata nemhogy megállt volna a görög-ír-portugál hármas határainál, hanem a zóna legnagyobb országait is fenyegetni kezdte. Az év végére megszaporodtak az eurózóna szétesését vizionáló hangok és valóban úgy indul a 2012-es év, hogy meglehetősen bizonytalan az övezet egyben maradása.

2011. december 29. 11:40 | Palkó István, Weinhardt Attila

A féktelen frankszárnyalástól a radikális mentőakcióig (Top 10 sztori - 3.)

Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.

2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

2011. december 06. 13:03 | Weinhardt Attila, Czoboly Márton

Mit lép a rejtélyes nyári vevő? - Az ország sorsa múlhat rajta

Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: három és fél hónapos mélypontra csökkent a külföldi befektetők magyar állampapír állománya a Moody's felőli magyar leminősítés után, így még fontosabbá vált, hogy a magánnyugdíjpénztári átalakítások miatt instabilabbá vált állampapírpiacon hogyan reagálnak a legnagyobb piaci szereplők. Három hete, a befektetési alapkezelők leminősítésre adandó válaszreakcióját körbejáró cikkünkben már rámutattunk: nyáron volt, aki még akkor is zsákolta a magyar papírokat, amikor a többi külföldi már inkább az eladói oldalon állt. Az akkori titokzatos óriási vevő a Templeton Alapkezelő volt, amely alapjain keresztül szeptember végére már mintegy 25%-át birtokolta a külföldi befektetők teljes magyar forintalapú állampapír állományának. Emiatt kiemelten fontos, hogy hogyan reagál a mostani, leminősítésekkel tarkított igen bizonytalan nemzetközi befektetői környezetben az óriás szereplő.

2011. november 09. 15:23 | Weinhardt Attila

Vészhelyzet az eurózónában - Itt hárman már elvéreztek

Az elmúlt két hétben rendkívül felgyorsult események alapján lényegében eldőlt, hogy az eurózóna válságkezelésének egyik legfőbb célja, az olasz piacok fertőzéstől való megóvása, elbukott. Az olasz állampapír hozamok ugyanis a görög huzavona és az olasz belpolitikai válság miatt abba a veszélyzónába emelkedtek, ahol korábban a görögök, az írek és a portugálok már kénytelenek voltak nemzetközi pénzügyi segítséget kérni. A gond azonban az, hogy az olasz a világ harmadik legnagyobb állampapírpiaca, így mérete miatt az eddigi módszerekkel nem képes sem az eurózóna pénzügyi mentőkerete, sem a Nemzetközi Valutaalap külső segítséget nyújtani. Ez a belpolitikai válság és a romló olasz gazdasági kilátások mellett csak tovább fokozza az állampapír befektetők aggodalmát.

2011. november 03. 16:02 | Weinhardt Attila

Fordulat a magyar gazdaságpolitikában?

A devizahiteleseket célzó további mentőcsomagok sorozatos ígérete után alig egy hét alatt mára odáig jutottunk, hogy a kormány egyelőre nem tervez ilyet, és hajlandó a bankokkal együtt gondolkodni a lehetséges megoldásokról. Nem ez az első eset, hogy a nagy határozottsággal bejelentett kormányzati tervek és a megvalósítással járó igen komoly kockázatok végiggondolása után módosulnak az elképzelések. Elképzelhető, hogy a kommunikációs fordulat mögött mélyebb tartalmú változások is lehetnek. Ha valóban erről van szó, akkor könnyen lehet, hogy ez az utolsó pillanatban következett be.

2011. október 28. 14:58 | Weinhardt Attila

Miért nem lenne meglepő a további forintgyengülés?

Bár a Kormányszóvivői Iroda minapi közleménye és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése is azt az üzenetet közvetíti: a kormány stabil és tovább már nem gyengülő forintárfolyamot szeretne látni, más nyilatkozatok és azok piaci következményei alapján azonban mégsem lepődhetnénk meg a forint további leértékelődésén. Ahhoz, hogy a forint stabil és viszonylag erős maradjon a kormány radikális devizahitel-leépítési tervei mellett, a Magyar Nemzeti Bank igen aktív segítsége lenne szükséges. Ez viszont az ország nemzetközi tartalékainak drámai csökkenésével járna. Azokat egy új EU/IMF hitelcsomag fel tudná duzzasztani, de a legutóbbi jelzések alapján ezt a forgatókönyvet mindenképpen el szeretné kerülni a kormány, mert "az a gyengeség jele lenne". Amennyiben azonban a gazdaságpolitikai tervek jelentős befektetői bizalomvesztést okoznának és beszűkülne az állam adósságának finanszírozása, akkor idővel mégis erre szorulhat az ország.

2011. október 25. 10:07 | Weinhardt Attila

Tudja a kormány, hogy a tűzzel játszana, és ez jó (Interjú)

"Azt érzem: a kormány tudatában van annak, hogy a tűzzel játszana, ha elengedné a költségvetési fegyelmet" és ennek tudata különösen fontos - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a magyar kormánynál lényegesen gyengébb GDP-növekedési pályával kalkulál, de arra számít, hogy az államháztartási hiánycélok betartása érdekében, ha valóban szükség lesz rá, akkor a magyar kormány további költségvetési szigorító csomagokat hoz. Nem lenne meglepve akkor, ha ezek inkább az adóemelő, mint kiadáscsökkentő lépésekre épülnének. Michal Dybula egyértelműen hasznosnak tartaná, ha Magyarország "beszerezne" egy külső pénzügyi biztonsági védőhálót, mivel például jelentős kockázatát látja annak, hogy legalább egy hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott ún. bóvli kategóriába rontja a magyar besorolást. Véleménye szerint ez a veszély egyelőre visszafoghatja a forintot az érdemi erősödéstől, az állampapírpiacon viszont nem számol drasztikusan negatív következményekkel, ha ez az esemény valóban bekövetkezne.

2011. október 19. 14:11 | Weinhardt Attila

Tíz napon belül eldől az euró sorsa?

A hagyományosan jól értesült Le Monde francia lap egyik blogjának beszámolója szerint Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnap reggeli közben azt jelentette ki parlamenti képviselőknek, hogy a "sorsunk tíz napon belül eldől". Ezzel Sarkozy nyilvánvalóan a most vasárnap esedékes uniós csúcstalálkozóra, az ott születő döntések piaci értékelésére utalt. Az ugyanis egyre egyértelműbb, hogy végéhez közeledik a piac türelme, számos nagy hatású befektető, illetve szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évi késlekedő válságkezelés után most végre áttörés szükséges, enélkül ugyanis kicsúszhat a kontroll a gazdaságpolitikusok kezei közül és az eurózónában igen negatív piaci folyamatok bontakozhatnak ki. Az alábbiakban röviden azt a négy főbb témát tekintjük át, amelyekben valamilyen döntés születhet a most vasárnapi csúcstalálkozón, vagy szóba kerülhetnek legalább a folyosói beszélgetések során.

2011. október 14. 11:24 | Weinhardt Attila

Európa kezében a forint és a frankhitelesek sorsa (Interjú)

Alapvetően befolyásolja az eurózóna gazdasági kilátásait, a befektetői légkört és így a svájci frank, illetve a forint árfolyamát, hogy a következő hónapokban sikerül-e hatékonyan kezelni Európa vezető politikusainak az adósságválságot - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Nick Beecroft. A Saxo Bank szenior tanácsadója szerint amennyiben sikeres lesz a válságkezelés, akkor a svájci jegybank tartani tudja majd az euróval szemben lefektetett árfolyamküszöböt. Ellenkező esetben extrém mértékű frankerősödés is bekövetkezhet. Ennek azonban kis esélyt ad a több mint 25 éves nemzetközi kereskedési tapasztalattal rendelkező szakember, ahogy annak is, hogy a 2008 őszén látotthoz hasonló tőkekivonás induljon el a magyar állampapírpiacról.

2011. október 12. 07:10 | Weinhardt Attila

Tőkekivonást okozhatnak a kormány meglepő lépései (Interjú)

Az eurózónában recesszió várható az idei év végén, ez pedig a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül jelentős negatív hatással lesz a magyar gazdaságra - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Timothy Ash. A Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemző részlegének ügyvezető igazgatója, aki a múlt héten Budapesten járt, rontotta a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos jövő évi előrejelzését és egyre inkább látja a kockázatát egy jövő évi magyar recessziónak. Véleménye szerint a negatív külső környezet és a romló magyar kilátások miatt egyértelműen hasznos lenne egy külső pénzügyi csomag Magyarországnak. Timothy Ash szerint amennyiben a magyar kormány folytatja a nem piacbarát lépéseket, akkor azzal fokozza az esélyét egy nagymértékű tőkekivonásnak az országból.

2011. október 06. 14:45 | Weinhardt Attila

Még ősszel eldőlhet a magyar eljárás sorsa (Interjú)

Brüsszelben is döntően a magyar uniós elnökség eredményének tartják, hogy a közelmúltban elfogadta az Európai Parlament az ún. hatos jogszabálycsomagot, amely a gazdasági kormányzás megerősítését célozza - emelte ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az uniós elnökség alatt a jogszabálycsomagról szóló tárgyalásokat szoros figyelemmel követő Kármán hangsúlyozta, hogy "még korai stádiumban volt az eurókötvényről szóló gondolkodás". A Magyarországgal szemben 2004 óta zajló ún. túlzott deficit eljárással kapcsolatban azt mondta: két feltétel teljesítése kell az eljárás megszűntetéséhez. Az egyiket biztosan teljesíti Magyarország, hiszen idén többletes lesz a büdzsé a magánnyugdíjpénztári pénzek miatt, a másikban, a tartósan 3% alatti államháztartási hiány kérdésében az Európai Bizottság ősszel esedékes értékelése lesz kulcsfontosságú. Kármán bizakodásának adott hangot, hogy Brüsszel "még egy esetleg gyengébb gazdasági növekedési pálya feltételezése mellett is elérhetőnek fogja tartani a Kormány 2,5%-os hiánycélját", azaz nem kerül szóba a Kohéziós Alapokból származó támogatások felfüggesztése.

2011. október 06. 09:59 | Weinhardt Attila

Miért kényes kérdés az MNB-nek a forintvédő intervenció?

Az egy hónap alatt bekövetkező 10%-os forintesés és a 300-as euróárfolyam mellett kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy miért nem avatkozik közbe a Magyar Nemzeti Bank, azaz miért nem hajt végre akár nagy összegű, bejelentett forintvásárlásokat a devizatartalékokból. A kérdés kapcsán azonban nemcsak az euró pillanatnyi árfolyamát, hanem más szempontokat is érdemes figyelembe venni. Ezek alapján ugyanis jobban megérthető, hogy miért lehet kényes kérdés most az MNB-nek "beállni az árral szemben" a piacra.

2011. október 04. 18:10 | Weinhardt Attila

Mitől zuhant 10%-ot egy hónap alatt a forint?

Szeptember elején a 270-275 forint körüli tartományban mozgott az euró árfolyama, ma pedig már 300-nál, azaz egy hónap alatt 10%-os forintzuhanás következett be és két és fél éve a leggyengébb szintre süllyedt a magyar fizetőeszköz. A jelentős árfolyammozgásban egyaránt szerepet játszanak külföldi és belföldi okok. Az alábbiakban röviden ezeket a tényezőket szedjük össze.

2011. szeptember 30. 11:15 | Weinhardt Attila

Mellár: új gazdaságpolitika kell, a sokkterápia recessziót szülhet

Magyarország potenciális gazdasági növekedési üteme az utóbbi másfél évben megfeleződött és ha tovább romlik a külső környezet, illetve "ha a kormányzat tovább folytatja a sokkterápiáját", akkor a gazdaság recesszióba is süllyedhet jövőre - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára úgy látja, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter "látja a szűkülő gazdaságpolitikát, de mégsem vonja le az elkerülhetetlen következtetést: új gazdaságpolitikára van szükség". Mellár kalkulációi szerint a jövő évi költségvetésben tervezett 750 milliárd forintos kiigazítás "minden bizonnyal kevés lesz, ennél jóval nagyobb 1000-1100 milliárdos csomagra lett volna szükség" és azt is felrója, hogy a kormány az eddig bejelentett tervek szerint inkább a bevételnövelésre, mint a kiadáscsökkentésre fókuszálnak. Az egyetemi tanár karakteres véleménye szerint a végtörlesztésre vonatkozó kormányzati megoldás "alapvetően elhibázott" és "igen erőteljes negatív következményekkel kell számolni".

2011. szeptember 27. 11:22 | Weinhardt Attila

Növekedés vagy recesszió? - Egyre vékonyabb a jég (Interjú)

Amennyiben az inflációs jelentésben vázolt külső és belső kockázati forgatókönyv egyaránt bekövetkezne, akkor "2012-ben nagy bizonyossággal a GDP újabb visszaesésére számíthatnánk" - emelte ki a múlt héten megjelent jegybanki elemzés egyik fő üzenetét a Portfolio.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank szakértője, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője hozzátette: látnunk kell, hogy nem csak a magyar gazdaság esetében, de általában a fejlett világban és legfontosabb exportpiacunkon: az eurozónában is egyre vékonyodik a vonal, amely az alacsony növekedési pályát egy újbóli recesszió bekövetkezésétől elválasztja. A kockázatok bemutatása mellett Virág Barnabás azért hangsúlyozta: az alappályában egyelőre a fejlett gazdaságok nagyon lassú, de folyamatos növekedésére számítanak. Jelzése szerint bár a még gyengébb növekedés tovább fokozhatja a visszafogottabb keresletből adódó dezinflációt, azonban az árfolyam leértékelődése - első körben az importált termékek áremelkedésén keresztül - az inflációt is emeli, "ami a monetáris döntéshozókat is szigorúbb kamatpolitika irányába terelheti".