Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Hosszú távú, nem megszakítható gázszállítási kapacitás kiépítésére tehet javaslatot a Földgázszállító Zrt. Magyarország felől Ukrajna irányába – derült ki a cég tízéves hálózatfejlesztési tervének nyilvános konzultációra bocsátott verziójából. A gázfelhasználási tendenciák, és a hálózatkihasználtságból adódó következtetések is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Elektromos gépjármű töltőállomások vidéki telepítésére költi a kormány az idén tavasszal felvett 1 milliárd eurós kínai hitel egy részét – tudta meg a Portfolio. Ezt a célt az EU-s helyreállítási hitelkeret terhére tervezte megvalósítani a kormány a megjelenés előtt álló, 28 milliárd forintos pályázatból. A brüsszeli pénz azonban valószínűleg nem, vagy késve érkezik meg, ezért tervezi beforgatni a pályázat mögé a kínai hitelt a kormány; addig pedig jól jön a magyar állami költségvetésnek a tavasszal már felvett kínai pénz. Értesülésünk afelé mutat, hogy nemcsak a 28 milliárdos készülő, hanem a már megjelent 30 milliárd forintos elektromos járművásárlási EU-pályázat mögé is a kínai hitel egy részét forgatja be a kormány.
A kedden, szeptember 3-án este 7 és 8 óra közötti idősávra 999 eurós nagykereskedelmi áramár alakult ki, ami megegyezik a július közepi hőhullám idejének csúcsszintjével, és egyúttal extrém magas árnak számít.
Az idei év negyedik, minden idők egyik legmagasabb órás áramára alakult ki a ma este 7 és 8 óra közötti idősávra Magyarországon – vette észre a Portfolio. Ezzel folytatódott az a nyáron megfigyelt minta, miszerint tartós hőhullámban az esti fogyasztási csúcs idején a villamosenergia-rendszer a "határon billeg": a kínálati oldal nagyon közel jár fizikai maximumához, és ez a rendkívül magas esti órás árakban is kiütközik. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Múlt pénteken délután 1 óra és negyed 2 között újabb történelmi rekord született: 3242 MW-ot ért el az 50 kW feletti ipari méretű naperőművek áramtermelése az elszámolási adatok alapján – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Megjegyezzük, hogy ez azt jelenti: 2,4-szer (!) annyi áramot termeltek az ipari naperőművek, mint az aznap éjféltől főjavításra leállított 3. blokk nélkül termelő Paksi Atomerőmű. Pénteken egyébként éppen nem kellett leterhelni a maradék blokkokat a Duna vízhőmérséklete miatt, de ha ezt is meg kellett volna tenni, akkor több, mint háromszor annyi áramot ontottak volna a hálózatra az ipari naperőművek, mint az atomerőmű. A naperőművek hazai előretöréséről, annak lehetőségeiről és az általuk okozott kihívásokról is mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A 2023. október 1-től indult gázév tapasztalatai alapján "szükségessé vált a szabályozás kis terjedelmű és az érintettek számára előnyös, terheket csökkentő módosítása, pontosítása", ezért néhány ponton belenyúlnak idén október 1-től a lakosságot nem érintő gázkorlátozási szabályokba – derült ki a kormány oldalán társadalmi egyeztetésre kirakott rendelettervezetből. Gázpiaci kilátásokról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el. Frissítés! Cikkünket utólag pontosítottuk a rendelettervezet tartalma alapján.
Augusztus 22-én, csütörtökön 29 Celsius-fok alá esett a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszán, ezért "az 1., a 2. és a 4. blokkot 15:30-kor névleges teljesítményre terhelték fel" – jelentette be csütörtökön kora este az erőmű.
Az eredetileg tervezettnél korábban termelésbe állt július végén a hatalmas naperőmű Tapolca mellett, amely a júliusi országos statisztikán is meglátszott, és ez a projekt is hozzájárul ahhoz, hogy év végéig összejöjjön egy újabb bűvös határ a beépített naperőművi kapacitásokban Magyarországon. A tapolcai projektet fejlesztő izraeli cég a közleményében felfedett egy olyan adatot is, ami jól rámutat arra, hogy mennyire erőteljes a naperőművek kannibalizációs hatása Magyarországon, hiszen sokkal kisebb piaci alapú árbevétellel és megtérüléssel számol most, mint néhány hónappal ezelőtt. A naperőművek terjedéséről, megtérülési kérdéseiről, és az általuk okozott hálózati, ellátási kihívásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszán ismét nagyon megközelítette a kritikus 30 fokos hőmérsékleti korlátot, 29,79 Celsius-fokot mértek szerdán délelőtt, ezért az erőmű első, második és negyedik blokkját összesen 240 megawattal ismét le kellett terhelni – derült ki az erőmű közleményéből. Az újbóli visszaterhelésre azután került sor, hogy tegnap, az augusztus 20-i állami ünnepnap során a zivatarok hűtő hatása mellett még nőtt az erőmű termelése.
A Duna vízhőmérséklete kedvező irányba változott az augusztus 18-i mérések alapján, ezért a korábbi leterhelésben érintett 1-2. blokk 16:21-től ismét névleges teljesítményen üzemel – jelentette be vasárnap délután a Paksi Atomerőmű. A szűkszavú közleményből még annyi derült ki, hogy a 4. blokk, a 8. számú generátor tervezett karbantartása miatt 50%-os teljesítményen működik. Ez azt jelenti, hogy műszaki ok miatt valójában még fokozták is a leterhelést a 4. blokknál.
Az idei első hét hónap átlagában 25,6%-ra csökkent Magyarországon a fosszilis alapú áramtermelés aránya a tavalyi első héthavi 29,8%-ról, azaz egyre tisztább a magyar áramtermelés háttere. Ezzel továbbra is az uniós középmezőnybe tartozunk, mert legalább tíz ország megelőz minket. Az élmezőnybe ezúttal Portugália ugrott, amely így megelőzte a rivális Spanyolországot is a bőséges vízerőművi termelés, illetve a tovább bővülő nap- és szélerőművi kapacitások miatt. A magyar áramtermelési mix átalakulásáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.
Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.
Miután július végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely miniszteri engedéllyel átléphetővé tenné a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátot a Dunán a Paksi Atomerőműnél, a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent az erről szóló miniszteri rendelet. Ez már péntektől hatályba lép, így ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet indokolttá teszi, akkor akár már holnap lazíthat Lantos Csaba energiaügyi miniszter az eddigi korlátozáson, hiszen csütörtökön megint le kellett terhelni az atomerőművet a vízhőfok miatt, és közben megint extrém magas áramárak alakultak ki a nagykereskedelmi piacon.
Csütörtökön átlépte a 29,5 Celsius-fokos küszöbértéket a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál, ezért ma délután 3 órától 80 megawattal le kellett terhelni a Paksi Atomerőmű 4. blokkját – jelentette be az erőmű. A belső szabályzat alapján ha tovább melegszik a Duna a hőhullám miatt, akkor "0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet." Egy minapi energiaügyi miniszteri rendelettervezet ez alól felmentést is biztosíthat majd. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyen Lantos Csaba energiaügyi miniszter tartja az egyik nyitóelőadást. A programról már számos részletet közzétettünk az oldalunkon, regisztrálni itt lehet.
A legfrissebb, péntek reggeli adatok szerint ma 38,5 millió köbméter földgázt küld az orosz Gazprom Ukrajna felé a szudzsai gázátadó és mérési ponton át, azaz kicsit többet, mint a tegnapi 37,3 millió köbméter – írja a Reuters a Gazprom adatközlésére hivatkozva.
„Mindig a nem várt leállás okozza a legnagyobb anyagi veszteséget”, és egy komolyabb áramszünetből is fokozott nehézségei származhatnak a magyarországi cégeknek, de a digitális karbantartás, illetve a digitális iker megoldások segítségével tudatosan fel lehet készülni az ilyen helyzetek kivédésére – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Németh Gábor. A Schneider Electric magyarországi szolgáltatási igazgatója úgy látja, hogy számos iparágban, amelyben hatalmas a nyomás a folyamatos termelésre, nagy hasznát veszik ezeknek a technológiáknak, igaz sok helyen még inkább reaktívak, azaz csak azután reagálnak, hogy már bekövetkezett a baj. A szakértő tapasztalatai alapján a vállalatok legalább felének nincs konkrét stratégiája arra, hogy összehangolja az energiahatékonysági törekvéseit a fenntarthatósági stratégiájával, noha ezen a téren is számos digitális megoldás, illetve okos eszköz elérhető.
Ausztria 2027-ig teljesen megszűnteti az orosz vezetékes gázimportot, összhangban az uniós célokkal, azaz a 2040-ig tartó hosszú távú gázszerződésből ki fog lépni – lényegében ezt rögzítette írásban a két osztrák koalíciós párt a zöldek erőteljes nyomására, fontos személyügyi alkukkal párhuzamosan. Utóbbinak része, hogy a néppárti pénzügyminisztert jelölik az uniós biztosi posztra, illetve az is, hogy amint tegnap kiderült: a szintén néppárti gazdasági miniszter kerülhet az osztrák jegybank élére.
Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.
