Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1171

"Visszafogjuk a hosszú kötvények aukciós értékesítését" (ÁKK-interjú)

Nem indokolják a piaci fejlemények, hogy az Államadósság Kezelő Központ jelentősen módosítson a decemberben közzétett 2008. évi bruttó és nettó állampapír kibocsátási mértékeken - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az intézmény vezérigazgató-helyettese kijelentette: az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett magyar hozamszint önmagában nem indokolja azt, hogy az év egészét tekintve a forintalapú kibocsátás rovására a devizaalapú kibocsátás mértékét növeljék a tervekhez képest. Arra azonban számítani lehet, hogy a kötvényaukciókon bevont források aránya átmenetileg a hosszabbak felől a rövidebb futamidők felé tolódik el.

Borbély kifejtette, hogy az elmúlt év második félévében kedvezőtlenné váló nemzetközi hitelpiaci környezetben az eredetileg tervezettől némileg elmaradó módon teljesült a devizaforrás bevonás, amelyre azonban az előirányzatnál kisebb finanszírozási igény miatt nem is lett volna feltétlenül szükség. Az elmaradt deviza kibocsátás egy részét szeretnék majd idén bevonni, de egyelőre kivárnak ezzel, mert jelentős a bizonytalanság a befektetők körében a (régiós) kockázatok árazása terén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az elmúlt hetek aukciós tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulatban sincsenek állampapír értékesítési gondjaik. Arra számít: a befektetők idővel hozzászoknak majd ahhoz, hogy a számszerint kevesebb állampapír-aukción a korábban jellemzőnél magasabb összegeket kínálnak fel értékesítésre.

Hiába várjuk a dollár feltámadását?

A Fed múlt keddi agresszív kamatvágása és az intenzív monetáris enyhítési sorozat várható folytatása az eddig gondolttól lényegesen eltérő amerikai kamatpálya-alakulást vetít előre. Ez azt is jelentheti, hogy a dollár válhat a világ második legnépszerűbb devizájává, amelyben hitelt vesznek fel a piaci szereplők és a pénzt szerte a világban jóval magasabb kamatlábak mellett fektetik be. Ez a kilátás komoly leértékelődési nyomást fejthet ki a dollárra az általunk kitüntetett figyelemmel követett dollár/euro relációban, így szertefoszolhatnak azon, egészen a múlt hétig domináns piaci várakozások, hogy a zöldhasú idén fokozatosan visszaszerezheti erejét. Új csúcsok elé néz a forint a dollárral szemben?

Mikroszkóppal figyelik majd a magyar kormányt - Interjú az Economist Group elnök-helyettesével

Valószínűleg nagyon nehéz lesz visszaszereznie politikai népszerűségét a jelenlegi kormánynak, a megszorító intézkedéseknek tehát politikai következményei is lehetnek - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Dr. Daniel Thorniley. Az Economist Group első elnök-helyettese és az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb nem befektetési banki hátterű elemző cége vezetője szerint a következő másfél év közvélemény-kutatási adatai döntik majd el, hogy megtarthatja-e miniszterelnöki székét Gyurcsány Ferenc. Abban azonban már most is biztos, hogy a nemzetközi intézmények, illetve a befektetők rendkívüli figyelemmel követik majd, hogy a kormány ismét lazításba kezd-e a választások előtt. Thorniley úgy gondolja: nem könnyű választ adni arra a kérdésre sem, mi lesz a kormány által várt gazdasági növekedés motorja Magyarországon.

Elképesztő dollár-zuhanás - Összefognak a világ legnagyobbjai a megmentésére?

Még a legpesszimistábbakra is rácáfolhatott a dollár elmúlt hetekben bekövetkezett igen intenzív leértékelődési hulláma, amelynek nyomán a hat legfontosabb külkereskedelmi partner fizetőeszközéből képzett kosárral szemben történelmi mélypontra süllyedt. A dollárra még hónapokig rájárhat a rúd és egyesek szerint az euró jegyzése fél éves időtávon a lélektanilag fontos 1.50-es szint fölé emelkedhet - mutat rá egy tegnap megjelent széleskörű devizapiaci felmérés. Ebben a választ adók mintegy egyötödös esélyt adtak annak, hogy egy, vagy több nagy központi bank az euró száguldásának, illetve a dollár hanyatlásának megállítására (összehangolt) devizapiaci beavatkozást hajhat végre.

Most érdemes dollárt venni forintunkért? - Gondoljunk csak bele!

Miközben az euróval és a dollárral szemben bő egy hónapos csúcsra jutott a forint tegnapra, aközben az utóbbi fizetőeszközzel szemben ez a tíz és fél éves rekord megközelítését is jelenti. Emiatt érdemes elgondolkodni azon, hogy jövőbeli utazási kiadásaink, vagy spekulációs célok miatt jó alkalom-e most átváltani forintunkat dollárra, bízva a zöldhasú visszaerősödésében, vagy inkább várjunk még ezzel.

Kutyaszorítóban a főbb jegybankok - hogyan oldják meg?

Míg augusztus elején az inflációt nevezte a legfőbb aggodalomnak az amerikai gazdasággal kapcsolatban az ország jegybankja (Fed), illetve "beharangozta" a szeptemberi következő kamatemelést az Európai Központi Bank (EKB), addig alig néhány nap elteltével túlságosan nagyot változtak ahhoz a globális pénzügyi kondíciók, hogy az figyelmen kívül lenne hagyható monetáris politikájukban. A befektetők kamatpályára vonatkozó várakozásai rövid idő alatt gyökeresen változtak, főként az Egyesült Államok tekintetében. A kialakult helyzetről, a szükségesnek tartott jegybanki teendőkről éles viták folynak pénzügyi körökben. Abban azonban lényegében egyetértés mutatkozik, hogy kutyaszorítóba került a két kiemelten fontos intézmény. A téma közvetetten természetesen a magyar kamatpályát is érinti.

Furcsa mozgások a piacon - hogyan maradhatott erős a forint?

Négy hónapos mélypontra csökkent a globális kockázatvállalási hajlandóság, emellett egy hónapos csúcsra emelkedett a fejlett részvénypiacokon az árfolyamok jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, a forint mégis hetek óta erős szinten ragadt az euróval szemben. Korábban az említett mutatók ilyen mozgásai a forint/euró árfolyamban is éreztették hatásukat (forintgyengülés). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi állhat a magyar fizetőeszköz meglepőnek is mondható stabilitása, ereje mögött, illetve ilyen háttérfolyamatok mellett mire számíthatunk?

Kódolt kudarc vagy üdítő fordulat: Mi a helyzet a magyar büdzsével?

Bajban lehet az, aki a magyar költségvetési folyamatokat távolról figyelve próbálja felmérni, milyenek a kilátások 2007-re és 2008-ra. Az elmúlt időszak tapasztalai alapján akár biztosra lehetne venni a masszív hiánytúllövést. Legutóbb a Kopint-Tárki kutatóintézet is azt állította előrejelzésében, hogy az államháztartás működésébe egyszerűen kódolva van a kiadások elszaladása. Ugyanakkor a piac nyugodtan szemléli a Pénzügyminisztérium óvatos prognóziscsökkentéseit, a legjobb előrejelzőnek bizonyuló jegybank szintén fokozottan konzervatív költségvetési tervszámokat jelez, és az első három hónap adatai sem alakultak rosszul. A kormány ezen a héten elküldi féléves jelentését Brüsszelnek a konvergenciaprogramban vállalt feladatokban, célkitűzésekben elért eredeményekről. Jó lenne tehát tudni, hogy mi is a helyzet büdzséügyben? Utánanéztünk.

Hatalmasabb változások előtt állunk mint az orosz válság idején?

Az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő egy kifejezés különböző pénzügyi elemzésekben a likviditás, a kilátások mérlegelése kapcsán, mígnem oda jutottunk, hogy a múlt hét végén a világ pénzügyi csúcsvezetői is felhívták a piaci szereplők figyelmét az azzal kapcsolatos szerteágazó veszélyekre. Hasonló ügyleteken keresztül az orosz válság kirobbanása hatalmas hullámokat vetett a globális pénz- és tőkepiacokon. Van aki szerint már ijesztő méreteket öltött az adott tranzakciók globális volumene, van, aki szerint igencsak félrevezető egy kalap alatt kezelni minden ilyen jellegű ügyletet, és olyan is van, aki szerint nem érdemes a kérdést túlságosan felfújni.

Az ún. carry trade ügyletekről van szó. A témával tegnap pl. a Financial Times egy teljes oldalon keresztül foglalkozott, közvetetten utalva arra, hogy a tranzakciók tömeges lezárása akár a svájci frankban eladósodott magyar devizahiteleseknek is komolyabb problémát okozhat. Érdemes tehát kissé jobban szemügyre venni ezen tranzakciók hátterét, de rögtön jelezzük, hogy egyelőre számos kérdés nem tisztázott a világ vezető pénzügyi szereplői számára sem.

Árfolyam-, kamat- és hozamkilátások 2007-re - négy főbb kockázat a magyar piacra

A december közepére kialakultnál kissé gyengébb (257 körüli) átlagos forintárfolyamra van kilátás 2007-ben, ami azonban közel 3%-kal erősebb, mint az idei érték (december közepéig kb. 264.5 forint/euró) - derül ki a portfolio.hu év végi felmérésében részt vett piaci szakértők válaszaiból. A felmérést a Reuters legutóbbi, decemberi elemzői polljának eredményeivel kiegészítve az is látszik, hogy a jövő évet a 255-ös szint körül zárhatja a forint az euróval szemben. A 19 választ adó szakértő 2007-ben összesen 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít a jelenlegi 8.00%-os szinthez képest (válaszok mediánja alapján, név szerinti áttekintő táblázat a cikk végén). A piaci szempontból kitüntetett jelentőségű 10 éves állampapír-hozam a kamatcsökkentésekkel, illetve a külső és belső egyensúlyi kockázatok várható enyhülésével párhuzamosan a jelenlegi 6.7-6.8%-ról a jövő év végére 6.4% körülre süllyedhet. A konszenzusok megismerése után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mik befolyásolják a várakozásokat, milyen feltételezett gazdasági (és politikai) folyamatok húzódhatnak meg mögöttük. Az alábbiakban ezeket igyekszünk körbejárni.

Mi a mai kamatdöntés igazi tétje? - Vélemény

A forint múlt heti erősödésével párhuzamosan egyre inkább elbizonytalanodott a piac azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e ma újabb 25 bázispontos kamatemelésre (mellyel az irányadó ráta 8.25%-ra változna). Csütörtökön este Járai Zsigmond MNB-elnök úgy nyilatkozott, hogy bár a legutóbbi információk alapján lehetetlen teljesíteni a jegybank által releváns 2008-as 3%-os inflációs célt (azaz a várható infláció ezt a szintet lényegesen meghaladhatja), mégsem a kamatemelés az egyetlen alternatíva a Monetáris Tanács mai ülésén. Ez szokatlanul "puha" megnyilatkozás volt a jegybankelnök részéről, amely fokozhatta a kamatemelés elmaradásával kapcsolatos várakozások arányát. Véleményem szerint a mai döntés tétje egyértelműen a jegybanki hitelesség megtartása, melyet a Monetáris Tanács úgy érhet el, ha a kamatdöntés, illetve az ehhez kapcsolódó nyilatkozat, valamint a hátteret szolgáló Inflációs jelentés összhangban lesznek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A náci Németország példája kísérti Európát - Ukrajna messze van a vereségtől
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.