Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Mikor váltsunk eurót a nyaraláshoz?

Az öthetes csúcson járó forintárfolyam mellett bizonyára sokan teszik fel maguknak a címben megfogalmazott kérdést, ami többek között az elmúlt fél év hektikus árfolyammozgásai alapján is érthető. Bár a következő hetekben lehet még a mostaninál is erősebb a magyar fizetőeszköz, nem árt résen lenni, mivel könnyen lehet, hogy csak rövid ideig látunk majd ilyet.

Miért vannak kiakadva a görögök?

Utolsóként és adathamisítás segítségével sikerült 2001-ben belépniük a görögöknek az eurózónába, a most vasárnapi választások következményei pedig akár oda is elvezethetnek, hogy elsőként léphetnek ki abból. Amint arra cikksorozatunk előző részében rámutattunk: ez 2-3 éves távon súlyos gazdasági károkat okozna. De nemcsak ezt kockáztatná az ország, hanem az elmúlt bő három évtized mindennemű fejlődését is. A társadalmi feszültség már most is igen nagy az országban, de ez könnyen a végletekig fokozódhat, akár polgárháborúba is torkollhat. Ahhoz, hogy ennek veszélyét jobban megértsük, cikksorozatunk utolsó "felvonásában" érdemes mélyebben is megismerkedni a jelenlegi görög társadalmi feszültség okaival, mozgatórugóival, végső soron tehát azzal, hogy miért vannak már most is "kiakadva" a görögök és mi lehet akkor, ha valóban kilépnének.

Ijesztő jövő - Tényleg ezt akarják a görögök?

Amennyiben valóban kilépne az euróövezetből Görögország, az várhatóan jelentősen mélyebbre lökné a recesszióban. Rövid távon az sem valószínű, hogy a drachma bevezetése (és leértékelődése) tompítaná a zuhanást. Görögország ugyanis az Európai Unió legzártabb gazdasága, és igencsak szerény áruexporttal rendelkezik. A kilépés és a (következő egy-két évben bizonyára mélyülő) válság azonban arra sajnos bizonyára "jó lenne", hogy tovább szítsa a feszültségeket a társadalomban, akár a végletekig fokozva azokat.

Azt, hogy az esetleges kilépés hogyan, milyen drámai folyamatokon keresztül hatna a görög gazaság különböző területeire, az elmúlt hetekbeli cikksorozatunkban már bemutattuk, múlt hétvégi cikkünkben pedig összefoglaltuk.

Cikksorozatunk mai, a görög gazdaság egészét átfogó elemzésének főbb megállapításai:

- az esetleges kilépés az államadósság megtagadásával is járna, így az adósságválság egy bank-, illetve árfolyamválsággal is összekapcsolódhat,
- a görög GDP további akár 20%-kal is zuhanhat (reál értelemben), az infláció és a munkanélküliség 30% fölé ugorhat,
- az életszínvonal drámai mértékben romlana az országban, az egy főre jutó GDP akár 55%-kal is zuhanhat a mostani euróalapúhoz képest drachma esetén,
- az exportszektor gazdasághoz mért súlya a legkisebb az EU-ban, annak is döntő része turizmus, utóbbi megtartásához viszonylagos gazdasági és társadalmi nyugalom kellene,
- a görög gazdaság már jelentősen elkezdte visszanyerni versenyképességét és elkezdett "nyílni" a gazdasága az eurózónán belül is.

Miért tart a piac a magyar csődtől, ha "dúskálunk" a pénzben?

Utoljára idén január közepén érzékelte akkorának a piac a magyar állam esetleges csődjének kockázatát, mint pénteken. Ez annak ellenére alakult így, hogy az állam rendkívül nagy likvid pénzügyi tartalékokon "ül", ráadásul emiatt egyelőre nem sürgős a kormánynak az EU/IMF-megállapodás sem. Ha a következő bő egy évben továbbra is pénzhez jut az állam, akkor akár az is lehetővé válna, hogy a 2014 tavaszi választásokig az EU/IMF-megállapodás nélkül is finanszírozható az államadósság. Az elméleti lehetőségtől azonban a valóság akár nagyban is különbözhet. Ha netán beüt a krach, akkor a rendkívül magas pénzügyi tartalékok is elfogynak néhány hónap alatt.

Két hét alatt "elfelejtették" az Orbán-Barroso találkozót

A külföldi befektetők körében több százmilliárd forintot kitevő forintpiaci pozíciót mozgatott meg az az április végi pozitív brüsszeli fordulat, amikor bejelentették, hogy megkezdődhetnek a hivatalos EU/IMF-hiteltárgyalások Magyarországgal. A Magyar Nemzeti Bank által a napokban közzétett friss ábrakészletből azonban nemcsak ez az érdekes információ derül ki, hanem az is, hogy a forintárfolyamot jelentősen befolyásoló külföldi befektetők nagyjából két hét múlva már "el is felejtették" a kedvező hírt és újra a forint ellen kezdtek "fogadni", azaz annak a gyengülésére számító pozíciókat vettek fel. Amint azt menetközben jól láthattuk, ez oda vezetett, hogy május második felére újra a 300 közeli "kiinduló" szintre gyengült vissza a forint az euróval szemben.

Ilyet még soha nem láttunk az euró és a frank piacán

Görögország eurózónából való esetleges kilépése és a fizetési övezet felbomlása miatti aggodalmak rendkívül erőssé váltak az elmúlt hetekben, ami az euró masszív gyengülését okozta a vezető devizákkal szemben. A dollár ellenében csaknem kétéves mélypontra esett az árfolyam, ami persze nem véletlen, ha megnézzük a mögöttes folyamatokat is. Az amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet péntek este közzétett adatai szerint elképesztő mértékben euróellenes a hangulat a spekulatív piaci szereplők körében: az eddigi, január közepi rekordnál is jóval intenzívebb. Nemcsak ebben a devizakeresztben voltak az elmúlt hetekben igen jelentős mozgások a piaci pozícionáltságban, hanem a dollár/jen és a dollár/frank viszonylatában is. Utóbbi kapcsán szintén megdőlt az eddigi rekord: sosem volt még ennyire frankellenes a hangulat a dollár ellenében.

Ez vár a görögökre, ha tényleg kilépnek az eurózónából

Példátlan eset következhet be a júniusi görög parlamenti választások után. Annak ellenére, hogy mind jogi, mind technikai értelemben erős korlátai vannak, ráadásul hivatalosan egyetlen párt sem támogatja az ötletet, előfordulhat, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Számos részlet igen bizonytalan, ahogy az is, hogy végzik-e már erre Görögországban az előkészületeket, de az bizonyos, hogy ha a pénzcsere bekövetkezik, akkor az nagyon hirtelen fog megtörténni. A tegnapi kocsmai példánkban alkalmazott új fizetőeszköz kibocsátás számos igen komoly kérdést vet fel, de mielőtt cikksorozatunkban ezekkel foglalkoznánk, érdemes végiggondolni a pénzcsere technikai megvalósításának lehetőségeit, a görög hatóságok előtt álló lépések irányait.

Főbb pontok, érdekességek:

- a június 17-i választások után néhány hétre elegendő pénzük van a görögöknek
- ha "kilépnek", akkor az nagyon hirtelen következik be a káros folyamatok (pl. betétkivonás) mérséklése miatt
- ha jogilag kilépnek, akkor sem biztos, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik (és fordítva), duális pénzrendszer jöhet
- a drachmára annyira gyorsan szükség lehet, hogy nem lesz idő létrehozni
- szükségmegoldások és jogi-pénzügyi zavarok elé néz az ország
- a drachma (ha az jön) akár 80-90%-kal is leértékelődhet kezdetben
- ez hatalmas vagyonvesztést okozna a betéteseknek és egyúttal nagy könnyebbséget a hiteladósoknak
- a fentiek közül majdnem minden azok múlik, hogy milyen tartalmú törvény születik a "kilépésről", és a drachma fizetési rendszerbeli szerepéről.

Jót tett a hatalmas félelem az aranypiacnak

Miután a héten kedden 3,5 éves mélypontra zuhant a spekulatív szereplők birtokában lévő nettó arany kontraktusok száma, az extrém helyzet meghozta a szokásosnak mondható fordulatot a nemesfém piacán: nagy szárnyalást láthattunk a hét második felében. Ehhez persze a piaci pozícionáltságon, mint technikai tényezők kívül az is kellett, hogy az eurózóna esetleges szétesésével kapcsolatos félelmek is a nemesfémek felé terelték a befektetők egy részét, illetve az is, hogy a meglepően gyenge amerikai makroadatok láttán a piac ismét elkezdett jobban hinni az amerikai jegybank újabb alternatív monetáris élénkítő programjának közeli elindításában.

Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?

Két ok miatt sikerült megfordítani az utóbbi években a magyar állampapírpiacon a lakosság részarányának 2004 óta látott csökkenését, innentől pedig a markeing segítségével az a közép távú cél, hogy a mostani részarányt két-háromszorozására emeljük - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója nem rejtette véka alá, hogy ennek érdekében célba veszik a lakosság még mindig "párnacihában" tartott magas, készpénz jellegű megtakarításait és adott esetben a banki betéti ajánlatokkal is készek versenyre kelni.

Miközben nemzetközi összevetésben most sincs szégyenkezni valója az ÁKK-nak a lakossági állampapír részarányt tekintve, aközben ennek növelése az állam szempontjából jól indokolható. Látni kell azonban azt is, hogy a célba vett több százmilliárd forint érdemben nem tenné biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát sem csökkentené, viszont mérete miatt jelentős átrendezést okozhat a lakossági megtakarítási piacon és a banki hitelezés szempontjából is káros hatásokkal járhat. Az alábbiakban a magyar lakosság megtakarítási szokásait, benne az állampapírokhoz való viszonyulását tekintjük át annak apropóján, hogy az adósságkezelő tovább fokozza állampapír népszerűsítő kampányát.

Régen féltek már ennyire az aranytól a spekulánsok

Kedden elesett egy rendkívül fontos szint az arany árfolyamában, ami az egyébként is hatalmas, a további árcsökkenéssel kapcsolatos félelmeket tovább fokozta, ez pedig oda vezetett, hogy 2008 decembere, azaz a nagy válság óta a legalacsonyabbra süllyedt a spekulatív szereplők körében a nettó arany vételi pozíciók száma. Nemcsak ez, hanem egy másik speciális mutató is azt tükrözi, hogy a spekulatív szereplők igyekeznek kerülni az arany piacát, mivel egyre kevésbé bíznak annak szintén 2008 vége óta tartó trendszerű emelkedésében. Mindez amellett van így, hogy a makrogazdasági környezet és egyéb feltételek továbbra is támogatnák az arany árfolyamának emelkedését. Az arany gyengélkedése az ezüstöt is magával rántotta, amelynek piacán a spekulatív szereplők pozíciózárási hulláma szintén látványos.

Hatalmas a félelem az arany piacán - Itt a jó alkalom?

Hároméves mélypont körül mozog az utóbbi hetekben az arany piacán a spekulatív szereplők körében a nettó vételi kontraktusok száma és eközben ténylegesen három éve a leginkább negatív a rövid távú aranypiaci befektetők között a nemesfém teljesítményével kapcsolatos várakozás; mindemellett pedig most pénteken már sorozatban ötödik hete zárt az 50 hetes mozgóátlag alatt az árfolyam. Ezek a technikai tényezők egyértelműen mutatják, hogy a tavaly nyáron elért történelmi csúcs óta jelentősen veszített vonzerejéből az arany és igen nagy a félelem a befektetők körében arra, hogy a 12. éve tartó trendszerű emelkedés megtörhet. Vannak azonban olyan szakértők, akik éppen ezen, ritkán látható erősségű félelmek miatt számítanak arra, hogy intenzíven emelkedni fog az arany árfolyama. Ezt egyébként számos fundamentális tényező is alátámaszthatja.

Több százmilliárd forintot bukunk IMF-hitel nélkül

Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor hitellehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással szembesülne az állam, mint akkor, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből. Havi bő tízmilliárd forintba kerül tehát az államnak a kormány csatározása a nemzetközi szervezetekkel, azaz a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások elhúzódó előkészítése. Alábbi elemzésünkben nemcsak ennek a késlekedésnek az állami kamatterhekre gyakorolt káros hatásait szemléltetjük, hanem azt is, hogy különböző forgatókönyvek mellett 2014 tavaszáig milyen óriási, több száz milliárd forintos különbségek mutatkozhatnak a kamatterhekben. Mintegy 375 milliárddal több lehet a kamatkiadás akkor, ha egyáltalán nem lesz hitelmegállapodás ahhoz képest, mint ha gyorsan megkötnénk, de egy centet sem hívnánk le belőle.

Történelmi csúcs született Magyarországon - Hogyan lehet ez?

Minden idők legmagasabb szintjére kapaszkodott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya az elmúlt napokban amellett is, hogy a hosszabb futamidejű kötvényhozamok trendszerű csökkenéséről az utóbbi hetekben már nem beszélhetünk és továbbra is bizonytalan, hogy hogyan alakul a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamat. A piaci mozgások hátteréről két állampapírpiaci szereplőt kérdeztünk.

Tökéletes célpont a forint?

A forint amellett szárnyalt az egyik legnagyobb mértékben a feltörekvő piaci devizák között év eleje óta, hogy Magyarország továbbra is rendkívül nagy kihívásokkal néz szembe, mivel "eléggé nagy" a kockázata annak, hogy mégsem jön össze az EU/IMF-megállapodás - hívja fel ügyfelei figyelmét ma kiadott anyagában a Societe Generale (SocGen) londoni stratégiai csapata. Emiatt úgy fogalmaznak, hogy a forint euróval szembeni eladása "tökéletes fedezés" arra az esetre, ha romlik a feltörekvő piaci hangulat.

Nemcsak a SocGen elemzői fogalmaznak meg mostanában figyelmeztető üzeneteket a forint kilátásai kapcsán, hanem más bankházak is, illetve múlt héten mi is rámutattunk már arra, hogy túlárazhatta a piac az EU/IMF-megállapodás esélyét. A külföldi befektetők egyébként már három hónapja nettó vevők a magyar eszközpiacokon, a magyar állampapír állományuk történelmi csúcs közelében jár és a devizaopciós piac is szokatlan nyugalmat áraz a forintpiacon. Az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények tehát alaposan felkavarhatják a magyar piaci "állóvizet". Természetesen nagyon sok múlik azon is, hogy a külpiaci környezet továbbra is olyan kedvező marad-e, mint azt év eleje óta látjuk.

Nem kérdés, hogy az olcsóbb IMF-hitelt kellene választani

A forintpiac már nagyjából beárazta az áprilisra, komplikációk esetén májusra várható EU/IMF- hitelmegállapodás létrejöttét, de a kamatpiacon lehet még tartalék csökkenésre a jegybanki kamatvágások még nagyobb beárazása miatt - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Pasquale Diana. A Morgan Stanley régiós országokért felelős vezető elemzője szerint kétségtelenül benne van a pakliban, hogy a magyar piacokra nehezedő nyomás enyhülése miatt a kormány végül kitáncol a nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodásból, de két fő ellenérve is van arra, hogy ez várhatóan mégsem következik be. A vezető elemző szerint Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett vonjon be forrásokat az adósságfinanszírozásra és ha ezt az IMF-hitel tudná biztosítani, akkor azt kellene elfogadni. Elismeri azonban, hogy a kormány más szempontokat is mérlegel, hogy mozgásterét fenntartsa.

Újabb pénzosztásra készül a világ - Milyen következményekkel járhat?

Miután az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberi hároméves hitelprogramja meglepően erős pozitív hatást gyakorolt az eurózóna pénz- és tőkepiacaira, felfokozott várakozás övezi a második ilyen eseményt, amelyre most szerdán kerül sor. Várhatóan most is több százmilliárd eurót kérnek majd kölcsön fedezet ellenében a hitelintézetek az EKB-tól, de továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire használják, azaz a növekvő likviditás tudja-e tovább enyhíteni például a periféria országok kötvénypiaci feszültségeit. Egyes jegybankárok már amiatt aggódnak, hogy a piaci szereplők túlságosan függővé válnak az olcsó jegybanki forrástól és éppen ez az, ami miatt könnyen lehet, hogy az EKB az utolsó ilyen eseményt tartja.

Furcsa szavak tömegét kellett megtanulnunk a válság miatt

Nemcsak amiatt kapkodtuk a fejünket a görög válság elmúlt bő két éve során, hogy éppen milyen újabb fordulat mutatkozik a dél-európai ország mentési kísérletében, hanem amiatt is, hogy sorra születtek azt új, és első ránézésre meglehetősen furcsa szavak. Előbb csak "disznó" országokról és válságkezelő alapok mozaik szavairól hallottunk, aztán arról, hogy tőkeáttétellel kellene megnövelni az alapok "tűzerejét". Később a kollektív cselekvési klauzulával és a magánszektori veszteséghárítás bűvös szavakkal is meg kellett ismerkednünk, ahogy az Európai Központi Bank új programjaival is. De hogyan függ össze ez a sok új kifejezés és mit is takarnak leegyszerűsítve? Mivel még sokszor hallunk róluk, ezért fontosnak tartjuk, hogy alábbi cikkünkben röviden megválaszoljuk ezeket a kérdéseket.

Görög bohózat - Mi jön ezután?

Ismét sikerült igen feszült hetet okozniuk a görögöknek azzal, hogy többször is elhalasztották a politikai döntést a nemzetközi szervezetek által követelt költségvetési megszorításokról, majd miután az utolsó pillanatban megállapodtak róla, visszadobták azt az eurózóna pénzügyminiszterei. Bár a következő napokban a görögök várhatóan a piacok számára megnyugtató utat választanak, és így elkerülhetővé válik az államcsőd, mégsem nyugodhatunk meg teljesen, mert nagyon sok még a bizonytalanság görög helyzettel kapcsolatban, illetve annak a többi periféria ország megítélésére gyakorolt hatásában.

Most eldőlhet, mennyire gondolja komolyan a harcot a svájci jegybank

Szerda hajnalban a legerősebb szintre kapaszkodott a svájci frank az euróval szemben azóta, hogy a Svájci Nemzeti Bank tavaly szeptemberben bevezette az 1,20-as szintnél az árfolyamküszöböt. A frank utóbbi hetekben látott fokozatos erősödése amellett következett be, hogy több svájci gazdasági fundamentum alapján is arra számíthatnak a befektetők: a jegybanknak meg kell védenie az árfolyamküszöböt és lehetőség szerint el kellene érnie a frank gyengülését. Szokatlan módon a frank fokozatos erősödésében a jegybank élén történő személyi változás lényeges szerepet játszik és amíg ez az ügy nem rendeződik, addig könnyen elképzelhető, hogy a piac teszteli a jegybank elszántságát az árfolyamküszöb megtartására. Ha a tesztre valóban sor kerül, akkor valószínűleg a jegybank minden erejét beveti és képes lesz megvédeni az árfolyamküszöböt. Ez a magyarországi frankhitelesek szempontjából is (részben) nyugtató fejlemény lenne.

Hiába fojtják le a görögtüzet? - Itt az újabb válsággóc

Miközben a végkifejlethez közeledik a már több éve húzódó görög válság, aközben egy újabb jelentős probléma bukkant fel a látóhatáron, amelynek több jegye kísértetiesen hasonlít a görög ügyre. Az utóbbi egy-két hétben egyre inkább aggódni kezdett ugyanis a befektetői közösség Portugáliáért, pontosabban azért, hogy a GDP arányában 100% fölé emelkedő adósságráta és a recesszió végül a portugáloknál is oda vezet, hogy egy második hitelprogramra szorul az ország és/vagy az adósság átütemezésekor veszteséget hárítanak a magánbefektetőkre is. Annak ellenére is, hogy az uniós vezetők az elmúlt hónapokban minden alkalommal azt hangsúlyozták: a görög ügy kivételes, más országban nem szenvedhetnek veszteséget a befektetők. Ezt egyébként a görög veszteséghárítási téma előtt is ígérték. A portugál fejlemények jól mutatják a görög ügy elszigetelésére vonatkozó stratégia gyengeségét, a periféria országok közötti pénzügyi fertőzés terjedését. A folyamat amellett is rányomhatja a bélyegét a spanyol és olasz piacokra is, hogy az Európai Központi Bank új hároméves hitele nagymértékben csökkentette a feszültségeket az elmúlt egy hónapban és február végén újabb hároméves hitelosztásra kerül sor.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Végzetes háború törhet ki az USA és Kína között - Pillanatokon belül hatalmas fordulatra lesz szükség Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.