• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1173

Egy éves a fordulat - Nyakunkon az újabb zuhanás?

Egy évvel ezelőtt, 2009. március elején fordulat bontakozott ki a globális részvény-kötvény- és devizapiacokon. A korábbi hónapok komoly lejtmenetét erőteljes emelkedés követte, azonban kisebb-nagyobb korrekciók időnként megzavarták a fellendülést. A világgazdaság szemmel láthatóan a felépülés útjára lépett, azonban bizonytalan tényezők még szép számmal akadnak, amelyek alapvetően befolyásolhatják rövid és közép távon is a különböző eszközpiacok teljesítményét. Az alábbiakban először a különböző területeken bekövetkezett fordulat okait, majd azok mértékét, végül röviden azt foglaljuk össze, hogy melyek azok a főbb kockázati tényezők amelyek a tartós fellendülés forgatókönyvét is átírhatják.

Kivárnak az új kormányig a külföldiek - új magyar csomag készül

A külföldi hátterű magyar állampapír befektetőket nem a választási kampány során, hanem az új kormány felállása után elhangzó gazdaságpolitikai jelzések érdeklik, ebből a szempontból tehát a következő három hónap viszonylag nyugodt lehet az állampapírpiacon - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az elsődleges állampapírpiac működése már lényegében normálisnak mondható, a másodpiacról azonban ez még távolról sem mondható el, így egy új intézkedéscsomag kidolgozása kezdődött meg a háttérben. Ennek részletei még nem nyilvánosak. Borbély szerint ha a magyar állam át is vállalna adósságokat a veszteséges állami vállalatoktól ősz körül, akkor annak idei hatása a finanszírozási szükségletre minimális lenne. Úgy látja, hogy külföldi és hazai okok miatt is a görög államadóssággal kapcsolatos befektetői aggodalmak csak nagyon korlátozottan hathatnak vissza a magyar állampapírpiacra.

Óriási kamatteher nyomja a vállunkat - Már jövőre megfelezzük?

"Ha a magyar államadósságra évente kifizetett mintegy 1150 milliárd forintnyi kamatteher megfelezhető egy-másfél év alatt, akkor..." - hangzott el másfél hónapja Matolcsy György vezető ellenzéki gazdaságpolitikustól a feltételezés. Valóban szükség lenne arra, hogy az Európai Unióban a GDP arányában harmadik legmagasabb magyar államadósság-kamatterheket mérsékeljük. Az ok elég egyértelmű: így felszabadulna pénz más gazdaságpolitikai célokra, ráadásul nem is csak néhány milliárd forintos tételekről lenne szó. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mikorra lehetne elérni a mai jelentős terhek érdemi lefaragását. Nem árulunk el nagy titkot, ha elöljáróban csak annyit jelzünk: a fenti feltételezés vágyálmokat idéz és a célt csak hosszú éveken át tartó spórolással, szigorú állami gazdálkodással lehet elérni.

Ezek miatt megremeghet idén a régió

A globális befektetői hangulat alakulása, az eurózóna gazdasági pályája és államadósság-problémája, továbbá a saját országuk gazdasági pályája - ez a három téma lehet a legnagyobb hatással 2010-ben a kelet-közép-európai régió országainak eszközáraira. A dobogóra persze könnyen felférhetne még az is, hogy hogyan haladnak a nemzetközi hitelprogramok, az euróbevezetési törekvésekben milyen bejelentések lesznek, illetve belpolitikai fejlemények is alaposan rányomhatják majd a bélyegüket az árakra. Egy biztos: az eddigieknél is nagyobb hatású lehet majd a befektetőknek az a magatartása, hogy az országokat a kockázatosságuk alapján különböztetik meg. Szerencsénkre Magyarország egy kulcsfontosságú területen (költségvetési fegyelem, végrehajtott kiigazítás mértéke) kezd egyre kedvezőbb megítélés alá esni. Elbízni magunkat azonban semmi ok, elég csak arra gondolnunk, hogy a térség legnagyobb külső- és államadósság rátájával rendelkezünk.

Parázs vita karácsony előtt - mit kell tudni a 2010-es "trükkös" büdzséről?

Szakmai és politikai adok-kapokká fejlődött a karácsony előtti napokra az a parlament által már november végén elfogadott 2010-es költségvetési törvény, amelyet minden eddiginél több hazai és külföldi szakértő nézett át, mivel 2008 ősz óta Magyarország egy nemzetközi hitelprogramban vesz részt. A régi közmondás ennek ellenére most is igaz: "nem zörög a haraszt, ha...", azaz ha valóban nem lennének problémák, kockázatok a jövő évi büdzsével, akkor a vita sem jutott volna ilyen fokra. A teljesen rossz makrogazdasági keretekkel való vád azonban a Portfolio.hu megítélése szerint már nem állja meg a helyét.

EBRD: ekkora adósságnál nem lehet kísérletezgetni (Interjú)

A következő két év még nehéz lesz Magyarországon, mivel a gazdasági kilábalás csak fokozatos lesz, illetve közben a magas adósságállomány, mint fő gazdasági probléma ellen folyamatosan kell küzdenie az országnak - fejtették ki a Portfolio.hu-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közelmúltban Magyarországon járt szakértői. Az EBRD közgazdászai hangsúlyozták, hogy a GDP arányában 80% körüli államadósság mellett nincs nagy mozgástér a költségvetési politikában: bármilyen kormány is kerüljön hatalomra 2010-ben, radikálisan más büdzsét, illetve más hiánypályát nem lehetne beterjeszteni a mostani helyett. Meglátásuk szerint hazánknak el kell végeznie a szükséges szerkezeti reformokat, amelyek a deficit kordában tartása mellett a gazdasági növekedési kilátásait is segítenék. Véleményük szerint éppen a költségvetési szempontok miatt veszélyes lehet az az elképzelés, hogy először adócsökkentésekkel ösztönözzük a gazdaságot és utána látunk hozzá a reformokhoz.

Csúcsra ért a forint! - Merre tovább?

Ma 180.50-ig süllyedt a bankközi piacon a dollárral szembeni forintárfolyam, így éppen egy éves csúcsra ért a magyar fizetőeszköz. A Portfolio.hu vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy rövid távon még folytatódhat a forint felértékelődési trendje a zöldhasúval szemben.

Szükség van-e hosszabb futamidejű MNB-kötvényre Magyarországon?

Hatékonyabbá tenné a bankok számára a forráselosztást, illetve az aukciós hozamok miatt a bankközi kamatlábak elveszett információtartalma is visszajöhetne - ezzel érvelnek azok a kereskedelmi bankok, amelyek képviselői a napokban arra tettek javaslatot, hogy a rekord magas kéthetes MNB-kötvény állomány miatt érdemes lenne megfontolnia az MNB-nek egy, akár 3-6 hónapos futamidejű kötvény aukciós kibocsátását is. Ha valóban értékpapír formát öltene az új jegybanki eszköz, akkor az kiszorító hatással járhatna az állam által kibocsátott 3 hónapos diszkontkincstárjegyekre, így potenciálisan megemelné az ebben a konstrukcióban bevonható források költségét - hangzik a fő ellenérv az Államadósság Kezelő Központ felől a banki felvetésre.

A Magyar Nemzeti Bank hiánypótló jelleggel múlt héten Pénzpiaci konzultatív fórumot rendezett, az ezen és ezt követően elhangzott információk alapján gyűjtöttünk össze néhány fontos gondolatot.

Hegyekben áll a pénz az MNB-nél - Ez hiányzik a gazdaságból?

Minden idők messze legmagasabb szintjére emelkedett mostanra a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, két hetes futamidejű kötvényekben tartott pénzek állománya. Ez nem új keletű folyamat, már közel egy éve tart, a téma aktualitását azonban jól mutatja, hogy Simor András jegybankelnök tegnap a kamatdöntési sajtótájékoztatón is beszélt róla egy kérdés kapcsán, illetve a Portfolio.hu információi szerint az MNB október elsején egyeztetést tart banki pénzpiaci vezetőkkel részben az MNB-kötvényekről. Az állományemelkedéssel kapcsolatban tavaly ősz óta egyébként több téves értelmezés is megjelent. A helyzet kezelését szolgáló különféle megoldási javaslatokról lehet hallani a szakmai vitákban, amelyek rendszerint azt célozzák, hogy ki kellene terelni a pénzek egy részét a "jegybanki parkolóból". Ez a nézet azonban a helyzet félreértéséből eredhet, nincs ugyanis hova terelni a pénzt, ráadásul értelmetlen is lenne.

Lélegeztetőgéppel, de átvészelte Magyarország a kritikus időszakot

A Lehman Brothers amerikai befektetési bank bukása után tavaly októberben néhány nap alatt drasztikusan romlott a Magyarországgal kapcsolatos befektetői megítélés, amely oda vezetett, hogy kénytelenek voltunk külföldi pénzügyi segítséghez folyamodni. A lélegeztető gépen töltött eddigi közel egy évünk lényegében sikeres mentő akciónak számít, bár megvolt az ára is: a magyar költségvetés éppen akkor volt különösen szigorú, amikor a fejlett és fejlődő világban sokan nagyfokú költekezésbe kezdtek a válság elleni küzdelem jegyében. Azt, hogy ezt mi nem tehettük meg, nem a külföldi hitelnyújtóknak kell felrónunk, sokkal inkább saját múltbeli súlyos gazdaságpolitikai hibáink sorozatának. Most a magyar gazdaság talpra állásának intenzitását számos kérdőjel övezi, csak az tűnik biztosnak, hogy még évek kellenek ahhoz, hogy teljesen kiheverjük a válság okozta sokkot.

Újabb forintzuhanás - Ugyan ki gondol rá?

Öt egymást követő havi növekedés után augusztusban csökkent a külföldiek nettó forintpozíciója - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett ábrakészletből. Ez a forint kilátásai szempontjából nem feltétlenül biztató fejlemény, ugyanakkor az opciós piaci jegyzések azt mutatják, hogy tavaly október óta most foglalkoznak legkevésbé a piaci szereplők azzal, hogy visszagyengülhet a forint. Amikor már sokan egy irányba (az erősödés irányába) várják az árfolyamot, akkor rendszerint az ellenkezője következik be - mondják sokszor a piaci megfigyelők. Az mindenesetre egyre valószínűbb, hogy a március óta tartó trendszerű forinterősödés véget ért.

Alaptalan félelmek az óriási amerikai pénzelszívás miatt - egyelőre

Míg tavaly ősz és idén tavasz között sokan aggódtak amiatt, hogy nem lesz elegendő kereslet az igencsak felpörgetett fejlett piaci állampapír-kibocsátásokon, illetve az óriási kínálati nyomás jelentős kötvénypiaci hozamemelkedést okoz, és egyúttal "elszívja a pénzt" a feltörekvő piacoktól, addig a tények nem támasztják alá ezeket. Távolról sem biztos azonban, hogy ez mindig így is marad.

Ugrás a forinthitelekbe - Ez már mindig így lesz?

Újra élénkül Magyarországon a lakossági hitelezés, de a jelek szerint nem a devizahitelek népszerűsége tért vissza, hanem a forint iránti igény nőtt. Ez részben a bankok devizahitel-visszafogással kapcsolatos törekvéséből eredt, de lényeges lehetett egy jogszabályi változás hatása is. Éppen utóbbi és a magyar jegybank várható kamatcsökkentései adnak érvet azok kezébe, akik szerint új korszak indulhat a magyarországi lakossági hitelezésben. A ma megjelent adatok alapján mindenesetre már most is látszik, hogy a válság nyomán fokozódó lakossági takarékossági hajlam a bankbetéteknek (is) kedvez, és a forint folyamatos erősödése láttán ismét kezdik felhalmozni a háztartások a devizabetét-állományt, kihasználva majd az esetleg újból gyengülő forint mozgását.

Itt a forintválság vége - átesünk a ló másik oldalára?

Júliusban is folytatódott a külföldiek forint elleni pozícióinak zárása, illetve csökkent a forint gyengülése elleni árfolyamfedezet iránti igény, ez volt a fő ok az elmúlt hetekben bekövetkezett forinterősödés mögött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ábrakészletéből. Egyre inkább háttérbe szorulnak tehát a forinttal kapcsolatos vészforgatókönyvek. Az egyik grafikon többek között arra is rámutat, hogy a tavaly ősszel indult forintválságnak külföldi szemmel lényegében vége van. Egy friss nagy londoni banki ajánlás szerint ráadásul már nem az esetleges forintgyengülés, hanem a további erősödés mértéke a fő kérdés. Nagyot változott tehát a forinttal kapcsolatos befektetői megítélés néhány hónap alatt.

Ne kapkodjunk az újabb kibocsátással - jöhetnek még rossz idők (Interjú)

Három szempontból is sikeres volt a július közepén Magyarország által végrehajtott eurókötvény-kibocsátás - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak a tranzakció levezénylésével megbízott egyik bank, a Citibank magyarországi vállalati üzletág vezetője. Balássy László meglátása szerint bár jelentős kielégítetlen kereslet maradt a befektetők körében a magyar eurókötvény kapcsán, mégsem érdemes gyorsan egy újabb kibocsátással megjelenni a piacon a jó hangulat mellett sem. A Citibank magyarországi vállalati üzletág vezetője egyébként az őszi hónapokban újabb korrekciós hullámra számít a globális pénz- és tőkepiacokon, de véleménye szerint nemcsak ez a tényező lehet kedvezőtlen a magyar államkötvény-kibocsátásoknak, hanem a fejlett világ óriási kínálati nyomása is.

Hirtelen piacra ment a magyar állam - mi a háttér?

Már hetekkel ezelőtt beharangozták, hogy Magyarország még ősz előtt kibocsát egy eurókötvényt, a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter már ennél hamarabbi forrásbevonást sugallt, aztán tegnap hirtelen kiderült: elindult a kibocsátás. Egyes magyarországi piaci szereplők meglepetten és technikai akadályba ütközve nézték ezt. A kibocsátásra mandátumot adó Államadósság Kezelő Központ Zrt. szerint mind jogi, mind gyakorlati értelemben minden rendben volt, ráadásul az elmúlt években ezen keretek nem is változtak. Éppen utóbbi lehet a probléma - fogalmazott a Portfolio.hu-nak az egyik magyar elsődleges állampapír-forgalmazó. A korábbi években megszokottnál ugyanis sokkal nagyobb volt tegnap az érdeklődés a magyar eurókötvény iránt, így lehet, hogy érdemes megfontolni a kibocsátás gyakorlati lebonyolításának változtatását.

A nyugdíjpénztárakkal ütne több legyet egy csapásra az állam?

A magánnyugdíjpénztárakba újonnan érkező pénzek befektetésére vonatkozna majd a pénzügyi tárca által tervezett devizamegfelelési szabály, nem a már meglévő portfóliókat kellene átalakítani - tudta meg a Portfolio.hu. Ez lényegesen eltérő pénztári magatartást kívánna meg ahhoz képest, mint amelyről tegnapi cikkünkben beszámoltunk (jelentős külföldi részvényeladások rövid idő alatt). Úgy tudjuk, hogy a tervezett átalakítások nyomán a 70%-os forintsúly nem az egyes választható portfóliókra, hanem a magánnyugdíjpénztár teljes portfóliójára vonatkozna majd. A jelek abba az irányba mutatnak, hogy a magyar állam a magánnyugdíjpénztárak (és esetleg a biztosítók) szabályozásának változtatásával igyekszik egyszerre több legyet is ütni. Nagy kérdés azonban, hogy az adminisztratív eszközök valóban célt tudnak-e érni.

Letűnhet-e a devizahitel-korszak Magyarországon?

Májusban sorozatban már a harmadik egymást követő hónapban fizettek többet devizahitelek törlesztésére a magyar háztartások, mint amennyit a bankoktól felvettek új kölcsönként, és a K&H Bank devizahitelekkel kapcsolatos minapi döntése alapján a lakosság nettó hiteltörlesztése a jövőben csak fokozódhat. Addig, amíg jelentős a forintalapú hitelek hitelköltség hátránya az euróval szemben, nem kell aggódni a devizahitel-korszak tényleges letűnése miatt, inkább a devizahitel-kiáramlás tartósan alacsonyabb volumene a reális forgatókönyv. Ebbe az irányba mutatnak egyébként a kereskedelmi bankok és a Magyar Nemzeti Bank közötti most is zajló tárgyalások is. A bizonytalan jövő helyett tekintsünk most a múltra: lássuk, mit hozott a május a lakossági hitelezési és betéti folyamatokban!

Kell-e megint hitelcsomag Magyarországnak? - Egy kérdés van

Várhatóan teljesen elfogy jövő év végére a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag - derül ki a Portfolio.hu friss kalkulációjából. A számítások során azt feltételeztük, hogy a bankrendszer stabilizálására többet már nem kell költenie Magyarországnak és közben fokozatosan egyre több piaci forrást tudna bevonni az adósságfinanszírozásra. Ilyen kilátásokkal nagy bátorság lenne nekivágni a 2010 utáni időknek egy új IMF-csomag nélkül, főként azt figyelembe véve, hogy a következő években a globális pénz- és tőkepiacokat még számos jelentős bizonytalanság övezi. Mit és mikor érdemes tehát tenni?

Újra "normális szelek" fújhatnak a magyar piacon

Az elmúlt mintegy egy-másfél hónap a vízszinteshez közeli, minimálisan normál alakú hozamgörbe jegyében telt a magyar állampapírpiacon. Felvetődik a kérdés, hogy merre tovább ebből a magyar tapasztalatok szerint különös piaci helyzetből? Az elmúlt években hasonló helyzetekből a piac rendszerint az inverz alakú hozamgörbe irányába mozdult el (ez számított Magyarországon a normál állapotnak), és a vizsgált tényezők most is abba az irányba mutatnak, hogy visszatérhetnek a "normális szelek" a magyar állampapírpiacra. Mindez befektetői szempontból is különösen fontos az alkalmazott stratégiák miatt.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility