• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

2013. április 25. 16:46 | Weinhardt Attila

Ezért szenved a forint

A nagyon intenzív jegybanki kamatcsökkentési várakozások fontos szerepet játszottak abban, hogy rendkívül mélyre süllyedtek a forintalapú államkötvényhozamok, ez pedig oda vezetett, hogy lényegében nullára olvadt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium. Ez az elmúlt két évben két periódusban is azt eredményezte, hogy a forint gyengülési hullámba keveredett, így most sem csodálkozhatunk azon, hogy ugyanez történt. A két alkalom közül az egyik esetén kamatot is emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a másik esetben pedig a kialakult helyzet megakadályozta a vágást. Jelenleg az állampapírpiacon kialakult furcsa állapot, pontosabban feszültség két módon oldódhat fel. Az egyik esetben az MNB kényszerülhet arra, hogy lassítson a kamatvágási sorozaton, a másik esetben a piac "magától" feloldhatja a feszültséget.

2013. április 23. 13:21 | Weinhardt Attila

Új magyar trükk - Mire jutunk vele?

Az elmúlt hetek alapján egyértelmű a gazdaságpolitika törekvése arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét. Az eddig jelzett lépések azonban közvetlenül nem segítenek ebben. A legfrissebb nemkonvencionális "trükk", a kéthetes jegybanki eszköz átalakítása pedig végül oda vezet, hogy ugyanúgy finanszírozza majd magát az állam, ahogy tavaly, de közben több más cél elérését is segíti. Könnyen előfordulhat például az, hogy a gazdaságpolitika megteremtené a lehetőségét annak is, hogy a választásokhoz közeledve bármikor előtörlesztést kezdeményezzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.

2013. április 20. 12:45 | Weinhardt Attila

Semmit sem spórolna az MNB a külföldi bankok kiszorításával

Bár a kéthetes MNB-kötvény betétté átalakításával valóban ki lehetne szorítani bizonyos külföldi bankokat a jegybank irányadó eszközéből, de ezt egyrészt könnyen ki lehetne kerülni, másrészt a lépés eleve nem mérsékelné kéthetes eszköz piaci állományát. Így a jegybank kamatvesztesége sem csökkenne tőle, azaz nem javulna a működési eredménye és emiatt ez a lépés önmagában a túlzott deficit eljárás alóli kikerülésben sem segítene.

2013. április 19. 16:38 | Weinhardt Attila

Esik a forint és a hozamok is - Miért?

Az utóbbi napokban újra ugyanolyan szétválást lehetett megfigyelni a forint pályájában, illetve az állampapírok hozamában, mint amit kora tavasszal az unortodox jegybanki lépésekkel kapcsolatos várakozások hatására. Közös a két folyamatban, hogy most is részben a jegybankhoz köthetőek ezek a piaci mozgások. A Portfolio.hu információi szerint ugyanis a magyarországi kereskedelmi bankok levelet kaptak az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökétől, amelyben Balog Ádám többek között azt tudakolta az illetékesektől, hogy ha kiszorulnának bizonyos pénzösszegek a kéthetes MNB-kötvényből, akkor abból mennyi pénz áramolhatna az állampapírpiacokra. Számos egyéb (inkább technikai jellegű) tényező is szerepet játszik azonban abban, hogy a forint esése mellett mind a devizás-, mind a forintalapú állampapír hozamok tovább tudtak süllyedni. Az alábbiakban röviden ezeket is bemutatjuk.

2013. április 18. 14:40 | Weinhardt Attila

Mire jó a Matolcsy-Patai terv?

A bő hat évvel ezelőttig létező kéthetes jegybanki betétre változtatná vissza a Magyar Nemzeti Bank irányadó eszközét Matolcsy György, hogy így szorítson ki bizonyos piaci szereplőket az eszközből. Ezzel lényegében elfogadta Patai Mihály minapi felvetését. A lépés egyértelműen segít annak - az utóbbi hetekben kiemeltté váló - gazdaságpolitikai célnak az elérésében, amely szerint javulnia kell a jegybank idei működési eredményének, hogy az államháztartásnak 2014-ben ne kelljen "kipótolnia" az esetleges idei jegybanki veszteséget. Amennyiben ez sikerülne, akkor az a jelenlegi egyik legfőbb gazdaságpolitikai cél elérésében, az uniós túlzott deficit eljárás alóli kikerülésben is segíthet. Nem lényegtelen mellékhatásként a (rövidebb futamidejű) állampapírok hozama tovább süllyedhet, így az állam adósságfinanszírozása is kissé olcsóbbá válhat. A nagy cél elérése közben azonban az történik, hogy egy korszerűbb eszközből visszalépünk egy korábbi állapotba, ami az MNB-kötvény pénzügyi rendszerbeli beágyazottsága miatt számos kérdést felvet. Erre egyelőre nincsenek pontos válaszok, ez pedig a bizonytalanságon keresztül hozzájárulhatott a forint mai gyengüléséhez is.

2013. április 09. 10:45 | Weinhardt Attila

Gigantikus kísérlet kezdődött - Összeomlik tőle a jen?

A történelemben csaknem példátlanul agresszív monetáris élénkítést jelentett be múlt csütörtökön a Bank of Japan (BoJ), hogy a szigetországot immár bő két évtizede sújtó defláció után két éven belül elérje a két százalékra emelt inflációs célját. A gigantikus kísérlet sikere érdekében az amerikai jegybankéhoz hasonló méretű pénznyomtatásba kezd, hogy a pénzügyi rendszerbe kerülő hatalmas likviditás nagyobb (külföldi) kockázatvállalásra ösztönözze a piaci szereplőket, mindezzel pedig kimondatlanul is a japán jen további, akár jelentős gyengülését is elérje. Az inflációs cél elérésének sikere nem garantált, az viszont nagyon valószínű, hogy a japán jen tovább gyengül, mivel egyre több ottani megtakarító a külföldi piacok felé mozdul. A gigantikus kísérlet egyik legfőbb veszélye, hogy lényegében kontrollálhatatlan folyamatokat, így például a japán jen szándékoltnál is sokkal nagyobb méretű hanyatlását váltja ki, illetve külföldön abnormális piaci reakciókat okoz. Mindezek mellett az is valószínű, hogy Japán versenyképességi okok miatt számos partnerét magára haragítja.

2013. április 07. 08:00 | Weinhardt Attila

Ugró forint, zuhanó hozamok - A japánok "keze" is benne volt

Az euró csütörtökön (és pénteken) annak ellenére erősödött hirtelen és jelentősen a dollárral szemben, hogy a héten megjelent makroadatok, illetve Mario Draghi EKB-elnök csütörtöki beszédének üzenete sem ebbe az irányba mutatott volna. Nemcsak az euróövezetben, hanem más országokban, így például Lengyelországban is furcsa mozgások következtek be aznap a kötvénypiacon és könnyen lehet, hogy a forint csütörtök-pénteki erősödésében, illetve a devizaalapú kötvényhozamok drasztikus esésében is szerepe lehetett ugyanannak az oknak: a japán jegybank által csütörtök reggel bejelentett, rendkívül agresszív monetáris élénkítésnek. Ez ugyanis sok befektetőt terelhetett az európai piacokra (is). A magyar piacok kapcsán viszont mindezzel időben egybeesett a jegybank növekedési tervének bejelentése, így - mivel az megkönnyebbülést hozhatott sokaknak és ez is erősítette a magyar eszközárakat - "összemosódik", hogy a bekövetkezett mozgások mennyiben köthetők a japán, illetve mennyiben a magyar jegybank döntéseihez.

2013. április 05. 11:03 | Weinhardt Attila

Szépen vitték a magyar kötvényeket - Mire volt ez elég?

Az idei első negyedév végéig bő 400 milliárd forintért tudott forintalapú államkötvényeket értékesíteni az Államadósság Kezelő Központ, ami az időarányosan indokoltnál csak kissé kedvezőbb, de ha a tavalyi értékesítési folyamatokhoz viszonyítunk, akkor szép teljesítményről beszélhetünk - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Főként az első negyedév elején volt fokozott a feltörekvő kötvénypiacok iránti befektetői érdeklődés és ez, illetve a magyar jegybanki kamatcsökkentési várakozások rendkívül alacsonyra süllyesztették a kötvényaukciókon kialakult átlaghozamokat. Az elérhető hozam a kockázatok tükrében azonban a jelek szerint már kezd túlzottan alacsony lenni egyes külföldi befektetőknek, hiszen a február közepi nagy kötvénylejárat után is folyamatosan nettó eladók voltak a magyar állampapír piacon. Ez március végére oda vezetett, hogy bő öthavi mélypontra esett a külföldiek forintalapú magyar állampapír állománya és aránya.

2013. március 31. 08:10 | Weinhardt Attila

Tényleg Szlovénia a következő áldozat? - Óriásit ugrott a csődkockázat

A héten egyik napról a másikra rendkívüli mértékben ugrott a szlovén állam következő 5 évi csődje elleni biztosítás (CDS) éves díja, így a piac már mintegy 25%-os esélyt ad annak, hogy nyugati szomszédunk 2018-ig fizetésképtelenné válik. Ezzel Szlovénia lenne a hatodik eurózóna tag, amely vagy az állama, vagy a bankrendszere megsegítése érdekében külső mentőcsomagra szorulna. Szlovéniában a bankrendszer már évek óta egyre súlyosabb válsággal küzd, ez pedig az állam pénzügyi helyzetére is rányomja a bélyegét. A problémára azonban a szélesebb értelemben vett közvélemény csak most, a ciprusi bankrendszer mentőcsomagjának összeállításakor figyelt fel, noha a ciprusi pénzügyi rendszer sokkal súlyosabb helyzettel néz(ett) szembe, mint a szlovén. A Reuters friss elemzői felmérése azonban azt mutatta, hogy sok szakértő, a választ adók harmada, gondolja úgy: nyugati szomszédunk valószínűleg nem tudja elkerülni a nemzetközi mentőcsomagot. Az alábbiakban röviden azt mutatjuk be, hogy miért gondolhatják így.

2013. március 12. 16:30 | Weinhardt Attila

Csúcson a magyar csődkockázat - Meddig tűrnek a külföldiek?

A forint kilenc hónapos mélypontra esésével párhuzamosan mára öthavi csúcsra ugrott a magyar állam piac által árazott csődkockázata. Az országkockázati mutatószám emelkedése azonban egyelőre nem váltott ki kötvénypiaci eladói hullámot sem a devizaalapú, sem a forintalapú államkötvény piacon. Figyelmeztető azonban az, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmat tükröző hosszabb futamidejű kötvényhozamok emelkednek, illetve a külföldiek forintalapú állampapír állománya 4,5 hónapos mélypontra esett. Az állampapírpiaci szereplők körében az egyik legfontosabb témává kezd előlépni, hogy a külföldi befektetők meddig nézik türelmesen a forint esését, illetve azt a gazdaságpolitikát, amely a jegybanki devizatartalékok apasztásán keresztül mérsékelné a nemzetgazdaság devizaadósságát devizahiteles mentőcsomagok keretében.

2013. február 28. 13:45 | Weinhardt Attila

Újra nagy mozgás jöhet a forint piacán

Bár a piaci szereplők jelentős esélyt adnak annak, hogy a nyilatkozataival többször is forintgyengülést kiváltó Matolcsy György lesz a jegybank új elnöke, mégsem építettek fel érdemi forintellenes pozíciókat eddig - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedd este közzétett ábrakészletéből. Ezt egy a piaci folyamatokra jól rálátó külföldi forrás is megerősítette a Portfolio.hu-nak. A forintgyengülésre vonatkozó várakozások intenzitását tükröző mutató az utóbbi négy évben nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt, azaz összességében nagy nyugalommal készül a piac a holnapi jegybankelnöki parlamenti meghallgatásra. Éppen ezek azok a tényezők, amelyek növelik egy jelentős forintárfolyam kilengés esélyét.

2013. február 22. 08:31 | Weinhardt Attila

Milyen utat választ Olaszország? - A napokban eldől

Kulcsfontosságú választásokra készül az eurózóna harmadik legnagyobb, súlyos gazdasági válsággal küzdő országa, hiszen az ottani eredmény az eurózóna adósságválságának egy nyugodtabb és egy feszültebb periódusát is elhozhatja. A vasárnapi és hétfői kétnapos olaszországi voksolás ugyanis lényegében az Európa-párti balközép erők, illetve a kampányban nyíltan Európa-ellenes Berlusconi-erők között dőlhet el. Akárki is ragadja magához a kormányrudat, nem lesz könnyű dolga, hiszen az ország recesszióval, emelkedő munkanélküliséggel és hatalmas államadóssággal küzd. Éppen a gazdasági nehézségek miatt volt zene sok olasz füle számára a populista ígéretekkel tarkított választási kampány, amelyek egy része a Mario Monti válságkezelő kormánya által végrehajtott reformok egy részének visszafordítását célozza. Befektetői szempontból éppen az lesz lényeges, hogy akár egyedül, akár koalíció segítségével olyan erő jut-e most hatalomra, amely a megkezdett - reformokkal kikövezett - úton halad tovább, vagy a gazdasági nehézségek miatt felülkerekednek a populista, az eurózónából való kilépést is felvető erők.

2013. február 13. 16:13 | Weinhardt Attila

Gigantikus magyar hitelfelvétel - Mik a következmények?

Minden idők második legnagyobb egynapi piaci forrásbevonását hajtotta végre tegnap a magyar állam, hiszen két kötvénysorozattal 3,25 milliárd dollárnyi (2,5 milliárd eurónyi) forrást szerzett. Ezzel az adósságkezelő több mint felét teljesítette az egész évre tervezett devizaalapú forrásbevonásának és az is elképzelhető, hogy a jövő tavaszi választásokig már nem is jelenik meg újra a nemzetközi tőkepiacokon. A tegnapi gigantikus hitelfelvétel a GDP-arányos bruttó államadósságot több mint 3 százalékponttal újra kissé 80% fölé emeli és közben az államadósság devizaaránya is megugrik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek csak átmeneti változások, hiszen ez a devizaadósság még idén "kipörög" a rendszerből a törlesztések miatt. Bár a tegnapi igen erős vételi érdeklődés szorított valamelyest a kötvények kamatain, látni kell, hogy mind a két évvel ezelőtti magyar, mind az idei térségi kibocsátásoknál drágább volt a mostani forrásbevonás. Fontos azonban hozzátenni: a tegnapi kibocsátások enyhítik a kényszert, hogy az adósságkezelő a forintalapú állampapírpiacról szerezzen be forrásokat, így az adósságfinanszírozási összkép nem tűnik rossznak.

2013. február 02. 12:59 | Weinhardt Attila

Mire célzott Orbán az államadósság témájában?

Bő hároméves mélyponton járt a magyar államadósság devizaaránya tavaly év végén, és Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata abba az irányba mutat, hogy a kormányfő további csökkenést látna szívesen. Az általa elmondottak és a technikai lehetőségek számba vétele alapján az a legvalószínűbb, hogy idén a csökkenés úgy valósul meg: az állam rövidesen "letud" egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátást, a többi devizaadósság refinanszírozást pedig tavalyhoz hasonlóan forintalapú források bevonásával oldja meg, elsősorban a lakossági állampapír vásárlás ösztönzésével. A cél érdekében a kormányfő aktívan számít a háziasszonyok segítségére is.

2013. január 22. 13:17 | Weinhardt Attila

Kell-e még a deviza Matolcsyéknak?

Az elmúlt hetek jelei abba az irányba mutatnak, hogy a tavaly év végén bemutatott idei államadósság finanszírozási stratégia jelentősen megváltozik. Ebben többek között szerepet játszik az, hogy az új euróalapú államkötvény rendkívüli sikere miatt valószínűleg kevesebb devizát kell beszereznie az államnak külföldről. Egyes nyilatkozatok azonban ennél sokkal többet vetítenek előre: akár az is elképzelhető, hogy az állam idén sem bocsát ki devizakötvényt. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy "túlterhelődik" a forintalapú állampapírpiac. Az állam túlzottan drága forrásbevonásának elkerülése érdekében fontos döntéseket kell meghoznia az Államadósság Kezelő Központnak, pontosabban az intézményt irányító Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A cél megvalósítása érdekében lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank aktív segítségére is szükség lesz a tavasztól ígért "stratégiai együttműködés" keretében. Mindez azonban az állampapírpiac és a forintárfolyam stabilitására, illetve adósságfinanszírozás biztonságára jelentős kockázatokkal járhat.

2013. január 18. 13:39 | Weinhardt Attila

Hanyatlik a svájci frank! - Miért és meddig?

Egy hét alatt mintegy 4 százalékkal esett az a svájci frank az euróval szemben, amely bő egy évig lényegében meg sem mozdult. A markáns mozgást több tényező együttes hatása váltotta ki és könnyen lehet, hogy a frank a következő hetekben és hónapokban is gyengélkedni fog. Ennek azonban valószínűleg mégsem örülnek majd maradéktalanul a magyarországi frankhitelesek, mert közben az itthoni jegybankelnök-váltás és újfajta monetáris politika a forint gyengülésén keresztül jelentősen tompíthatja a frankgyengülés kedvező hatását.

2013. január 06. 16:36 | Weinhardt Attila

Nagyokat rántottak a héten a nemesfémeken, de miért?

Szokatlanul nagy kilengésekkel kezdődött az újév a nemesfémpiaci befektetőknek, hiszen az újév első kereskedési napján az amerikai fiscal cliff probléma részleges megoldása hatalmas emelkedést váltott ki ebben az eszközosztályban is, de már másnap jött a "feketeleves" az amerikai jegybank irányából. Pénteken aztán a folyatódó nagy esést meglepően nagy emelkedés követte, így végül az arany stabilan zárta a hetet, az ezüst pedig emelkedni is tudott egy kicsit. Fontos látni, hogy a nagy mozgásokban nemcsak fundamentális, hanem technikai eredetű tényezők is szerepet játszanak, pontosabban ezek felnagyították a kilengéseket. Ezek között évek óta ismétlődő jelenség is megtalálható.

2012. december 22. 06:52 | Weinhardt Attila

Duplázódhat Magyarországon a lakosság állampapír-piaci súlya

Bár a magasabb kamatok miatt drágább az adósságkezelőnek a lakossági állampapír értékesítés, de nemzetközi példákhoz hasonlóan "jó lenne elérni a magyar államadósságon belül is a 10 százalék körüli lakossági részarányt" - mondta el a Portfolio.hu-nak adott évértékelő interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettesének szavai szerint tehát az idei hatalmas felfutás után sincs megállás, hanem az a cél, hogy a lakosság jelenlegi részarányát még megduplázzák az államadósság finanszírozásán belül. Ennek érdekében bővíteni fogja az adósságkezelő az értékesítési hálózatát és egy - a hosszabb futamidejű megtakarítást elősegítő - új termék piacra dobásán is gondolkodik. Borbély nem tart attól, hogy a külföldi befektetők a történelmi csúcson lévő magyar állampapír állomány nagymértékű eladásába kezdenének, de ha ez mégis bekövetkezne, akkor szerinte racionális lépés lenne a Magyar Nemzeti Banktól, hogy külföldi mintára ismét állampapírokat vegyen a másodpiacon. Elmondása szerint bár az idei forintalapú kötvénykibocsátási tervet jelentősen túlteljesítették, mégsem következett be előfinanszírozás a 2013-as évi szükséglet részleges fedezésére. Azt azonban elárulta, hogy több ok miatt is kisebb lehet majd jövőre a kibocsátandó állampapír mennyiség annál, mint amit csütörtökön hivatalosan bejelentett az ÁKK a finanszírozási tervében. Az egyik ok a parlament által minap elfogadott letelepedési államkötvényben keresendő.

2012. december 14. 14:22 | Weinhardt Attila

Nagy kilengés előtt áll a forint - Ismétli magát a múlt?

Az utóbbi hetek szokatlanul kis forint mozgásai oda vezettek, hogy nemcsak a napos, hanem a hetes grafikonon is egy szűkülő háromszögbe szorult a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ez a technikai elemzés szabályai szerint egy nagy árfolyamkilengést vetít előre valamelyik irányba. Közben a devizaopciós piac rendkívüli nyugalomvárásról tanúskodik. 2011 nyarán ugyanilyen jeleket láthattunk és akkor egy magyarországi fundamentális fejlemény (a végtörlesztés bejelentése) kellett ahhoz, hogy elinduljon a nagymértékű forintgyengülés. Alábbi elemzésünkben azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a szűkülő háromszögből a forint erősödése, illetve gyengülése irányába való kitörés esélyét növelik.

2012. december 13. 13:22 | Weinhardt Attila

Nyolchavi mélyponton az állam pénzügyi tartalékai - Aggódjunk?

Bár a magánnyugdíjpénztári vagyonelemek megmaradt része felértékelődött novemberben a piaci mozgások következtében, az állam pénzügyi tartalékai mégis bő 100 milliárd forinttal estek a hónap során. Akár a szűken, akár a tágabban értelmezett állami pénzügyi tartalékokat nézzük, akkor is ugyanaz a helyzet: március vége óta nem voltak ilyen alacsonyan. Ez tehát nem jó jel az államadósság jövő évi biztonságos finanszírozása szempontjából, de vannak más tényezők, amelyek miatt mégsem kell aggódni. Az amerikai és az eurózóna jegybankja ugyanis várhatóan olyan beavatkozásokat hajt végre 2013 során (is), amelyek mellett jelentős maradhat az étvágy többek között a magyar állampapírok iránt is, ez pedig jó eséllyel folyamatosan biztosítani tudja azt a friss forrást, ami az államadósság biztonságos finanszírozásához szükséges. Természetesen a magyar gazdaságpolitikai hibák, vagy az új jegybanki vezetéssel kapcsolatos esetleges aggodalmak ennek a forgatókönyvnek az esélyét csökkentenék.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Holdblog

Szegény, de szexi...

Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility