Navracsics: sok lemaradó magyar térség miatt új területfejlesztés kell

A miniszter előadásának egyik központi gondolata az volt, hogy bár Magyarország folyamatos felzárkózást mutat az Európai Unió átlagához, amit az áprilisban publikált kilencedik kohéziós jelentés is alátámaszt, de jelentősek az országon belüli különbségek.

„Ez a jelentés optimizmusra ad okot, különösen Közép-Európa országainak fejlődésével kapcsolatban” – mondta Navracsics. Hozzátette, hogy Magyarország fővárosa, Budapest, jelentős mértékben járult hozzá a felzárkózáshoz, mivel 2022-ben a főváros már 158%-kal haladta meg az uniós átlagot a fejlettség tekintetében. Rámutatva a különbségekre kiemelte, hogy az észak-alföldi régió a 42%-ról 50%-ra növelte pozícióját, de ez még mindig jelentős különbségeket mutat az átlagtól való elmaradásban.

A miniszter rávilágított arra, hogy a 2004-2010 közötti időszak stagnálást mutatott a vidéki régiók fejlődésében, míg 2010 után egyértelműen javulás tapasztalható. „A Nyugat-Dunántúl munkaerőpiaci kihívásai azonban ma már akut problémává váltak az Ausztriába irányuló elvándorlás miatt” – emelte ki Navracsics. Ugyanakkor a Közép-Dunántúlon és az Észak-Alföldön a felzárkózás javulást mutat, bár a különbségek még mindig jelentősek az ország különböző régiói között.

Az előadás során Navracsics három fejlesztéspolitikai csoportot különböztetett meg Magyarországon belül. Az első csoportba tartozik Budapest, amely Közép-Európa fővárosainak élvonalában helyezkedik el olyan városokkal együtt, mint Prága, Varsó vagy Bécs. „Budapest az uniós csatlakozás egyik legnagyobb haszonélvezője, de sajnos a főváros pozitív hatása nem érezhető a vidéki régiókban” – mondta Navracsics.

A második csoport az 50% fölötti fejlettségű régiókat foglalja magában, mint például Pest megye, a Nyugat- és Közép-Dunántúl, amelyek folyamatos versenyben állnak egymással és más közép-európai régiókkal, például Nyugat-Szlovákiával és Nyugat-Romániával. A harmadik csoportba a leginkább lemaradó régiók tartoznak, mint Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld, ahol az Európai Unió átlagához való felzárkóztatás a legfőbb cél.

Navracsics külön kitért a vándorlási folyamatokra is, amelyek a regionális fejlettségi különbségek egyik fontos indikátorai. „Az ország délkeleti részéből egyértelmű vándorlás tapasztalható az északnyugati régiókba, különösen Budapest környékére” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Budapest népességvesztesége is egyre nyilvánvalóbb, amit a szuburbanizációs folyamatok és a vidékre történő kiköltözés is fokoznak.

Az előadás végén a miniszter megjegyezte, hogy Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai cél az élhető vidéki térségek kialakítása. „A városi lakosság egyre inkább a vidéki életforma felé fordul, és ezt a folyamatot figyelembe kell venni a területfejlesztési stratégiák kialakításakor” – zárta gondolatait Navracsics Tibor.

Az előadása későbbi szakaszában a területi fejlesztések mellett a gazdasági versenyképesség és az infrastrukturális fejlődés kiemelt szerepet kapott. Az egyik hangsúlyos téma a schengeni csatlakozás kapcsán a határ menti régiók gazdasági potenciáljának kiaknázása volt, különösen a Szeged-Békéscsaba-Temesvár-Arad térség tekintetében. Ezen régiók történelmileg is fontos növekedési pólusok voltak, és a schengeni övezethez való csatlakozás lehetőséget ad arra, hogy ezek ismét a gazdaság motorjai legyenek. Navracsics Tibor szerint emellett kérdés, hogy

a gazdasági fejlődés összpontosulhat-e a magyar gazdaságban, vagy a régiók egymással versengő alközpontokká alakulnak, ahol a fejlesztéspolitikai beavatkozások közötti egyensúly megtalálása kritikus lesz.

A nagyvárosok és térségük jövője kapcsán a Debrecen-Nagyvárad, Nyíregyháza-Szatmárnémeti és Kassa-Miskolc térségek közötti regionális együttműködések fontosságát is tárgyalta. A miniszter szerint e várospárok óriási növekedési potenciállal rendelkeznek, és ha megfelelő módon tudják kihasználni az előttük álló lehetőségeket, jelentős szereplői lehetnek a jövő gazdasági térképének. Rámutatott arra is, hogy a szürke és fehér zónákkal jelzett, városhiányos térségek különleges figyelmet igényelnek a fejlesztéspolitikában, mivel ezen régiók gazdasági és társadalmi felzárkóztatása rövid távon is sürgető.

Navracsics Tibor további kihívásokként említette az M9-es autópálya újra napirendre vételét, amely alapvető fontosságú lehet a Duna-mentén a déli belső perifériák bekapcsolódásában a nemzeti vérkeringésbe, így ezek a területek is képesek lehetnek dinamikus gazdasági fejlődésre.

Úgy látja, a fejlesztéspolitika tekintetében továbbá az állami szolgáltatások elérhetősége is meghatározó szerepet játszik, mivel ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebb települések is gazdasági és társadalmi gravitációs központokká váljanak a saját térségükben.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.