A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

Óriási viták várhatók az Európai Unió következő, 2028-2034-es közös költségvetésében a kohéziós politikai források kifizetésének feltételrendszeréről, amely egyezkedési folyamat már idén ősszel elindul az Európai Bizottság és a tagállamok között, majd a brüsszeli testület jövőre előállhat a konkrét javaslatával - vázolja a menetrendet a lap, amely három, magasrangú névtelen brüsszeli illetékestől is kapott üzeneteket, hogy mire lehet számítani. Emellett névvel is szerepel a cikkben Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök, aki azt vetette fel, hogy jogilag semmi sem akadályozza azt, hogy az EU közös költségvetésének mérete az együttes tagállami gazdasági teljesítmény 1%-a fölé nőjön.

Már a 2021-2027-es uniós költségvetésről is óriási viták zajlottak éveket át a tagállamok között, a nettó befizetők és nettó haszonélvezők eleve más szempontokat követeltek, és közben a koronavírus-járvány még a helyreállítási program összeállítását is kikényszerítette, mindehhez pedig hozzákötötték a Magyarország és Lengyelország által sokáig ellenzett jogállamisági feltételrendszert is. A helyreállítási program pénzeihez csak azután férhet hozzá az összes tagállam, hogy sokféle, az adott országra szabott szakpolitikai, gazdasági reformot végrehajt, és a jelek szerint ilyesmi várható 2028-tól a kohéziós politikában is, amely a szegényebb országok, illetve régiók felzárkóztatására szolgál.

A reform támogatói szerint a kifizetések reformokhoz kötése - például a nyugdíj-, adó- vagy munkaügyi törvények módosításához - hatékonyabbá tenné a kiadásokat. Egy uniós tisztviselő szerint

Az a világ, ahol feltételek nélkül kapnak egy kohéziós támogatási keretet... nincs többé.

Egy másik forrás azt mondta, hogy a készülődő változás "igencsak meghatározó jelentőségű pillanat lesz".

A változtatások azonban várhatóan heves vitákat váltanak ki a tagállamok között. A közép- és kelet-európai országok, amelyek a kohéziós alapok fő kedvezményezettjei, valószínűleg ellenezni fogják a javaslatot. Ezzel szemben a nettó befizetők támogatják az új megközelítést - vázolja a két főbb tábort a lap.

A lap felidézi, hogy Magyarország, Szlovákia és a balti-tagállamok az első öt legnagyobb nettó haszonélvezője a mostani EU-s ciklusnak a nemzeti jövedelméhez képest a Német Gazdasági Intézet szerint.

Lényegében az az egyetlen módja annak, hogy a nettó befizetőket meggyőzzük a további hozzájárulásról, az, hogy a kifizetéseket több feltételhez kötjük

- mondta egy magas rangú uniós diplomata.

Egy harmadik uniós tisztviselő úgy látja: "Az uniós költségvetésről szóló megállapodásunkban túl sok a tehetetlenség. Közelebb kell kerülnünk a valósághoz".

A Bizottság más változtatásokat is fontolgat, például a költségvetési időszak hét évről öt évre rövidítését és a finanszírozási források összevonását akár egyetlen országprogramba. Egyes tisztviselők szerint nagyobb költségvetésre van szükség az EU kihívásainak kezeléséhez.

A fentiek tehát afelé mutatnak, hogy konkrét gazdasági, pénzügyi, munkaügyi és egyéb reformokhoz, átalakításokhoz kötnék a 2028-tól kezdődő uniós ciklusban a Magyarország számára is fontos felzárkóztatási EU-pénzek kifizetését, hasonlóan ahhoz, ahogy a helyreállítási programnál már most ez a helyzet. Érdemes ezért megnézni, hogy például milyen konkrét gazdasági és egyéb ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság a 2024 nyári országspecifikus ajánlásai között, mert ebből képet kaphatunk arról, hogy milyen típusú, tartalmú, súlyú, elvárásai szoktak lenni a brüsszeli testületnek, így például a magyarországi rezsicsökkentési rendszer szociális célzottság nélkül, túl sok költségvetési forrást felemésztő átalakítását is rendre szorgalmazzák.

Az alábbi négy pontban a kiemelések tőlünk származnak a fenti cikkre reflektálva:

1. "Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban 2025-ben korlátozza olyan mértékűre a nettó kiadások növekedési rátáját, ami biztosítja, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, és hogy az államháztartási hiány a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felé közelítsen. A 2024–2025-ös fűtési szezon kezdete előtt vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket. Törekedjen a makrogazdasági politikák hatékony koordinációjára és egyértelmű elhatárolására a költségvetési és külső fenntarthatóság biztosítása érdekében. Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ár- és kamatplafonokat a torzító hatások csökkentése érdekében, és biztosítsa a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működését. Hajtson végre célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató intézkedéseket a lakásszektorban. Erősítse meg a középtávú költségvetési keretet, az éves költségvetések elkészítését igazítsa hozzá a költségvetési évhez, és korlátozza az éves költségvetések végrehajtása során gyakorolható mérlegelési jogkört."
2. "Az elhúzódó késedelmekre tekintettel – biztosítva, hogy a reformok és beruházások 2026 augusztusáig lezáruljanak – jelentősen gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok, valamint a REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítását, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedések haladéktalan végrehajtása és a feljogosító feltételekkel kapcsolatos függő kérdések megoldása révén. A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálata keretében továbbra is az elfogadott prioritásokat helyezze a középpontba; az energiaszegénységre és a legkevésbé fejlett térségekre és településekre összpontosítva tegyen intézkedéseket a szegénység jobb kezelése érdekében, továbbá javítsa az intelligens szakosodási stratégiát, figyelembe véve a Stratégiai Technológiák Európai Platformja által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket."
3. "Javítsa a szabályozási keretet és fokozza a versenyt az áruk és a szolgáltatások piacán azáltal, hogy kerüli az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és az egyes vállalkozások számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt jelentő, testre szabott jogszabályok szelektív alkalmazását, szisztematikusan versenyjogi ellenőrzésnek veti alá az üzleti tranzakciókat, és a feltétlenül szükséges mértékre csökkenti a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság alapelveivel. Javítsa a szociális ellátórendszer – többek között a munkanélküli ellátások – megfelelőségét. Javítsa az iskolázottsági szintet, valamint az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségét, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok továbbképzési és átképzési lehetőségeire, és biztosítsa az eredményes szociális párbeszédet."
4. "Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget, gyorsítsa fel a gázellátás diverzifikálását az Oroszországon kívüli források fokozottabb igénybevételével, és tegyen intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások megszüntetése érdekében."

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.