
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozója ismét Brüsszelbe vonzza az európai tagállamok vezetőit. A sajtófigyelem nagy része várhatóan ismét Magyarországra és Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul majd. Noha ez a konfliktus biztosan élénk vitákat vált majd ki, a csúcstalálkozó valós fókusza máshol van:
a versenyképességi reformok, az iparpolitikát érintő lépések és az európai gazdaság jövője lesz az igazi tét, még ha a nemzetközi közvélemény kevésbé is figyel ezekre a témákra.
Ukrajna esetében a magyar vétót már előzetesen biztosra vették a Portfolio-nak tagállami diplomaták. Azonban míg az elmúlt nagyjából 2-3 év csúcstalálkozói előtt heves tárgyalások folytak, hogy Orbán Viktor kormányát is az uniós egység oldalára állítsák, most előzetesen megállapodtak az uniós országok, hogy egy 26 tagállam által, valamint az uniós intézményrendszer nevében kiadandó nyilatkozatot adnak majd ki.
Lényegében meggyőzni sem próbálják a budapesti vezetést, a március eleji rendkívüli uniós csúcson látott módon, egy külön állásfoglalás felé mozdulnak el.
Az európai vezetők nagy része nem is akar időt ölni az ukrán vitára, mivel túl sok más kihívás tornyosul az unió előtt. Az elmúlt időszakban sok szó esett a biztonságpolitikai nehézségekről, ha a NATO-t magára hagyja az Egyesült Államok, valamint a Bizottság épp szerdán mutatta be védelmi ipari és hadi beszerzési stratégiáját.
Valójában a versenyképesség az egyetlen olyan téma, ami folyamatosan napirenden van az elmúlt egy évben, amióta Enrico Letta volt olasz miniszterelnök belsőpiaci jelentése megjelent.
Ahogy arról többször írtunk, az EU gazdasági helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott a globális versenyben. Az Egyesült Államok és Kína dominanciája egyre látványosabb, miközben az európai ipar egyes szektorai, például az autógyártás vagy az acélipar, komoly kihívásokkal néznek szembe.
Az EU válaszút előtt áll: vagy mélyebb integrációval és strukturális reformokkal teszi versenyképesebbé a gazdaságát, vagy tovább csúszik a világgazdaság perifériája felé.
A csúcstalálkozón három kulcsfontosságú terület kerül napirendre a versenyképességi reformokkal kapcsolatban:
- Az első a szabályozások egyszerűsítése, amelynek célja az uniós bürokrácia csökkentése és a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése. Az európai gazdasági szereplők régóta panaszkodnak a túlzott szabályozásra, ami hátráltatja a beruházásokat és az innovációt. A második nagy terület az energia, amely nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági stratégia is.
- Az EU célja az energiafüggetlenség erősítése, különösen az orosz energiahordozóktól való függés csökkentése és a megújuló energiák elterjesztése. Mindennek része az uniós villamosenergiaár-számítás szabályozásának átalakítása is: a tisztatermelők ugyanis hiába sokkal olcsóbbak, mégis a drágább fosszilis energiahordozók tartják magasan az EU energiaárait.
- A harmadik kulcstéma a megtakarítási és befektetési unió (SIU) kialakítása, amelynek célja, hogy az európai tőkepiacok mélyebbek és hatékonyabbak legyenek, lehetővé téve a versenyképesebb finanszírozást a vállalkozások számára.
Kulcskérdés, hogy merre lépnek el a tőkepiaci unióval
Az Európai Bizottság épp a csúcstalálkozó előtti napon, szerdán mutatta be a megtakarítási és befektetési unió új tervezetét. A csomag célja az EU pénzügyi rendszerének mélyítése és hatékonyabbá tétele, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb mértékben áramoljanak a termelékeny beruházásokba.
Jelenleg az uniós polgárok megtakarításainak 70%-a, mintegy 10 000 milliárd euró, alacsony hozamú bankbetétekben van elhelyezve, miközben az EU évente 750-800 milliárd eurós többletberuházási igénnyel küzd.
A SIU ezért elősegíti a tőkepiacok fejlesztését, az intézményi befektetések ösztönzését és a bankok által kínált finanszírozási lehetőségek bővítését, hogy különösen az innovatív és technológiaorientált vállalatok könnyebben jussanak forráshoz.
Az újabb integrációs lépések viszont mindig konfliktusokat szülnek az uniós csúcstalálkozókon. A versenyképességi nyomás miatt, illetve hogy az euroatlanti kereskedelmi és geopolitikai kapcsolatok is veszélyben vannak, várhatóan széleskörű támogatást kaphat az intézkedés tervezete.
A SIU az eddigi Tőkepiaci Unió kezdeményezésekre épül, de átfogóbb megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a bankrendszert is. Az intézkedések négy fő területre összpontosítanak:
- a lakossági megtakarítások és befektetések ösztönzése,
- a vállalati finanszírozás javítása,
- a piacok integrációja és skálázódás,
- valamint az egységes felügyelet hatékonyságának növelése.
A SIU további célja az emberek megtakarítási hajlandóságának erősítése, beleértve a pénzügyi tudatosság növelését és az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági rendszerekhez való csatlakozás ösztönzését.
Az intézkedések között szerepel az európai megtakarítási és befektetési számlák koncepciója, valamint a pénzügyi oktatási kezdeményezések erősítése, mivel az Eurobarometer 2023-as adatai szerint az uniós polgárok 82%-ának alacsony a pénzügyi ismerete. A tőkepiacok mélyítése és a banki piacok integrációja révén a SIU célja egy hatékonyabb, ellenállóbb és versenyképesebb európai pénzügyi rendszer megteremtése.
Új költségvetés, de hogyan?
A versenyképességi reformok és Tőkepiaci Unióhoz kapcsolódó témák azért is különösen fontosak, mert a következő többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló vita most indul meg érdemben.
Az EU hosszú távú költségvetésének új alapokra helyezése nemcsak az Ukrajnának nyújtott támogatások szempontjából kritikus, hanem azért is, mert meghatározza az uniós gazdasági stratégiát a következő évtizedre.
Az egyik kulcskérdés az lesz, hogy az új saját források – például az EU-n belüli karbonvám (CBAM) vagy az új digitális adók – milyen szerepet játszanak majd a finanszírozásban.
A gazdasági témák között kiemelt figyelmet kap az iparpolitika: az EU komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy megerősítse a saját ipari bázisát, csökkentse a külső függőségeket és fellépjen a nemzetközi piacokon tapasztalható torzító hatások ellen. Különösen az autóipar, az acélipar és a fémipar esetében merül fel a kérdés, hogy milyen európai szintű iparpolitikai eszközökkel lehet segíteni ezeket az ágazatokat a fenntarthatóság és a versenyképesség növelése érdekében.
Miközben Orbán Viktor várhatóan ismét vétóval fenyegetőzik Ukrajna ügyében, valójában ezek a versenyképességi reformok lesznek a csúcstalálkozó igazi súlypontjai. A magyar kormányfő eddigi stratégiája az volt, hogy a nagy horderejű geopolitikai ügyekben konfrontációt vállalva próbált politikai tőkét kovácsolni. Most azonban a figyelem egyre inkább azokra a gazdasági döntésekre terelődik, amelyek hosszú távon sokkal nagyobb hatással lehetnek az EU jövőjére, mint egyetlen tagállam vétópolitikája.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is részt vesz majd a megbeszéléseken, ahol az infláció és a monetáris politika kérdése is napirendre kerül.
Az eurózóna gazdasági helyzete továbbra is törékeny, és bár az infláció csökkenő tendenciát mutat, a növekedési kilátások továbbra is bizonytalanok. Az EU egyik legnagyobb dilemmája az, hogy miként ösztönözheti a gazdasági növekedést anélkül, hogy túlságosan megnövelné az államháztartások terheit.
Ráadásul a szerdán bemutatott megtakarítási és befektetési unió miatt az Európai Központi Bank újabb feladatokat kaphat az újabb uniós integrációs lépés után.
A migráció hozhat még nagy csörtét
A csúcstalálkozó másik fontos dimenziója a migráció kérdése lesz. Bár ezt elsősorban politikai problémaként kezelik, az uniós munkaerőpiac szempontjából is kulcsfontosságú. Az EU egyes tagállamai egyre inkább felismerik, hogy a legális migráció szabályozott keretek között való erősítése hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkentéséhez és a gazdasági dinamizmus fenntartásához.
Miközben maga az Európai Bizottság is egyre szigorúbban lépne fel az illegális bevándorlással szemben.
Itt is várható a magyar kormány ellenállása, pedig több olyan eszközről is szó lesz, mint a visszatérítési pontok létrehozása az EU-n kívüli országokban. Ezek egyszerre funkcionálnának a menedékkérelmek elbírálási helyeként, és egy visszatoloncolási központként, ahova kiutasíthatják az unió területéről a jogtalanul ott tartózkodó személyeket.
Bár a média fókusza valószínűleg a magyar kormány és az Ukrajnával kapcsolatos konfliktusok körül forog majd, a valódi tét az, hogy az EU hogyan képes megújítani és megerősíteni saját gazdasági alapjait. A csúcstalálkozó végső kérdése nem az lesz, hogy Magyarország ismét megpróbálja-e blokkolni Ukrajna politikai és gazdasági támogatását, hanem az, hogy az európai vezetők képesek-e egy új iparpolitikai és gazdasági stratégiát felvázolni, amely biztosítja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes és globálisan releváns maradjon.
Címlapkép forrása: EU
18 év után először tüdőpestisbe halt bele egy arizonai lakos
A "fekete halál" ma már rendkívül ritka betegség.
Ejtették a vádat az orvos ellen, aki sóoldatot adott be a Covid-oltások helyett
Megsemmisítette a vakcinákat.
"Arcátlan és tiszteletlen": így jellemezte a vámfenyegetést az EP kereskedelmi bizottságának vezetője
Azonnali lépéseket sürget.
Trump váratlan bevándorlási fordulata: mégis kellenek az emberek Amerikának?
Donald Trump meglepő kijelentést tett a Fox Newsnak adott interjújában!
Milliókat érő Pokémon kártyák tűntek el – a tolvaj pontosan tudta, mit akar
113 ezer dollár volt az értékük.
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You


Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.