Új szakaszába lépett a Javier Milei elnök által fémjelzett argentin gazdaságpolitikai konszolidáció. Az IMF-fel kötött hitelmegállapodás és a külkereskedelmi egyensúly lehetőséget teremtett a devizapiac liberalizációjára és a piaci bizalom megerősítésére. Az intézkedések azonban nem kockázat nélküliek, ugyanis leértékelődéssel fenyegetik a pesot, nehezítik a devizatartalékok felhalmozását, ezáltal pedig az infláció elleni küzdelmet is. A helyzetet nehezíti a bizonytalan geopolitikai környezet is, ezért a külkereskedelmi egyensúly fenntartása, a devizapiac stabilizálása és az újraéledő infláció újbóli letörése komoly kihívás elé állíthatja Mileit és kormányát – derül ki a Coface elemzéséből.
XIV. Leó pápává választása új irányt vetíthet előre a katolikus egyház társadalmi és gazdasági tanításában. Bár Robert Francis Prevost formálisan még nem hirdetett szociális programot, a Leó névválasztás és több évtizedes perui szolgálata alapján nem megalapozatlan feltételezés, hogy a Rerum Novarum örökségét kívánja továbbvinni. Az amerikai születésű, de latin-amerikai lelkipásztori terepen edződött új pápa eddigi tevékenysége arra utal, hogy közel áll hozzá az egyház decentralizált, közösségalapú, társadalmi részvételre épülő gyakorlata. Ha ez az irány valóban megerősítést nyer, akkor a szociális igazságosság és a gazdasági méltóság kérdése ismét központi helyet kaphat a katolikus tanításban – a 21. század körülményeihez alkalmazva a 19. század nagy fordulatát.
A kormány a drogériákra is kiterjeszti az árréstopot, május 19-től. Álláspontjuk szerint a DM-ben, a Rossmannban és a Müllerben 30 százalékos árréssel is dolgozhatnak. A piperék és a tisztítószerek ára valóban jelentősen emelkedett Magyarországon az elmúlt években, de ez a drágulás nem tér el jelentősen a teljes inflációtól és elmarad az élelmiszerekétől.
He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes szombat délután a svájci Genfben folytat tárgyalásokat Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ez az első próbálkozás a vámháború enyhítése érdekében – írja a Reuters. Bár megjelentek a közösségi médiában olyan hírek, amelyek szerint Lifeng váratlanul távozott a tárgyalásokról, a kínai állami média azt közölte, hogy ebéd után folytatódnak az egyeztetések.
Péntek reggel megérkezett a magyar inflációs statisztika, ami meg is mozgatta a forint árfolyamát. Az addigi forintgyengülő trendnek gyorsan vége lett, és az euróval szembeni jegyzések visszatértek a 405-ös szint közelébe, majd délután a 404-es betonfalként működő támaszt is tesztelte az árfolyam.
Christopher Waller, a Federal Reserve döntéshozója szerint a jegybank jelenlegi irányítási struktúrája, amelyben a tagok nem bocsáthatók el szakpolitikai nézeteltérések miatt, kiállta az idő próbáját és megőrzésre érdemes. Ezzel egyértelműen Donald Trump amerikai elnöknek üzent, aki többször is nyilvánosan beszélt arról, hogy legszívesebben kirúgná a Fed-elnök Jerome Powellt. Sőt, az államfő arról is beszélt, hogy maga irányítani a jegybankot.
A lengyel jegybank aranytartaléka történelmi csúcsra emelkedett: a Narodowy Bank Polski (NBP) jelenleg 509,3 tonna aranyat birtokol, ezzel megelőzve az Európai Központi Bank (ECB) 506,5 tonnás készletét – jelentette be Adam Glapiński jegybankelnök a Notes from Poland szerint.
Az élelmiszerek árszínvonala csökkent, az árrésstop elérte célját, ezért az május végén az eredeti tervek szerint kivezethető - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Az utóbbi évtizedekben az volt jellemző, hogy a vállalatok a hatékonyságot, a termelési költség csökkentését tartották szem előtt és ezek mentén szervezték ki a termelés bizonyos lépéseit távoli országokba. Az orosz-ukrán háború kitörése óta azonban egyre több geopolitikai eseménynek lehetünk szemtanúi, amelyek drasztikusan átalakítják a globális értékláncok szerkezetét és az országok külkereskedelmével kapcsolatos politikáját. Az tapasztalható, hogy a világ egyre jobban megosztottá válik a globalizáció pedig lelassul. A kérdés az, hogy egy ilyen környezetben Magyarország, az európai gazdaság szerves részeként mennyire tud semleges maradni a külkereskedelmi kapcsolatait tekintve.
Már több mint egy hónapja él az árrésstop; a március havi élelmiszer-inflációs adatok megjelentek, annak havi változása pedig rendkívül alacsony volt. Felmerül a kérdés, hogy ez a korai siker fenntartható-e?
A COVID kitörése óta többször is érték megrázkódtatások az értékpapír piacokat, legutóbb pedig Donald Trump gazdaságpolitikai lépései hoztak újabb fordulatokat a tőzsdéken. Ilyen bizonytalan környezetben nem meglepő, hogy egyre többen keresnek biztosabbnak tűnő befektetési lehetőségeket, melyek között az élelmiszer iránti kereslet folyamatos növekedése miatt az agrárszektor kifejezetten ígéretes opció lehet. De vajon milyen lehetőségek rejlenek ebben a szegmensben, és mivel kell feltétlenül tisztában lennünk ahhoz, hogy valóban jó döntést hozzunk? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Nagy Viktorral, a Portfolio részvény divíziójának vezető elemzőjével.
Donald Trump most nem osztotta ki azonnal a Fed elnökét. Aludt rá egyet, hogy aztán kőkeményen beleszálljon, amiért nem csökkentette a kamatot.
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a Mandinerben megjelent írásában a gazdasági kihívásokról és a lehetséges megoldásokról fejtette ki véleményét, kiemelve, hogy a túlzott állami beavatkozás hosszú távon károsíthatja a gazdaságot - számolt be a hvg.
Nem változtatott a kamatokon az amerikai jegybank, azonban a kamatpályával, a jegybank függetlenségével és a vámháború gazdasági hatásaival kapcsolatban továbbra is rengeteg a nyitott kérdés. A jegybank magasabb kockázatok lát az inflációra és a gazdaságra nézve is.
Az euró idei látványos erősödése komoly kihívást jelent az európai exportőrök számára, akik már most is szenvednek az amerikai vámoktól és a lassuló fogyasztástól. Több nagyvállalat – köztük az SAP, a Porsche és a Heineken – figyelmeztetett arra, hogy a tartós árfolyamhatás súlyos bevételkiesést okozhat.
Bár az első negyedév növekedése valamelyest elmaradt az éves tervtől.
Elég váratlan változás.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
