
A Trump-tornádó okozta viták mellett egyetlen állandó témája van a brüsszeli buboréknak az elmúlt közel egy évben, amióta Enrico Letta olasz miniszterelnök kiadta jelentését az Európai Unió gazdasági problémáiról, valamint a belső piaci megreformálásáról szóló javaslatát:
Az EU jelentős versenyképességi problémái.
Nem véletlen, hogy a következő, hónap végi uniós csúcstalálkozójának témája is a kihívások kezeléséről szól majd miután az Európai Bizottság az elmúlt hetekben bemutatta deregulációs csomagját, a villamosenergia-piacra vonatkozó reformterveit és a Tisztaipari-megállapodást.
Az EU problémái úgy is sok rétűek, hogy az 1990-es évek óta jelentős reformokat hajtottak végre a munkaerő-, tőke- és termékpiacokon. A legjelentősebb kihívást – a magas energiaárak mellett – viszont nem tudták ezek kezelni: Európa óránkénti munkaerő-termelékenysége továbbra is elmarad az Egyesült Államokétól – különösen az 1990-es évek közepe óta, és még inkább a Covid-19 járvány óta.
Az IMF most kiadott jelentése szerint az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal maradtak le az USA-tól az egy főre jutó jövedelem tekintetében.

Az adatok azt mutatják, hogy Európa termelékenységi problémája nem a kevesebb ledolgozott munkaórából fakad, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből. Ez pedig nem a tőkeintenzitás hiányából, hanem az össztermelékenységi hatékonyság gyengeségeiből ered.
Ez kulcsfontosságú felismerés, mivel arra utal, hogy nem pusztán a fizikai tőkébe történő beruházások növelése a megoldás, hanem az innovációt és hatékonyságot gátló szerkezeti és rendszerszintű akadályok kezelése.
Az IMF egyik legérdekesebb megállapítása, hogy Európa nagy vezető vállalatai alulteljesítenek az amerikai társaikkal szemben. Az adatok alapján az uniós cégek – különösen a technológiai szektorban – az elmúlt két évtizedben stagnáló termelékenységnövekedést mutattak, miközben az amerikai technológiai cégeké 40 százalékkal nőtt.
Ez a különbség az R&D (kutatás-fejlesztés) kiadásokban is megmutatkozik: míg az amerikai techcégek 2023-ra megháromszorozták az R&D ráfordításaikat, elérve az árbevételük 12 százalékát, addig az európai cégek továbbra is csupán 3-4 százalékot fordítanak erre.
Az innovációs lemaradást a szabadalmaztatási tevékenység is tükrözi, ahol az amerikai vállalatok jelentősen, 15 százalékkal több bejegyzett innovációval szárnyalják felül az EU-s cégeket az IMF jelentése szerint. 2020-ban az uniós szabadalmak már csak az összees 26 százalékát tették ki.

Egyszerűen túl sok a leragadó cég
A Nemzetközi Valutaalap elemzése a vállalkozói dinamizmus hiányát is kiemeli Európában. Az innováció és munkahelyteremtés szempontjából kulcsfontosságú fiatal, gyorsan növekvő vállalatok kisebb gazdasági szerepet töltenek be Európában, mint az Egyesült Államokban. Az adatok szerint bár a vállalatalapítási arány hasonló a két régióban, az amerikai piacra jellemző „felívelés vagy kiesés” dinamika Európában gyengébb.
Főként a nem mikrovállalkozások száma – a legalább 10 alkalmazottal rendelkező cégek – esetében éles a különbség: az USA-ban a piacralépési ráta körülbelül 25 százalékkal magasabb, mint Európában.
A jelentés szerint az egyik legfontosabb korlátozó tényező, hogy a frissen alapított uniós cégek egyáltalán nem növekednek.
Noha az Európai Unió a globális gazdaság körülbelül 15 százalékát képviseli, a belső piac továbbra is erősen széttagolt.
Az EU-n belüli kereskedelem intenzitása kevesebb mint fele az Egyesült Államok államai közötti kereskedelemének.
Ez jelentős akadályokat jelent a méretgazdaságosság és a hálózati hatások kiaknázása szempontjából. Az adatok arra utalnak, hogy e korlátok megszüntetése ösztönözhetné az R&D-beruházásokat és más olyan befektetéseket, amelyek egy nagyobb ügyfélbázis esetén jobban megtérülnek – állítja az IMF.
Egy másik kritikus tényező – a Draghi- és Letta-jelentésekben is sokat emlegetett probléma: az európai vállalatok finanszírozási struktúrája.
Az adatok szerint az európai cégek kevésbé támaszkodnak tőkefinanszírozásra, mint amerikai társaik. A tőkefinanszírozás kulcsfontosságú a kockázatos beruházásokhoz, különösen az olyan immateriális eszközökbe történő befektetések esetén, amelyeket nem lehet fedezetként felajánlani. Az alacsonyabb tőkefinanszírozási arány miatt az R&D-beruházások Európában ingadozóbbak, mivel a vállalatok nehezebben tartják fenn a magas szintű kutatási kiadásokat gazdasági visszaesések idején.
Ez a volatilitás az európai vállalatok R&D-kiadásainak nagyobb ingadozásában is megmutatkozik, annak ellenére, hogy az árbevétel ingadozása hasonló a két régióban.
A jelentés a humántőke szerepét is hangsúlyozza az innováció és termelékenységi növekedés előmozdításában. Az adatok szerint Európa fiatal, gyorsan növekvő vállalatai szenvednek a magas színvonalú humántőke hiányától, ami akadályozza megalakulásukat és bővülésüket. Emellett a kockázati tőke korlátozott elérhetősége tovább nehezíti e vállalatok növekedését, különösen azokét, amelyek jelentős immateriális eszközökbe fektetnek be. A jelentés szerint a humántőkébe történő beruházások növelése és a kockázati tőke elérhetőségének javítása jelentősen fellendíthetné Európa termelékenységét.

Az IMF számos adatvezérelt szakpolitikai ajánlást is megfogalmaz a kihívások kezelésére. Az egyik legfontosabb javaslat az egységes piac mélyítése az EU-n belüli kereskedelmi akadályok felszámolásával – ezen már a Bizottság a 28. rezsim, egy virtuális tagállami szabályozás bevezetésével reagálna. A mostani jelentés szerint ez ösztönözné a vállalatokat a kutatás-fejlesztésre és más olyan befektetésekre, amelyek akkor térülnek meg, ha az ügyfélkör elég nagy.
A jelentés továbbá a szolgáltatások kereskedelmének további liberalizálását és a szabályozások harmonizálását javasolja a vállalati növekedés és innováció elősegítése érdekében.
Egy másik kulcsfontosságú ajánlás az EU tőkepiaci uniójának előmozdítása – amellyel szintén egyre jobban halad Brüsszel. Ez olyan reformokat foglalna magában, mint a biztosítók prudenciális szabályrendszerének felülvizsgálata, valamint az EU tőkepiaci felügyeletének nagyobb harmonizációja. Ezek a reformok jobban hasznosítanák Európa jelentős megtakarításait, és növelnék a tőkefinanszírozás elérhetőségét minden vállalat számára. A jelentés hangsúlyozza a kockázati tőkét korlátozó akadályok csökkentésének szükségességét is, hogy Európa felzárkózhasson más fejlett gazdaságokhoz ezen a területen.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Állítólag nem túl elengáns trükkel fizet alacsony béreket a Tesla, így zajlik a "bérrablás"
Pert indítottak a cég ellen.
Megbírságolhatják a Boeinget, súlyos biztonsági szabályokat nem tartottak be
Az amerikai légügyi hatóság tett javaslatot.
Újabb tűzeset borzolja a kedélyeket - Megint kigyulladt egy BKV busz
Sokadik esetről van szó.
Száguld a tőzsdén a Winklevoss ikrek kriptotőzsdéje
Jól sikerült a pénteki Nasdaq-debütálás.
Új NATO-művelet indul a Lengyelországot ért orosz dróntámadás miatt
Érkezik a válasz Oroszországnak.
Már van olyan ország, ahol egy mesterséges intelligencia lett az egyik legfontosabb miniszter
A digitális tisztviselő a közbeszerzésekért lesz felelős.
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?


Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
