Támadja Brüsszelt a kormány és közben ugyanannyi EU-pénzt vár onnan

2019. május 13. 15:33    
nyomtatás
 
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".


Elfogadhatatlan a két fő kassza vágásának mértéke


Az Európai Bizottság javaslata már egy éve ismert (részletes elemzésünk itt), de egy áprilisi végi másik államtitkári nyilatkozat után most, két héttel az EP-választások előtt is újabb sajtótájékoztatón bírálta azt az államtitkár. Emlékeztetett rá, hogy a brüsszeli testület javaslata szerint 17,9 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli forrás járna Magyarországnak 2021-2027-ben, ami nominálisan 5,7 milliárd euróval, reál értelemben pedig 24%-kal, a lehetséges legnagyobb mértékben lenne kisebb a mostani ciklusban elérhető forráskeretnél.

Amint anno megírtuk és később egy vezető brüsszeli illetékes is alátámasztotta: négy főbb ok miatt várható a Magyarország számára is fontos kohéziós források vágása:
  • a Brexit által okozott költségvetési lyuk miatt,
  • a kivételesen magas mosta magyar EU-s kassza miatt (4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesne),
  • a magyar régiók gazdasági fejlődése és közben a periféria országok régióinak relatív lecsúszása miatt
  • új célok váltak fontossá az EU-s költségvetésben (pl. klímavédelem, külső határvédelem) és közben a beérkezett menekültek integrációjára is terveznek költeni 1%-os súllyal a 20 év után most módosítandó forráselosztási képlet segítségével.

A kohéziós források maximális, 24%-os vágását elfogadhatatlannak nevezte az államtitkár, ahogy azt is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 16%-kal csökkentenék az első pillérbe tartozó közvetlen kifizetéseket Magyarország számára, és 27%-os lenne a második pillérbe tartozó vidékfejlesztési forrásokra vonatkozó forrásvágás mértéke. Szavai szerint amennyiben megvalósulnak a brüsszeli tervek, évente hektáronként 15 ezer forinttal csökkennének az elérhető források, így a magyar gazdák számára kedvezőtlen változtatásokat elutasítja a kormány.

További kritikák a 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatban


Schanda Tamás az EU-s költségvetési javaslat talán legmegdöbbentőbb részének nevezte azt, hogy szerinte a javaslat megvalósításával azok a tagállamok kerülnének jobb helyzetbe, amelyek gazdagabbak, és egyúttal nem is tartották be az EU által előírt költségvetési fegyelmet, márpedig ez szerinte igazságtalan lenne. Bírálta az államtitkár azt is, hogy a Bizottság költségvetési javaslata értelmében tovább nőne a közvetlenül Brüsszelben kiírt és elosztott források aránya, így szerinte nőne a Bizottság politikai jellegű forráselosztásának súlya is, miközben megfogalmazása szerint a Bizottságnak "inkább a szerződés őreként kellene fellépni". Kritikával illette azt is, hogy miközben a kelet-közép-európai régió országai a közvetlen brüsszeli forrásokból eddig csak 5%-ot tudtak elnyerni, miközben az EU népességén belüli részaránya 20%.

Hangsúlyozta, hogy a kormány rossz iránynak tartja a bevándorlók integrációjának kohéziós politikai forrásokból történő finanszírozását és kijelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy ez változzon meg, azaz elutasítja Magyarország, hogy a migránsok integrációját a kohéziós politika rovására finanszírozzák. Szerinte egyébként az, hogy a migrációs alap forrásait megháromszorozni javasolja a Bizottság, "egyértelműen a migránsok behozatalát szolgálja".

Jogállamisági kritikák


Emlékeztetett arra, hogy a Bizottság javaslata értelmében (amit azóta már az Európai Parlamentben is nagy többséggel megszavaztak) felfüggeszthetik, vagy csökkenthetik az uniós forrásokat a jogállamisági deficittel rendelkező tagállamok felé, noha többen is felvetették már, hogy nincs hatékony mércéje a jogállamiságnak. Éppen ezért a Bizottság javaslatát szintén elfogadhatatlannak nevezett Schanda Tamás. Azt is felvetette, hogy ez a megoldás szembemegy az uniós szerződésekkel és a jogalapja egyértelműen vitatható, ráadásul a Bizottság túllépné a hatáskörét is.

Amint áprilisban a Bruxinfo megírta: az EU jogi szakszolgálata szerint is aggályos az Európai Bizottság jogállamisági jellegű, a kohéziós politikai forrásokra is vonatkozó korlátozó javaslata és ezért egyelőre nem egyértelmű még, hogy mi lesz a jogszabály sorsa, illetve az egyhangúan elfogadandó hétéves keretköltségvetési szabályai között döntenek róla, vagy külön. A brüsszeli lap akkor azt is felvetette: lehet, hogy majd a német EU-s soros elnökség alatt döntenek csak az állam- és kormányfők a költségvetési javaslatról, azaz a korábban Magyarországgal szemben többször éles bírálatot megfogalmazó németek kezébe kerülhet majd a folyamat menedzselése.

Egy újságírói kérdésre, miszerint mikorra számít a magyar kormány a 7 éves keretköltségvetés végső elfogadására, Schanda úgy reagált: fontosabb a költségvetési terv (magyar emberek számára is) megfelelő minősége, mint a gyors elfogadása. Elismerte, hogy a témában "sok nehéz tárgyalás vár még ránk" és újra leszögezte, hogy a jelenlegi formájában "elfogadhatatlan a mostani javaslat Magyarország számára és sok másik ország számára".

Haladnak a felkészüléssel


A Portfolio azon kérdésére, hogy hogyan áll idehaza a minisztériumokban a 2021-2027-es uniós költségvetésre vonatkozó szakpolitikai tervezés, a forrásallokációval kapcsolatos stratégiai előkészítés, úgy reagált Schanda, hogy a kormány elkezdte a munkát, a minisztériumok dolgoznak és a februári kormányhatározatban szereplő határidőket tartani is fogják.

A forrásallokáció és a tervezés kapcsán emlékeztetett arra a stratégiai célra, hogy 2030-ra azt szeretné elérni a kormány, hogy Magyarország legyen az EU első öt helye között, ahol a legjobb élni és dolgozni.

"Járnak nekünk" a források


A jelenlegi, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus állásával kapcsolatban a Portfolio minapi elemzésével összhangban azt mondta: "jól állunk a fejlesztési források felhasználásában", hiszen a 7 évre összesen elosztható 29,6 milliárd eurónyi forráskeretet már teljes egészében le is kötötték nyertes projektek szerződéseivel, és a keret 66%-át idehaza már ki is fizették, amivel toronymagasan vezetik a V4-es mezőnyt. A 7 évre járó források 33%-át már le is hívták Brüsszelből és szerinte "ezek is azt bizonyítják, hogy ezekkel a forrásokkal jól bánunk, amelyek járnak nekünk".

Hozzátette: az ellenzék és Brüsszel próbálja beállítani, hogy ez valamiféle jótékony adomány a régiónak, miközben szerinte ez a korábbi uniós piacnyitásért járó kompenzáció, illetve a nyugati cégek évente óriási összegeket visznek ki nyereségként ezekből az országokból. Felidézte Andrej Babis cseh miniszterelnök becslését, aki szerint "évente 50 milliárd euró vándorol nyugati országokba", azaz duplája, mint amennyi Magyarországnak 7 évre jár (25 milliárd eurónyi EU-s pénz és további 4,6 milliárd eurónyi a magyar állami önrész). Szerinte így az EU-s fejlesztési források csupán egyszeri kompenzációt jelentenek és nincs egyik félnek sem semmiféle erkölcsi alapja "számon kérni a másikat".

Az elszámolási viták mellett is 3-3,5 milliárd eurónyi forrás jöhet


A Portfolio azon kérdésére, hogy az itthon már kifizetett 66%-nyi és a Brüsszelből lehívott 33%-nyi rész tetemes pénzforgalmi költségvetési deficitgeneráló hátterére tekintettel mire számít a kormány idén, milyen ütemben tudják lehívni a forrásokat, Schanda Tamás úgy reagált: bíznak abban, hogy sikeresen, határidőre hajtják végre a kedvezményezettek a programjaikat, és az általuk elvégzett munkák után Magyarország is sikeresen tudja lehívni a forrásokat. Úgy fogalmazott: a februári kormányhatározatban jelzett számokat szeretnék tartani az idei forráslehívás terén.

Amint megírtuk: idénre minimum 2,97 milliárd eurót, ideális esetben 3,49 milliárd eurónyi brüsszeli átutalást céloz meg a kormány, azaz a tavalyi év végi nagy hajrá után kialakult teljesítmény 82-98%-át írta elő az érintett intézményeknek. Egy minapi elemzésünkben azonban azt is megírtuk, hogy mostanában az új támogatói döntések, illetve a kifizetések lelassulása mögött az az óvatos hatósági magatartás is meghúzódhat, hogy amíg nem haladnak megnyugtató irányba a fajsúlyos, több ezer milliárd forintnyi, itthon már kifizetett uniós támogatást érintő elszámolási viták az Európai Bizottsággal, addig ne táguljon túlságosan az itthoni kifizetések és a Brüsszelből átutalt összegek közötti különbség.

Az elhúzódó elszámolási vitákban egyelőre nincs érdemi előrelépés. Tudomásunk szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a magyar hatóságok a közelmúltig nem igényeltek időközi kifizetést az éves programzárásokkal kapcsolatos kockázatok miatt, és továbbra sincsenek megnyugtatóan elrendezve a közbeszerzés-ellenőrzési rendszer kapcsán jelzett bizottsági kifogások.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Kovács Attila

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium