• Megjelenítés

Uniós források

Nagy döntések készülnek Brüsszelben, most még bárki beleszólhat

"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.

Az összes EU-pénzt ki akarja utalni idén a kormány?

A 7 évre szóló 8900 milliárd forintos uniós támogatási keret 47,7%-át, 4247 milliárd forintot fizettek ki eddig a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, és még közel egy év van arra, hogy a 100%-ot elérjék - írja mai összefoglalójában a Világgazdaság. Ez afelé mutat, hogy év végéig még 4650 milliárd forintot szeretne "kitolni" a nyerteseknek a kormány, ami a tavalyi tényleges eredmény közel duplája lenne és éppen ezért egyelőre erős kételyeink vannak a terv teljesíthetőségét illetően.

Hatalmas romániai EU-s vasútfejlesztésről döntöttek, ami Magyarországot is érinti

Mintegy 1,3 milliárd eurót (405 milliárd forintot) biztosít az Európai Unió a Romániát Magyarországgal összekötő vasútvonal korszerűsítésére, konkrétan a magyar-román határon lévő Curtici (Kürtös) települést a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca várossal összekötő vasútvonal korszerűsítésére - jelentette be hétfőn az Európai Bizottság.

Tényleg nem akar nagyobb EU-s kasszát négy nagy tagállam

A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.

Szivárognak a kellemetlen OLAF-jelentések - Mire készülhet Magyarország?

Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.

Májusi EU-s pénzesővel számol a kormány

Várhatóan májusban érkezik a következő nagyobb összegű utalás Brüsszelből Magyarországra - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Időknek. Konkrét összegről nem ejtett szót, de valószínűsítető, hogy több százmilliárd forintos tételről lehet szó, hiszen idehaza már a kifizetések egyre nagyobb része mögött van teljesítés is. Egyébként az összes lényeges EU-s pénzfelhasználási mutatószámban jócskán verjük a visegrádi mezőnyt.

Rendkívüli sürgősséggel a fél országot szabad vállalkozási zónává tette a kormány (2.)

Ritkán látni olyan kormányrendeletet a Magyar Közlönyben, amely már a kihirdetése napján az esti óráktól hatályba lép, de a legutóbbi Közlönyben megjelent egyik jogszabálynál ilyet vettünk észre. Ez a fél országot azonnali hatállyal szabad vállalkozási zónává tette, igaz valójában a települések tényleges köre nem változott meg az eddigi állapothoz képest.

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért

Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.

Segítő kezet nyújt Brüsszel, hogy hogyan használjuk fel az EU-s forrásokat

Új iránymutatást tett ma közzé az Európai Bizottság, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó, tagállami, regionális és helyi hatóságoknál dolgozó szakemberek könnyebben tudják az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások hatékonyságát és átláthatóságát biztosítani.

Megkezdték a kísérleteket az első külföldi kutatócsoportok a szegedi lézeres kutatóintézetben

Elkezdték az első külföldi (svájci és görög) kutatócsoportok is használni a szegedi lézerközpont különböző berendezéseit és így nemcsak különböző tudományos kutatási eredmények jöhetnek majd ebből a folyamatból, hanem közben anyagilag is hozzájárulnak a 85%-ban EU-pénzből létrehozott hatalmas kutatási infrastruktúra fenntartásához.

Bezárnak két EU-s pályázatot, hogy egy harmadiknak adjanak több pénzt

Két, korlátozott érdeklődést kiváltó uniós pályázatot "bezárnak" a következő két hét során, nagy valószínűséggel azért, hogy egy harmadik, már túligényelt pályázatra (is) átcsoportosítsanak forrásokat - derül ki azokból a közleményekből, amelyek hétfőn jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.

Ne temessük még az EU-t, és a Brexit is visszafordulhat!

Bár az EU világgazdasági súlya csökken Ázsia felemelkedésével, de kulcsfontosságú uniós döntések készülődnek, így hiba lenne most temetni az uniót, ráadásul még a Brexit is visszafordulhat - többek között ezeket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia délutáni panelbeszélgetésének előadói. Ezekkel az üzenetekkel lényegében a délelőtti panel fő üzeneteit igyekeztek kiegyensúlyozni, bár záró gondolataiban Matolcsy György MNB-elnök újra ráerősített "az Európa süllyed" narratívára.

Visszavontak egy többmilliárdos munkaerőpiaci EU-s pályázatot

Szűkszavú közlemény jelent meg a minap a hivatalos uniós pályázati oldalon, amely arról tájékoztatott, hogy visszavonták a "Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjának segítése helyi eszközökkel" című felhívást. Az EFOP-1.1.7-17 kódszámú pályázatot tavaly márciusban hirdették meg 6 milliárd forintos kerettel és azt tervezték, hogy 60-200 darab projektet támogatnak majd belőle 30-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatással.

EU-s hitelt, vagy kombinált hitelt kértél? - Sok szabályt átírnak

Számos helyen átírták az Európai Uniós forrásból finanszírozott önálló és kombinált hitelprogramok eljárásrendi szabályait, amelyről egy tájékoztató közleményt is kiadtak a hivatalos uniós pályázati oldalon. A módosított eljárásrend jövő csütörtökön, azaz február 15-én lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az alábbi kifejtett keretek mentén.

Milliárdos EU-pénzből segítik a magyar kkv-k tőzsdére lépését

Aláírta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) azt az 1 milliárd forintos uniós pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződést, amelyből a magyarországi kkv-k tőkepiaci finanszírozáshoz szükséges tudás megszerzését és a tőzsdei megjelenés költségeit tudja finanszírozni a BÉT. A tőzsdére készülő cégek vissza nem térintendő támogatást vehetnek igénybe a BÉT-től és a támogatási konstrukció két fázisból áll.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért

"Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük" és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség - hangsúlyozták az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői a Portfolio-nak. Egy éves működésük alatt egyébként már több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket, közülük 130-at ki is választottak befektetésre és mintegy 100 céggel le is szerződtek már. Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes jelzése szerint az összesen 57 milliárd forintos keretből 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek és már idén jöhet sikeres exit is. A legelső fázisban elérhető 9 milliós, illetve a későbbi fázisokbeli akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is bemutatták és elárulták: fordított helyzetben ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amiket most ők tesznek a pénzt kérő cégek vezetői elé.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility