Uniós források

Brüsszel felfüggesztheti a 420 milliárdos uniós projektet

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. megváltoztatta a hat régióban, egyenként 70 milliárdos tömbökben meghirdetett közbeszerzési eljárások beadási határidejét - írja a Világgazdaság. A lap tudomása szerint az eredeti, április 25-i határidőt tolták ki május 11-re, melynek az oka a felhívás szövegének pontosítása volt és nem az uniós feltevések tisztázása. Továbbra is aggasztja és indokolatlanul magasnak találja az 50 százalékos előleg bevezetését, és nem tartja versenybarátnak a keretmegállapodásos módszert. A két új magyar módszer bevezetése miatt veszélybe kerülhet a kormány gyorsított forráskifizetési terve.

Döntött a kormány: így enyhítik a Pest megyei cégek forráséhségét

A januárban elfogadott menetrendhez képest idén több mint 25 milliárd forinttal több uniós forrás áll a Pest megyeiek rendelkezésére a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Éves Fejlesztési Keretének módosítása alapján. Az eredeti ütemterv szerint 130 milliárd forint volt a keretösszeg, míg a napokban megjelent módosítást követően már a pályázók a 2016-os évben összesen 157 milliárd forint keretösszeggel gazdálkodhatnak. A módosított pályázati menetrendben változott a felhívások kódszáma, neve, keretösszege és a meghirdetés tervezett időpontja. Ezek mellett egy új felhívás került be az idei pályázati menetrendbe és kettő pedig hatályát vesztette.

EU-pénzzel megy neki a gyermekszegénységnek a magyar kormány

Megjelent az integrált térségi gyermekprogramokat támogató felhívás, melynek keretösszege 15 milliárd forint - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon. A pályázat kifejezetten gyermekszegénység visszaszorítását, megelőzését és a szegény családban élő gyermekek, továbbá a tartós rászorultságban élők számának csökkentését célozza meg. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne Magyarország kevésbé fejlett régiói. A helyi önkormányzatok és non profit szervezetek pályázhatnak június 15-től.

Mitől lesz jobb, ha lehallgatjuk az EU-pályázatok értékelőit?

Egyelőre nem látszik, hogy mitől lesz igazán jobb az uniós pályázatok új állami értékelési rendszere, az viszont biztos, hogy az érintett pályázatoknál lassul az eredményhirdetés és az EU-pénzek kifizetése is - derül ki a Portfolio által végzett rövid piaci körképből. A szakértők azt is feszegetik, hogy valóban célszerű-e háttérbe szorítani azokat, akik már régóta végeznek pályázatértékelést állami alkalmazottként, illetve tényleg ki kell-e zárni a nem állami alkalmazottakat az értékelésből, ha közben vállalnák a nemzetbiztonsági megfigyelést. További felvetés, hogy a nyilvános pályázatértékelői adatbázis ellenére is kialakulhatnak összejátszások, illetve bizonyos pályázatértékelői klikkek. Két szakértő azt is felvetette: megfontolandó lenne az állami (kiemelt), illetve önkormányzati (területi) pályázatokra is kiterjeszteni az értékelési rendszert, mert az objektív és átlátható pályázatértékelésre ott is nagy szükség lenne. A szakértői válaszokat a cégnév kezdőbetűi szerinti abc-sorrendben mutatjuk, az új rendszer jellemzőiről az alábbi cikkekben írtunk bővebben:

Jelentős deficitet lát az ÁSZ-elnök az EU-pénzek miatt

A 2017-es magyar költségvetés "az uniós támogatások nagymértékű felhasználásával számol", "erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket" - fogalmazta meg kissé furcsán a jövő évi államháztartási hiány felhajtó tényezőjét a Magyar Időkben megjelent interjúban Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke, aki a Költségvetési Tanács tagjaként már megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, azt mondta: "a korábbinál nagyobb arányban költene az állam különféle fejlesztésekre és olyan lépésekre, amelyek a nemzetgazdaság gyorsabb növekedését segítenék elő" és mintha kormányzati gazdaságpolitikus lenne, külön kiemelte a lakástámogatásokra szánt 100 milliárdos összeget.

Százmilliókkal támogatják Pálinkásék a brüsszeli sikereket

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a napokban pályázatot hirdetett meg vállalkozások, költségvetési szervek és nonprofit szervezetek számára, hogy ösztönözze és segítse a Horizont 2020 keretprogramban, valamint egyéb kutatási, fejlesztési és innovációs közös programokban, illetve regionális együttműködésekben való magyar részvételt. A kormány összesen 230 millió forintot szán erre a felhívásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A pályázat esetében vissza nem térítendő támogatásról beszélünk, melynek mértéke 100 százalék.

Közel 300 milliárd jut gazdaságfejlesztésre idén

Közel 300 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretein belül a 2016-os évben - a Portfolio pontosította számításait a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) egyeztetve. A tegnapi elemzésünkhöz képest 50 milliárddal több uniós keretösszeget használhatnak fel a támogatást kérelmezők. A GINOP 1. és 2. prioritásában történt pontosítás.

Máris letett az extrém kifizetési tervéről a kormány?

A 2017-es költségvetésben az ideivel nagyjából egyező, 2100-2200 milliárd forint körüli uniós támogatás-kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca - derült ki Varga Mihály Figyelőnek adott mai interjújából. Ez sokkal visszafogottabb kifizetési pálya felé mutat, mint ami Lázár János januári jelzéséből kalkulálható és abba az irányba mutat, hogy az államháztartás túlzott megterhelésének elkerülése érdekében letett extrém pénzkifizetési tervéről a kormány. Sőt, Varga azt is megpendítette a brüsszeli vitákra hivatkozva, hogy akár a korábbi kifizetési rendet is visszaállíthatják.

Harmadszorra is módosítják a nagy EU-s pályázat beadási kezdetét

A 26,9 milliárd forintos keretösszegű uniós településfejlesztési pályázat beadási határideje újra megváltozik - hívja fel a pályázók figyelmét a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent felhívásra 2016. április 21-e helyett, 2016. május 2-től nyújthatják be első körben a kérelmeiket a pályázók.

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Éhesek a cégek az EU-pénzekre, nem aggódik az MKB

Rendkívüli forráséhséget tapasztalunk a kkv-k körében a vissza nem térítendő uniós forrásokra, de közben félő, hogy az új állami pályázatértékelői rendszer elindulása nyomán több hónappal később jutnak majd pénzhez a cégek - hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumon tartott előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Nem félünk a gyorsan terjedő pénzügyi-technológiai vállalkozásoktól, mert az MKB Bank internetes felületén a vállalkozók mindent egy helyen megtalálnak és otthonról is el tudják intézni banki ügyeiket - emelte ki előadásában Katona Ildikó, a bank üzleti vezérigazgató-helyettese. Győr térségében rendkívül alacsony a munkanélküliség és a pezsgő üzleti életet inkább a munkaerőhiány akadályozza - derült ki több előadásból is. Cégvezetők tucatjai kaptak hasznos vállalatvezetési, banki finanszírozási, EU-pályázati és energiahatékonysági tanácsokat, míg Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a kkv-knak szóló állami tőkejuttatási programot is megemlítette:

Már egy hónap múlva mehetnek a kkv-k az első MFB-pontokba

23 vidéki és 3 budapesti helyszínen nyílnak meg az első MFB Pontok, amelyek legkésőbb május 20-ától fogadják az uniós források iránt érdeklődő kis- és közép vállalkozásokat - hívja fel közleményében a figyelmet a Takarékbank Zrt., amely a ma bejelentett nyertes konzorcium egyik tagja. A nyertes körbe rajta kívül a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. tartozik, azaz hitelintézetek kiterjedt fiókhálózatáról van szó, amelyek erős vidéki jelenlétttel és évtizedes finanszírozási gyakorlattal biztosítják azt, hogy a forrásokat ellenőrzött módon osszák el és földrajzilag arányosan lehessen elérni azokat. "Az új rendszerben azok a vállalkozások is olcsó finanszírozáshoz juthatnak, amelyek korábban kimaradtak az uniós források felhasználásából - hangsúlyozza a közlemény.

Kiszámoltuk: 246 milliárddal több jut idén gazdaságfejlesztésre

A Portfolio számításai szerint összesen 246 milliárd forinttal emelte meg a minap módosított 2016-os GINOP pályázati menetrend teljes keretösszegét a kormány, amelyből a kutatás-fejlesztési pályázatok keretemelése önmagában 140 milliárdot tesz ki. Ez tehát jó hír az EU-pályázati dömpingre váróknak, ahogy az is, hogy a frissített menetrendet táblázatokba rendeztük a jobb áttekinthetőség érdekében. A GINOP Éves Fejlesztési Keretének felfelé módosítása abba a fő kormányzati célba illik bele, hogy év végéig a 7 évre rendelkezésre álló uniós forrásoknak nem 80, hanem immár 85%-át szeretné meghirdetni. Mivel ma kiderült, hogy a visszatérítendő uniós források elosztási hálózatát májusban kezdik felállítani, így egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani a hitel, illetve kombinált termékek felé, amelyeket a GINOP 8. prioritásában érdemes átnéznie a cégeknek.

Megszületett a döntés: májusban indul az MFB Pontok hálózata

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) által a Széchenyi2020 európai uniós fejlesztési programban elérhető, visszatérítendő támogatások új értékesítési hálózatának kialakítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárult. A Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma nyerte el a pályázaton az MFB Pontok hálózatában való részvétel jogát. Az első huszonhat MFB Pont a fővárosban és a megyei jogú városokban május második felétől várja a vállalkozásokat. A Pontok bővítésére ad lehetőséget május 20-ig kiírandó második közbeszerzés, mely során a 442 MFB Pontot további, akár több száz Pont megnyitása követi majd idén év végéig - derül ki az MFB közleményéből.

Csepreghy: leáll a céges pályázatok értékelése, állami tőkeprogram készül

Az új állami pályázatértékelési rendszer felállítása során másfél-két hónapra leállítjuk a vállalkozói pályázatok értékelését, hogy ne belobbizással, vagy pénzfizetés nyomán nyerjenek a projektek, hanem a valós pontszámaik alapján - jelentette ki a Portfolio-KAVOSZ Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumon tartott előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt is elárulta, hogy készül egy állami garancia melletti kkv-s tőkejuttatási program és a büdzsé kedvezőbb helyzete miatt lesz lehetőség forrásokkal segíteni a közép-magyarországi uniós pályázatokból kiszoruló cégeket, illetve a magyar nagyvállalatokat is. Arra, hogy az új állami pályázatértékelési rendszer miatt leállhat a legnépszerűbb uniós pályázatok értékelése, múlt héten már felhívtuk a figyelmet, tegnap pedig az új rendszer főbb változásait mutattuk be egy nagyobb elemzésben:

Így dől el hihetetlen pénzek sorsa Magyarországon

A Portfolio kalkulációi szerint akár 3000-4000 milliárd forintnyi EU-támogatás sorsa is eldőlhet a következő években annak az új állami pályázatértékelési rendszernek az alapjain, amelyet most állít fel a kormány a sorozatos brüsszeli kritikákra reagálva. Pályázók tízezreinek életét befolyásolja tehát a körvonalazódó új rendszer, amelyet a korábbi értékelési rendszerekkel összevetve azt látjuk, hogy a legnagyobb változás a pályázatértékelők körében jöhet. Törvényileg zárják ki ugyanis a külsős szakértők bevonhatóságát és csak olyan állami alkalmazottak jelentkezhetnek, akik az alapmunkájuk mellett a plusz pénzért cserébe a nemzetbiztonsági megfigyelést is vállalják. Bár ez drasztikus módszernek tűnik, de a jelek szerint a pályázatértékelés egyéb folyamatai nem változnak mélyrehatóan; sőt az új értékelési rendszer az állam berkein belül lebonyolított pályázatokra nem is vonatkozna. Így viszont lényegében egy "féloldalas" rendszerrel reagálunk a brüsszeli kritikákra, és a nemkívánatos befolyásolási kísérletekre.

Döntött a kormány: 30 milliárddal több uniós pályázat jön idén

A napokban megjelent három Operatív Program módosított Éves Fejlesztési Kerete, amelyek szerint összesen 30 milliárd forinttal több uniós forrás áll majd a pályázók rendelkezésére idén. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) esetében a felhívások nevében, kódszámában, keretösszegében és a tervezett meghirdetés dátumaiban történt változás, továbbá kiegészülnek új pályázati felhívásokkal. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) esetében pedig a teljes éves fejlesztési keret módosult.

Itt a titkos terv a szűkebb Európai Unióra

Úgy tűnik, nem hasalt el, csak a nyilvánosság megkerülésével folytatódik a németek és a franciák azon terve, hogy egy szűkebb és szorosabb európai integrációt hozzanak létre a mostani EU keretein belül. A francia gazdasági miniszter ugyanis egy hétfői belgiumi diákfórumon azt vázolta, hogy az EU újraalapító szerződését két éven belül meg kellene alkotni, miután 2017-ben túl leszünk a francia és a német választásokon. Emmanuel Macron javaslata szerint ez az új alapszerződés az életszínvonalban és gazdaságilag egymáshoz közelebb lévő, erősebb uniós országokat foglalná magába és azzal indokolta a javaslatot, hogy ha nem teszünk semmit, akkor Európa, illetve az eurózóna szétesik.

Bővíti az MFB Pontok hálózatát a kormány

Támogatja a kormány, hogy az eddigi, országosan legalább, 400 hely után további hitelintézeti fiókokban is nyíljon MFB Pont azért, hogy a visszatérítendő uniós források minél hamarabb eljuthassanak a végső kedvezményezettekhez - ez derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Az új jogszabály nem említ számot arra, hogy mennyi új MFB Pont nyíljon, de azt rögzíti, hogy május 20-ig ki kell írni az újabb közbeszerzési eljárást a hitelintézetek körében.

Összekapja magát Kaposvár Lázár figyelmeztetése nyomán

Hat pályázaton tervez 14,7 milliárd forintnyi területfejlesztési uniós forrást elkölteni Kaposvár, amelyből az elsőt múlt pénteken már be is adták - jelezte egy ma megtartott sajtótájékoztatón a megyei jogú város polgármestere. A jelek szerint Kaposvár valóban igyekszik minél hamarabb lekötni projektekkel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) neki szánt forrásokat, azt követően, hogy az elmúlt egy hónapban a Miniszterelnökség vezetése, Lázár János, illetve Csepreghy Nándor is a TOP-források minél előbbi lehívását, a projektek előkészítésének felpörgetését szorgalmazta.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új nagybank született Magyarországon, ötből egy bankszámlát már nála nyitnak a magyarok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.