Haza kell csábítani a külföldön dolgozó magyar munkaerőt, célzott támogatásokkal
Üzlet

Haza kell csábítani a külföldön dolgozó magyar munkaerőt, célzott támogatásokkal

Portfolio
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.

A VOSZ rendszeresen részt vesz a magyar munkaerőpiaci helyzetet elemző kutatások elkészítésében. Pontosan milyen típusú kutatásokról beszélünk, milyen tényezőket vizsgálnak? Mik az elmúlt évek tapasztalatai, milyen tendenciák olvashatók ki a kutatási eredményekből? Napjainkban milyen markáns változások zajlanak?

Az Egyensúly Intézettel évek óta együttműködünk elemzési- és kutatómunkák elkészítésében, ennek eredményeképpen 2023-ban elindult a VOSZ Barométer, amely negyedévente szondázza a tagvállalkozások véleményét, illetve rendszeresen követi a munkaerőpiaci hangulatot és várakozásokat. A felméréseknek köszönhetően részletes adatokkal rendelkezünk a munkaerő-bővítésekről és -leépítésekről, ezen felül nyomon követhetővé váltak a munkabérekkel kapcsolatos vállalkozói folyamatok és várakozások. Az idei év elejére több célzott kutatás készült el a magyarországi munkaerő-potenciál témájában. Felmértük a Magyarországról elvándorolt munkavállalók hazatérési hajlandóságát, az 55 éven felüli munkavállalók aktivitásának növelésében rejlő lehetőségeket, továbbá stratégiát dolgozunk ki a felzárkózó térségekben fellelhető munkaerő megújítására. Ennek az eredményeit mutatjuk be március 13-i konferenciánkon.

Mekkora potenciál rejlik a hazai munkaerőpiacban, és hogyan lehet elősegíteni a kiaknázását? A lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásának érdekében milyen döntéshozói és munkáltatói magatartást tartanak célravezetőnek?

A hazai munkaerőpiacban jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, amelyet a szakképzés, a társadalmilag hátrányos csoportok integrációja és az atipikus foglalkoztatási formák támogatásával lehet mobilizálni. A kidolgozás alatt álló "Megújuló munkaerő" projektünk például olyan intézkedéseket javasol, amelyek az oktatástól kezdve a felnőttképzésig és a munkaerőpiaci reintegrációig terjednek, célzottan támogatva a munkaerőpiaci részvételt.

A munkaerőpiac dinamizálásának kulcseleme a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítása,

hiszen visszatérésük új készségekkel, például magasabb hatékonysággal, fejlett módszerekkel és ipari gyakorlatokkal növelheti a hazai munkaerő termelékenységét. Ennek érdekében a döntéshozók részéről célzott ösztönzők és támogató programok kialakítása szükséges, amelyek megkönnyítik az érintettek hazatérését és integrációját. Ez egy sokrétű és hosszú kifutási idejű vállalkozás, amely nem spórolható meg, amennyiben a munkaerőpiac dinamizálása a cél. Ez magában foglalja a vállalkozások erőfeszítései mellett a pénzügyi ösztönzőket, a szociális-integrációs programokat és a kormányzati és önkormányzati intézkedéseket is.

Célcsoportos programként az 55 éven felüli korosztály munkaerőpiaci mozgósítása is kiemelt jelentőséggel bír,

hiszen tapasztalatuk és munkaerő-piaci potenciáljuk jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdaság erősítéséhez. A folyamatos képzés és a munkakörülmények rugalmassá tétele, valamint az egészségmegőrzés és a munkaerőpiaci reintegráció elősegítése kulcsfontosságú az 55 éven felüliek számára, hogy aktívak maradhassanak a munkaerőpiacon. A nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatos tapasztalataink alapján az idősebb kollégák értékes erőforrást jelentenek, emellett szociális szempontból is rendkívül hasznosnak bizonyultak ezek a megoldások: hozzájárulnak a szellemi frissesség megőrzéséhez, a személyes megbecsülés és a társadalmi hasznosság érzése az idősödő korosztály napi tapasztalata marad, illetve az elmagányosodás lehetőségét is csökkentik a munkahelyi közösség által.

Mindezen törekvések megvalósítása összehangolt cselekvést kíván a döntéshozók, a munkáltatók és az oktatási intézmények részéről, ugyanis csak így valósítható meg a munkavállalók folyamatos képzése. A piaci szereplők és az állam részéről is indokolt az áldozatvállalás, érdemes ezekre a feladatokra külön figyelmet fordítani, és a célzott forrásbevonás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a külföldön dolgozó magyarok hazajöjjenek.

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb munkaerőpiaci kérdése, hogy van-e szükség külföldi munkavállalókra Magyarországon: mit mutatnak a kutatások? Meg lehet határozni, hogy mik azok a szektorok, ahol középtávon sem lesz elégséges hazai munkaerő?

A gazdaság növekedése még egy ideig biztosan elképzelhetetlen a külföldi munkavállalók bevonása nélkül. A be nem töltött álláshelyek száma folyamatosan növekszik, az importált munkavállalók nem elveszik a magyarok munkáját, hanem segítik fenntartani az itthoni vállalkozások működését és fejlődését, és hozzájárulnak újak létrejöttéhez. A hazai munkaerőhiányt számos tényező befolyásolja: demográfiai változások, az oktatási rendszer adaptációs képessége, a munkaerőpiaci politika, a munkakultúra.

A jelenlegi kutatások alapján középtávon több szektorban is fennmarad a hazai munkaerő hiánya, amely a külföldi munkavállalók iránti igény fennmaradását vagy növekedését eredményezheti.

Ilyen az egészségügy, az informatika, az építőipar, a betanított munka, valamint a vendéglátás és turizmus.

Munkáltatói oldalról sokszor hallani, hogy a Z generáció jelentősen eltér az eddig megszokottaktól munkavállalói attitűdben, az ideális munkáról alkotott elképzeléseiben. Hogyan lehet őket integrálni a már kialakult, akár évtizedek óta ugyanúgy működő munkakultúrájú munkahelyekre, és mit tanulhatunk tőlük?

Az idősebb korosztályok tagjai „digitális bevándorlók”, a Z generációsok viszont már digitális bennszülöttek: a technológiával szoros kapcsolatban nőttek fel. Értékelik a rugalmasságot, a munka és magánélet egyensúlyát, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az értékvezérelt munkavégzésre és a személyes fejlődésre. Az őket foglalkoztató vállalkozásoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy sikeresen integrálják őket a munka világába, de tanulhatnak is tőlük.

Érdemes kihasználni a Z generációsok technológiai affinitását és gyorsaságát, amellyel javítható a munkafolyamatok hatékonysága.

Ezek a készségek segítségünkre lehetnek az innováció és a digitális átalakulás felgyorsításában.

Ennek a korosztálynak kiemelten fontos, hogy lehetősége legyen a szakmai fejlődésre és a munkája eredményét illetően rendszeres visszajelzést kapjon, így hosszútávon mindenképpen megtérülő befektetés ezekre időt és energiát fordítani. A Z generációsok számára fontos a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, ezért a vállalati stratégiák kidolgozása során új, hasznos nézőpontokkal segíthetik munkánkat. Ez egy kölcsönös folyamat: ha megértjük őket és elfogadjuk motivációikat, akkor ők is azonosulni tudnak céljainkkal, így egymást segítve szintet léphetünk a fejlődésben.

Prognózisuk szerint milyen szerepet játszhatnak az atipikus munkavállalási formák a munkaerőpiac inkluzívabbá tételében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, mint például a fiatalok, a kisgyermekkel élők vagy az idősebb munkavállalók számára?

Gazsi Attila

Az atipikus foglalkoztatási formák elégé elterjedtek Magyarországon és széles körben alkalmazhatók. Ilyenek a részmunkaidős foglalkoztatási formák, a kombinált, vagy teljes távmunkák, a szabadúszó munkavégzés és a szövetkezeti keretek között megvalósuló foglalkoztatási lehetőségek, mint a diákszövetkezetek vagy a már említett nyugdíjas szövetkezetek. A szövetkezeti forma különösen hasznos a teljeskörű foglalkoztatásra alkalmatlan csoportok mozgósítására is, mert a vállalkozások számára az egyes egyének szintjén, külön-külön nehezen kezelhető egy diák, vagy nyugdíjas heti 10-15 óra szabad kapacitása. A szövetkezetek hatékony szervezőmunkájának köszönhetően, az egyéni igények integrálásával folyamatos jelenlét és napi több száz műszak is betölthető kizárólag nyugdíjasok és/vagy diákok bevonásával. Nem meglepő, hogy mára 100 milliárdos nagyságrendű munkaerőigényt elégítenek ki.

Természetesen ezen a területen is lehetőség van további fejlődésre, például

a nyugdíjas korosztály alkalmi foglalkoztatásában jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik,

amely a szabályozás kiterjesztésével és célzott forrásbevonással becsatornázható lenne a munkaerőpiacra.

Bizonyos munkakörökben erős, jó érdekérvényesítő képességgel bíró szakszervezetek működnek, az általános tendencia azonban az, hogy egyre súlytalanabbá válnak ezek a szervezetek. A szakszervezetek megerősödése gördülékenyebbé tudná-e tenni a munkáltatói és munkavállalói oldal közötti kommunikációt, együttműködést? Van-e erre esély, egyáltalán kívánatos lenne-e a szakszervezeti kultúra erősítése? Milyen az együttműködése a VOSZ-nak a szakszervezetekkel?

A sikeres munkaerőpiac elképzelhetetlen munkavállalói érdekképviseletek nélkül. Élen járnak a konfliktuskezelések békés rendezésében, erősítik a munkavállalók hangját a vállalati döntéshozatali folyamatokban, növelve az alkalmazottak bevonását és elkötelezettségét. Konstruktív tevékenységük hozzájárulhat egy olyan támogató munkahelyi kultúra kialakításához, ahol a munkavállalók érzik, hogy értékelik és meghallgatják őket. A VOSZ az együttműködésben hisz, kifejezetten jó kapcsolatban vagyunk a szakszervezetekkel, magunk is érdekeltek vagyunk abban, hogy jól szervezettek és erősek legyenek.

Címlapkép: VOSZ

A cikk megjelenését a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetsége támogatta.

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!