Csernus Dóra, a beszélgetés moderátora, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója a kezdőkérdés előtt ismertette, hogy Magyarországon 30-110 Celsius-fokos termálvíz található, ami elsősorban nem áramtermelésre, hanem hőtermelésre alkalmas, ennek ellenére az új kutatási kérelmek nagy része villamos energia termelési céllal érkezett be a hatósághoz. Magyarországon az ilyen célú geotermiában kevés tapasztalatunk van, a turai létesítményt leszámítva, ami az első villamos áramot termelő geotermikus erőmű Magyarországon.
A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy mit gondolnak a szabályozásról, a magyarországi helyzetről, jó példákat is említettek, valamint szó volt a Nemzeti Földhő Stratégia tervezet céljairól is.
Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója az alapvető problémát úgy azonosította:
Amit biztosan tudunk, hogy egy forró vizes medencén ülünk, a probléma az, hogy ezt medenceként is használjuk, vagyis elpancsoljuk a vizet.
- mondta, majd ismertette, hogy vízkivétellel járó és vízkivétellel nem járó geotermia is létezik, Magyarországon a vízkivételes megoldásról esik több szó, de lehetőség lenne más hasznosításra is. A földhő egy ásványkincs. Sokszor elfelejtődik, hogy a geotermia kutatása, fúrása egy kockázatos tevékenység, attól, hogy alattunk van, még nem minden esetben tudjuk kitermelni - földtani és műszaki kockázatokkal kell tehát számolni.
Dr. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Geotermikus Kutatás-Fejlesztési Központ kutatásvezetője a bevezetőben elmondta, hogy több, mint 150 éves történelme van Magyarországon a geotermikus energia hasznosításának. A probléma, hogy az elmúlt 15-20 évben sokat veszítettünk a technológiai előnyünkből és kullogunk a többi ország után.
Az új szabályozás több pontja megnehezítette a helyzetet: a korábbi koncessziós rendszer gyorsítása érdekében új rendszert vezettek be a 300 méternél mélyebb fúrásoknál. Ez alapján ami alapján az kaphatja meg az adott területre a kutatási engedélyt, aki elsőként beadja azt.
Ahogy arra számítani lehetett, sokan lefoglalták a területeket, - ezzel másokat blokkoltak - például az önkormányzatokat is.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt is bevezették, hogy saját jogon lehet engedélyt kérelmezni. Vagyis elindul egy kutatás, fúrás a kizárólagos joggal, majd ugyanezen a területen egy másik szereplő saját jogon elkezdhet ugyanott kutat fúrni. Sőt, a mezőgazdasági szereplők kimaradtak a bányatörvény ezen vonatkozásaiból, tehát még ők is bejöhetnek harmadiknak.
A befektetés megtérülése még kockázatosabb lett tehát.
További gond, hogy a bizottság, amely véleményezi a projekteket, lassan hozza meg a döntést, tudunk olyan esetről, ahol 13 hónapja nincs előrelépés, mindeközben a projekteket 15-20 hónap alatt kell elvégezni, a korábbi 4 év helyett.
Elvégezni egy kutatást, lefúrni egy-két kutat például 4000 méter mélyre, tesztelni és kiértékelni 15-20 hónap alatt egy lehetetlen esemény. Ha már tudom, hogy hova akarok kutat fúrni, akkor is legalább 1 év kell ahhoz, hogy találjak fúróberendezést. Időben tehát kivitelezhetetlen az új rendszerben foglalt határidő.
-emelte ki Szanyi János, majd hozzátette, hogy egy nagymélységű projekt esetén egy kút 2-4 milliárd forint költségű. Ki tesz ebbe úgy pénzt, hogy nincs biztosítva, hogy a kutatás után hasznosíthatja?! A szabályozás miatt most nagyobb kockázatok jelentek meg, mint a geológiai kockázat.
Ugyanakkor vannak jó példák, Bécsben 1 milliárd eurós keret áll rendelkezésre 2030-ig kutatási és kútlétesítési támogatásként, amivel a városi közmű cég rendelkezik.
- emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy Budapesten a távhőben nulla a geotermikus energia szerepe, holott kiváló adottságokkal rendelkezünk.
Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke elmondta, hogy nem lett sem olcsóbb, sem egyszerűbb, sem gyorsabb a geotermikus energia hasznosításának lehetősége az új szabályokkal.
A kutatási terület lefoglalásával olyan hagyományos geotermikusenergia-hasznosítók kerültek ki a körből, mint az önkormányzatok.
- ismertette a szakértő.
Holoda Attila ennek kapcsán hozzátette, hogy 1995-ben a szénhidrogén iparban hasonló történt, mint most a geotermiában: a területeket lefoglalták, majd értékesítették annak, aki többet kínált. A geotermikus energia kutatásához geológiai, geofizikai méréseket kell végezni, kiértékelni, majd fúrni. Egy-egy fúrás milliárd forintos költségekbe mérhető. Amikor 30-40% egy fúrás sikeressége, azt a szakma nagyon jóra értékeli. Megfordítva viszont sokkal rosszabbul hangzik, 60-70% annak a valószínűsége, hogy sikertelen lesz a projekt, tehát a 4 milliárd forintért lefúrt kút ekkora valószínűséggel lesz hasznosíthatatlan. Ez az összeg némely önkormányzatnak a saját öltségvetését is meghaladja, még akkor is, ha van a területen működő fürdő, ami csökkentené a kockázatokat. Az önkormányzatok – akik leginkább szereplői lehetnének a hasznosítási oldalon ennek az iparágnak – nincsenek támogatva.
Nagyon hiányzik egy állami szerepvállalás. Az önkormányzatoknak az lenne segítség, ha állami garanciával célzott hitelhez juthatnának.
Nemzeti Földhő Stratégia – a geotermikus kapacitás duplázása a cél
Szita Gábor beszámolt róla, hogy a Nemzeti Földhő Stratégia tervezete alapján a geotermia jelenlegi 6,4 petajoule/év hazai energetikai felhasználását 2030-ra Magyarország megduplázná. A 6,4 PJ eléréséhez 60 évre volt szükségünk, most 6 év alatt szeretnénk ugyanennyit elérni. Ez a mennyiség 180-200 millió köbméter földgáznak felel meg, és körülbelül 250 milliárd forintnyi beruházási költséget jelenthet. A stratégia tervezete a támogatásokról is beszél, ami pozitívum,
viszont azt gondolom, hogy a célszám eléréséhez sokkal nagyobb támogatásra lenne szükség. A tervezet szerint 165 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek a nagyobbik része visszatérítendő lenne.
- mondta el, majd hozzátette, hogy további nehézség, hogy az új szabályozás keretében a szereplők, akik a területeket lefoglalták és villamos energia termelésben gondolkoznak, ugyanarra a támogatásra pályáznak, mint a hőhasznosítási szereplők. A villamos energia termeléshez minél magasabb hőmérsékletre van szükség egy értelmes hatásfok elérése érdekében, tehát előtérbe kerülhetnek a kockázatosabb, kevésbé kutatott területek.
Szanyi János ezt követően arról számolt be, hogy egy év múlva kb. 30-40 engedélykérelem le fog járni, ami körülbeül 50 kút létesülését jelentené, ezek közül jó néhány 3000 méter vagy annál mélyebb.
Az Európai Geotermikus Tanács szerint a következő 5 évben 100 ilyen kút fog létesülni egész Európában,
ennek megfelelően az európai mennyiség fele Magyarországon készülne el – ez egy igencsak ambiciózus szám, főleg annak tudatában, hogy alig van olyan berendezésünk, ami erre képes. Másrészt jelenleg érvényben van a távhő szektorban az a szabályozás, ami maximum 4,5%-os profitrátát enged meg a beruházóknak. Kérdés, hogy ki fog befektetni geotermiába, maximum 4,5%-os profit elérésének reményében, amikor tavaly 17%-os volt az infláció.
Szita Gábor a maximalizált profit kapcsán hozzátette, és kiemelte:
Ha távhő szolgáltatáshoz kapcsolódik a geotermikus energiatermelés, akkor a jelenlegi szabályok szerint 4,5%-os eszközarányos nyereséget engednek meg csupán.
Holoda Attila szerint nagy változást lehetne elérni, ha a napelemes projektek támogatásához hasonló löketet kaphatnának azok a vállalkozók, akik ezen a területen dolgoznak. A magyarországi geotermális potenciál alapvetően a fűtési célú helyettesítésre lehet alkalmas:
Magyarországon a fűtési célú felhasználásban a földgáz szerepe 57-60%, itt lehetne nagyot alakítani a geotermális energiával.
- mondta el Holoda Attila, majd még egy problémakörre felhívta a figyelmet. Az európai 100 fúrásból Magyarország úgy vállalna el 50-et, hogy nincs hozzá berendezésünk. Olyan eszköz, ami képes lenne nagy mélységű geotermális fúrásra, Magyarországon egy darab van használaton kívül, valamint még egy cseh és egy lengyel van berendezésről tudunk. Nem fognak a német vállalkozók átjönni, mert ott nagy a geotermia boom, szükségük van a kapacitásra. A gépgyártás felfuttatására sincs lehetőség, mert szakember sem lenne hozzá. Egy ilyen berendezés milliárdos tétel - úgy tűnik, hogy a realitások nem találkoznak az álmokkal.
Tudjuk, hogy melyek a jó gyakorlatok
Szanyi János olyan jó gyakorlatokról számolt be, melyek során a 90, majd 60-70 Celsius-fokos vizet még tovább hasznosítják, a Párizsi-medencében korábban a 40 fokos vizet, de most már magas hőmérsékletű hőszivattyúk segítségével a 20 fokos vizet is képesek a távhő igénynek megfelelő 75-80 Celsius-fokosra feltornázni, és ezáltal másfél millió lakást geotermikus fűtéssel ellátni. Párizsban már nem lehet olyan lakást építeni, ami nem megújuló energiával üzemel.
Egyetlen új kút fúrása nélkül meg tudnánk duplázni a geotermikus energia-hasznosítást Magyarországon.
Ehhez nagy hőmérsékletű hőszivattyúkra van szükség, az alacsonyabb hőmérsékletű víz befogadására, valamint a társasházak hőszigetelésére.
Holoda Attila elmondta, hogy Veresegyházon és Hódmezővásárhelyen a kaszkád rendszerre vannak jó példák. A magyarországi geotermális forrás sok esetben gyógyforrások is, a gyógyturizmus miatt a vízbázis feletti hadakozás elviszi az erőket, és nem a legmegfelelőbb hasznosítás valósul meg. Még most is előfordul, hogy a gyógyfürdők lehűtik a 70-80 fokos vizet – mert az túl magas hőmérséklete a fürdőzéshez.
Szita Gábor a beszélgetés végeztével elmondta, hogy nagyon nagy szükség van egy hosszú éveken át tartó, kiszámítható támogatási környezetre, hogy a geotermia magyarországi hasznosítása magasabb szintre léphessen. Csernus Dóra pedig kiemelte, hogy a 2012 óta kötelező visszasajtolás, a zárt rendszer gyakorlati alkalmazása, egy moratórium miatt várat még magára, de elképesztő nagy szükség lenne a pénzügyi erőforrásokat, a kutatásokat erre a területre is behozni.
További beszámolók:
Címlapkép forrása: Portfolio
