Hétfőn váratlanul pakisztáni légicsapásokról számoltak be Afganisztán területén, amelyre szinte azonnal meg is érkezett a válasz a táliboktól. A hirtelen csapásváltás meglepte a világot, pedig valójában egy nagyon régóta forrongó konfliktusról van szó. A két ország közötti rivalizálás már évtizedek óta tart, és nem is valószínű, hogy a közeljövőben véget ér. Az elemzésben azt vesszük górcső alá, hogy mi áll a mostani események hátterében, és hogy lehet-e számítani egy elsöprő háborúra a térségben.
Legalább három ember meghalt, további 12 pedig megsebesült abban a robbanásban, amelyet egy öngyilkos merénylő idézett elő helyi idő szerint csütörtök reggel a dél-afganisztáni Kandahár tartományi székhely egyik központi, forgalmas bankfiókja előtt - jelentették be Kandahár tartomány hatóságai.
Túl későn született meg a döntés a nem-harcoló személyzet afganisztáni evakuálásáról 2021. nyarán - hangoztatták az Egyesült Államok hadseregének korábbi vezetői a halálos áldozatokkal járó afganisztáni kivonulásról szóló kongresszusi meghallgatáson.
Pakisztán két légicsapást mért a pakisztáni tálibok kelet-afganisztáni rejtekhelyeire hétfőre virradóra, legkevesebb nyolcan meghaltak. Kabul a támadást elítélte.
India kormánya bejelentette, hogy életbe lépteti azt a sokat bírált állampolgársági törvényt, amely lehetővé teszi a szomszédos országokból érkező nem muzulmán vallási kisebbségek indiai állampolgárságának megszerzését - jelentette a BBC.
ENSZ égisze alatt megrendezett kétnapos Afganisztán-konferencia kezdődött vasárnap Dohában a nemzetközi közösség magas rangú képviselőivel - közölte a világszervezet egyik szóvivője. A rendezvényen António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz.
Hazatérhetett hétfőn két férfi Afganisztánba, akik korábban az amerikai guantanamói fogolytáborban raboskodtak - közölte helyi állami hírügynökség, a Bakhtar hétfőn.
Nem indokolja semmi amerikai katonák jelenlétét a Közel-Keleten, ahol inkább csak "fenyegetést jelentenek a régió biztonságára" - jelentette ki szerdán Ebrahim Raiszi iráni elnök.
Hszi-Csinping kínai elnök elfogadta az afganisztáni tálibok nagykövetének kinevezését kedden - Írja a 8am.
Múlt kedden viharként rohant végig a médián a hír, mely szerint Irán légicsapást hajtott végre Pakisztán területén. Az iszlám világ egyetlen atomhatalma másnap iráni területek ellen indított hasonló akciókat, az eszkaláció azonban szerencsére úgy néz ki, elmaradt. De mi történt volna akkor, ha tényleg háború robban ki a két állam között? Mennyire lehet reális opció ilyen helyzetben az atomfegyver bevetése?
A Wall Street Journal több – névtelenséget kérő – forrása szerint az Egyesült Államok titokban előre figyelmeztette Iránt, hogy az Iszlám Állam (ISIS) terroristái merényletre készülnek az országban. Január elején több mint 80 ember halt meg robbantásokban az országban, melyet a terrorszervezet vállalt magára.
Pakisztán az elmúlt években egyre súlyosabb problémákkal kénytelen szembenézni. A gazdasági nehézségek mellé állandósuló politikai csatározások társultak, miközben a szeparatista törekvések is egyre jobban megerősödnek. Beludzsisztán régiója szinte teljesen ismeretlen a világ közvéleménye számára, pedig akár még az is meglehet, hogy a világtérképeket majd a terület függetlenedése miatt kell átrajzolni. Ehhez viszont Iszlámábádnak, de még Kínának is lesz pár szava, mivel a térség egy nagyobb geopolitikai játszma helyszíne is egyben.
A pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban egy busz ellen elkövetett fegyveres támadás aggodalmakat keltett a Karakorum autópálya biztonságával kapcsolatban, amely a kínai-pakisztáni gazdasági kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú útvonal – írta a Nikkei Asia.
Rekordszámú, több mint 114 millió ember élt menekültként a világban háborúk, üldöztetés, erőszak, vagy emberi jogi sérelmek miatt szeptember végén - adta hírül szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCR).
Újabb erős földrengés rázta meg szerda reggel Nyugat-Afganisztán egy részét, miután egy korábbi rengés több mint kétezer halálos áldozatot követelt és egész falvakat tett a földdel egyenlővé.
Az Afganisztánt sújtó földrengésben a tálib kormányzat szerint több mint 2000 ember halt meg, és több mint 9000-en megsérültek – írja a Reuters. A rengések Herat városától 35 km-re északnyugatra történtek, az egyik 6,3-as erősségű volt. A káosz közepette a halálos áldozatok száma az első jelentések szerint vasárnap reggel 500, szombat este pedig 16 volt.
A cél, hogy a kínai termékeket Nyugat-Európába tudják szállítani.
Elmondták, mi motiválta őket.
Közös tájékoztatót tartott a két ország vezetője.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?