Az Európai Bizottság közölte a tagállamokkal, hogy elkerülhetetlennek tűnik az EU közös kilépése egy ellentmondásos nemzetközi energiaügyi szerződésből, mivel néhány tagállam már kilépett a megállapodásból a klímavédelmi aggályok miatt.
Az Egyesült Államok agresszív támogatási politikába kezdett, hogy fokozza a belföldi beruházásokat. Mindez hátrányosan érinti az exportra termelő uniós vállalatokat. Ursula von der Leyen keddi beszédében viszont egy hasonló uniós programot jelentett be. A zöldtechnológiás projektek esetében viszont visszatetszést kelthet, hogy tovább lazítják az állami támogatási szabályokat, ami miatt kisebb belháború bontakozik ki az EU-tagállamok között.
Holnap, azaz szerdán kerül sorra pekingi idő szerint reggel 9 és este 6 óra között a második magyar zöld pandakötvény kibocsátásra – írja a Reuters IFR szolgáltatása. Ez azt jelenti, hogy a tegnap végrehajtott eurókötvény kibocsátás után gyorsan sorra kerül egy kisebb méretű újabb devizaalapú forrásbevonás is.
Létfontosságú partnernek nevezte Indonéziát Joe Biden amerikai elnök hétfőn a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő G20 csoport indonéziai csúcstalálkozója előtt, amikor Bali szigetén Joko Widodo indonéz elnökkel tárgyalt.
Kiadta első - a 2021-es évet felölelő - Fenntarthatósági Jelentését a Market Csoport. A beszámoló, melyben a vállalat közzéteszi a környezetvédelem és a fenntartható működés érdekében tett lépéseit a GRI (Global Reporting Initative/Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés) Standard nemzetközi szabványának megfeleltetve készült el.
A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában – derült ki az Európai Beruházási Bank (EIB) éves éghajlati felméréséből. A Magyarországon született válaszokat bemutató külön anyag azt tartalmazza, hogy az emberek 90%-a szerint a kormány túl lassan cselekszik az éghajlatváltozás terén, 86%-a úgy gondolja, hogy globális katasztrófához vezet, ha nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, 71%-uk megadóztatná a légi közlekedést és a városi terepjárók használatát; emellett kétharmaduk támogatná, hogy a nagyobb energia fogyasztók többet fizessenek és mindössze az emberek 11%-a fogadná el, hogy a lakását 19 fokra fűthetné, ami a harmadik legalacsonyabb arány a tagállamok között.
Bejutottak pénteken a brit alsóház üléstermébe az Extinction Rebellion aktivista szervezet tagjai, majd tiltakozni kezdtek, és a házelnök széke köré ragasztózták magukat.
A klímatárgyalások hangzatos céljai és a valóság talán még sosem távolodtak el annyira egymástól, mint az orosz-ukrán háború kitörése óta. Miután megindultak a tankok, az elmúlt évek zöld ígéreteit háttérbe szorították a napi energiaellátás gondjai. Ám lehet, hogy a végén mégsem a jegesmedvék húzzák a rövidebbet - az energiabiztonsághoz ugyanis éppen arra lenne szükség, mint a klímavédelemhez: CO2-mentes új forrásokra.
Az energiaügyi operatív törzsnek vasárnap este volt egy második ülése is, amelyen „számtalan kérdést azonosítottunk, úgyhogy továbbra is megy a finomhangolás és az elemzések, de én azt gondolom, hogy a közeljövőben várható az, hogy a teljes csomag össze fog állni és a kormány meg tudja hozni a szükséges döntéseket” – jelezte a HírTV hétfő esti adásában Steiner Attila.
Kiadta a K&H a fenntarthatósági indexét, a mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell ezzel a területtel, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. A számok magukért beszélnek: van még hova fejlődnie az üzleti szférának.
Eredményesen zárultak a brüsszeli tárgyalások, az uniós tagországok környezetvédelmi miniszterei megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülését követően elmondta, hogy a tagállami körben elfogadott jogszabálycsomag megfelel Magyarország érdekeinek, a bekerült garanciális elemek hosszú távon is biztosítják a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését és a hazai ipar versenyképességét.
Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.
A magyar építőipari vállalatok elkötelezettnek mutatkoznak a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett, és erre ösztönzik őket a finanszírozási oldalon a bankok és a befektetők is. Ők szívesebben hitelezik a zöldnek minősülő projekteket, és szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására bocsátanak ki. A zöld kötvénykibocsátások száma és értéke ugrásszerűen emelkedik, a folyamatot pedig a háttérből támogatja a Magyar Nemzeti Bank is. Látszólag tehát minden rendben, a szektor zöldítése folyamatban van - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője.
Az orosz-ukrán háború uniós és tagállami szinten is felerősítette az energiafüggetlenedési törekvéseket, amelynek a biogáz is kulcsszereplője lehet. Hatékonyabb kihasználásához, a termelési kapacitások hazai növeléséhez ugyanakkor a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre, valamint a származási garancia uniós jogszabályokban már előírt kiterjesztésére lenne szükség.
Közösen lép fel a világ mintegy húsz szervezete, hogy felgyorsítsák a megbízható széndioxid-kibocsátási elszámolások fejlesztését. A februárban San Franciscoban létrehozott Carbon Call aláíróinak célja, hogy megteremtsék az átjárhatóságot a különböző szén-dioxid-elszámolási rendszerek között, és biztosítsák a naprakész, tudományos eredményekhez való hozzáférést - szerepel a KPMG közleményében.
Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.
A klímavédelmi célok mielőbbi elérésének sürgősségére figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnök a kínai kormányzat végrehajtói testületének vezetőit és kikelt az ellen a gyakorlat ellen, hogy több helyen a CO2-kvóták betartása érdekében inkább felfüggesztik az ipari termelést - számolt be internetes oldalán szerdán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Lengyelország szövetséget épít az Európai Unió új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának bevezetése ellen, mert az szerinte elviselhetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű lakosai számára - jelentette be kedden a varsói kormány szóvivője.
Felkérte egy globális tanácsadói testület vezetésére az ENSZ főtitkára Angela Merkel volt német kancellárt – tudta meg a Politico Global Insider hírlevele. Ebben azt is írják: az ENSZ-ben egyesek nagyon szeretnék, hogy Merkel a világszervezet klímaügyi vezetői posztját töltse majd be nyártól.