Ukrajna azt tervezi, hogy május elejére megküldi a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságának átütemezésére vonatkozó tervjavaslatot - közölte két, a helyzetet jól ismerő forrás a Reuters szerint.
Az Európai Parlament képviselői várhatóan kedden jóváhagyják az uniós országok által elfogadott új adósságcsökkentési szabályokat. Ezek a reformok azonban kritikát váltottak ki a klímaaktivistáktól és a szakszervezeti vezetőktől, akik szerint a változtatások akadályozni fogják a zöld projektekbe, az oktatásba, az egészségügybe és a társadalmi kohézióba történő beruházásokat – olvasható a Politico összefoglalójában.
65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Csaknem három és fél évtizede nem tapasztalt kötvénykibocsátás hullámmal igyekszik még az amerikai elnökválasztás időszakában várható esetleges piaci kilengések előtt előteremteni idei finanszírozási igényeit a globális vállalati szektor.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette az Egyesült Államok "AA plusz" hosszú távú és "A-1 plusz" rövid lejáratú szuverén hitelminősítését stabil kilátással.
A kincstárjegyek hozamai emelkedtek a piacokon, mivel az amerikai kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos várakozás és a központi bankok, köztük a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England várható kamatcsökkentései befolyásolják a befektetői hangulatot.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A kormány fokozatosan mérsékli a költségvetési hiány mértékét, így a mutató az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet Varga Mihály szerint – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. A növekedést idén 2 és 3% köré várják, ami gyengébb növekedést jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
Az idei költségvetés módosításáról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca keddi közleménye szerint.
A németországi Ifo Intézet új kutatása szerint a NATO európai tagjai a védelmi kiadásokban 56 milliárd euróval maradnak el vállalásaiktól. Bár az elvárt, a GDP 2 százalékának megfelelő kifizetésektől való elmaradás az elmúlt évtizedben megfeleződött, számos európai ország számára jelentős költségvetési korlátokat jelent, különösen az alacsony növekedés és a szigorított költségvetési politikák közepette.
A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
A jelenlegi kilátások szerint éves átlagban 4,2 százalékos lehet az idei éves infláció, de sok kockázattal kell számolni. Például a forinttal, amely az elmúlt időszakban gyengülő irányba tört ki korábbi sávjából, ennek eredményeként 395 forint felett is járt az euró – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet által rendezett eseményen. A szakember egyebek mellett elárulta azt is, hogy mikor szűkülhet a jegybank mozgástere.
A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.
Több mint 500 km mélyen volt a rengés epicentruma.
13 milliárd dollár fizetnek érte.
Az egészségügyi rendszer átszervezésére van szükség.
A technológiai háború újabb fejezete.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
