államadósság

Varga Mihály: a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni (2.)

Varga Mihály: a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni (2.)

„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".

VIG: a gazdaságok még mindig a recesszió felé haladnak

A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:  

Varga Mihály elárulta, nem lesz meg idén a 3% alatti hiány

Varga Mihály elárulta, nem lesz meg idén a 3% alatti hiány

Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.

ÁKK-vezér: nem cél tovább emelni a lakosság állampapír-arányát

ÁKK-vezér: nem cél tovább emelni a lakosság állampapír-arányát

Az ÁKK-nak nincs olyan célja, hogy érdemben emelje a mostaniról a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. Elégedettek vagyunk a piaci részesedésünkkel - mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Kurali szerint nem kell tartani attól, hogy alacsonyabb inflációs környezetben a lakosság elkezdené visszaváltani a PMÁP-okat, mivel alacsony infláció mellett a többi befektetési lehetőség is nagyjából ugyanolyan, vagy még rosszabb lesz.

Kína egy egész régiót ránthat magával a válságba

Kína egy egész régiót ránthat magával a válságba

A Moody's Investors Service pesszimista kilátásokat fogalmazott meg az ázsiai-csendes-óceáni térség országainak 2024-es hitelképességére vonatkozóan. A minősítő cég kifejezetten aggódik az államadósság elszabadulásának. A fő kockázatok közé sorolják Kína lassuló gazdasági növekedését, a korlátozott finanszírozási feltételeket és a fokozódó geopolitikai kockázatokat.

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.

Bréking! – Hatalmas zöld kötvényt bocsát ma ki a magyar állam

Bréking! – Hatalmas zöld kötvényt bocsát ma ki a magyar állam

A magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön mandátumot adott egy euróalapú, 5,5 éves futamidejű zöld kötvény kibocsátására, amelyre rengeteg, 5,1 milliárd euró feletti vételi ajánlat ömlött be, és már meg is van néhány fontos paraméter a kibcsátásról – írja az IFR News. A tranzakció fényében már jobban érthető, hogy miért bukkant fel az ÁKK oldalán ma egy angol nyelvű befektetői tájékoztató, amiből kiszúrtuk, hogy tavaly év végére csak kis mértékben tudott csökkenni a GDP-arányos adósságráta.

Szép csendben kiderült, mennyivel csökkenhetett a magyar államadósság 2023-ban

Szép csendben kiderült, mennyivel csökkenhetett a magyar államadósság 2023-ban

A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.

Lassuló pályán Kína, jöhet az újabb élénkítés

Lassuló pályán Kína, jöhet az újabb élénkítés

A negyedik negyedévben a kínai gazdasági teljesítmény 1%-kal haladta meg az előző negyedévit. A harmadik negyedévben (a most felülvizsgált adatok szerint) még 1,5%-os volt a bővülési ütem, vagyis lassult a világ második legnagyobb gazdasága. Éves alapon 5,2%-os volt a növekedés, ami ugyan magasabb az harmadik negyedévben látott 4,9%-nál, de egy hajszálnyit így is elmarad a várakozásoktól. A friss adat nem írta át az elemzők korábbi helyzetértékelését, miszerint Kína strukturális problémái miatt nem tér vissza a koronavírus-válság előtti lendülethez, a gazdaságpolitikától pedig további élénkítő lépések várhatók.

Zsiday, Madár: megbűnhődünk, csak nem tudni, mikor

Zsiday, Madár: megbűnhődünk, csak nem tudni, mikor

Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

Indulhat a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, súlyos veszéllyel járna a költségvetési kiköltekezés

Indulhat a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, súlyos veszéllyel járna a költségvetési kiköltekezés

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után.  Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.

Példátlan konfliktust robbantott ki pár nyaralós fotó – Nagyhatalmak kereszttüzébe keveredett a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma

Példátlan konfliktust robbantott ki pár nyaralós fotó – Nagyhatalmak kereszttüzébe keveredett a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsoma

A világ két legnépesebb országa, India és Kína geopolitikai rivalizálása újabb országban okozott feszültséget: a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában, a Maldív-szigeteken a tavalyi elnökválasztáson egy Peking-barát jelölt győzött, aki öles léptekkel távolodna a földrajzilag jóval közelebb fekvő és tradicionálisan legszorosabb partner nagyhatalomtól, Indiától. Először még csak egy pár tucat fős indiai katonai kontingens hazaküldéséről volt szó, az indulatok az indiai kormányfő, Narendra Modi egy posztját követően szabadultak el, amelynek első látásra semmi köze nem volt a két ország konfliktusához. A két ország közötti feszültség egyre jobban eszkalálódik, miközben az új elnök, Mohamed Muizzu Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping államfővel is találkozott.

Rekordot dönt az adósságkibocsátás, Magyarország is beindult már

Rekordot dönt az adósságkibocsátás, Magyarország is beindult már

A hitelköltségek közelmúltbeli jelentős csökkenése miatt a feltörekvő piacok kormányai és vállalatai történelmi adósságkibocsátást hajtottak végre, és 2024 első napjaiban elképesztő 50 milliárd dollárnyi tételt húztak be a piacról. A Dealogic adatai szerint ez a hullám magában foglalja Szaúd-Arábia jelentős tételt jelentő 12 milliárd dolláros kibocsátását, ami a fejlődő gazdaságok, például Mexikó és Indonézia összes kötvényeladását 51 milliárd dollárra emeli az idén. Összehasonlításképpen ez meghaladja a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 42 milliárd dollárt. Magyarország is devizakötvéy-kibocsátással indította az évet.

A régiós országokra egy nagy veszély leselkedik, Magyarországon van egy plusz kockázat

A régiós országokra egy nagy veszély leselkedik, Magyarországon van egy plusz kockázat

A Moody's a közép- és kelet-európai (KKE) országoknál továbbra is biztonságosnak látja az államadósságok 2024-es szintjét, így nem módosítják a stabil szuverén hitelképességi kilátásokat a régióban. Az elemzők a robusztus makrogazdasági kilátások miatt azt várják, hogy a beinduló növekedés miatt csökken a GDP-arányos hiány és az államadósság is a térség gazdaságaiban. Úgy látják, hogy az energiaválság gazdasági és társadalmi hatásai, ami miatt 2023-ra negatív kilátást vázoltak, az eredetileg várthoz képest kevésbé voltak jelentősek. Emellett a gázellátási zavarok kockázata 2024-ben tovább csökken a magas gáztárolási szintek, a kínálat diverzifikálása, az infrastrukturális beruházások és a keresletoldali kiigazítások miatt. Utóbbi esetében pont Magyarország és Szlovákiában látnak még problémákat a magas orosz kitettség miatt. A negatív kilátásokat kiválthatja a kulcsfontosságú exportpiacok lényegesen gyengébb gazdasági fellendülése vagy az élelmiszer- és energiainfláció felpörgése is, ami szigorúbb monetáris politikát és magasabb finanszírozási költségeket eredményez

Kettős játszmát folytatnak a magyarok az állampapírokkal – Itt van néhány érdekes szám

Kettős játszmát folytatnak a magyarok az állampapírokkal – Itt van néhány érdekes szám

Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.

Hivatalos: elszállt a költségvetési hiány, megszorításokra van szükség!

Hivatalos: elszállt a költségvetési hiány, megszorításokra van szükség!

Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács 3 éves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a költségvetés helyzete valóban ijesztő. A KT szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint a kormány várja, az adósságszabály teljesülése kérdéses, miközben a büdzsé deficitje jelentős, és a 2024-es folyamtok kapcsán "különösen jelentős" kockázatokról beszélnek. A Tanács szerint az egyensúly helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, hogy a magyar gazdaság érdemben növekedhessen.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.