Az etatizmus 50 árnyalata
Mostani írásomban éppen ezért döntően statisztikai adatokra támaszkodok, a politikai elfogultsággal nehezen vádolható nemzetközi online AMECO adatbázist használva. Viszonyítási alapként bevonom a 2010 előtti évek hosszabb, rövidebb időszakát, valamint közvetlen versenytársainkat a régióból, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Szlovéniát. Azt gondolom, hogy így mindenki maga is végiggondolhatja az ábrák alapján, hogy mi jellemző napjaink Magyarországára, és ha kedve van akár saját maga is bővebb vizsgálatokat is végezhet a mindenki számára könnyen elérhető AMECO adatbázis alapján.
A 2010-ben hatalomra került politikai erők nagyarányú politikai felhatalmazással, de egy gazdaságilag nem könnyű helyzetben lévő országban kezdhettek hozzá a kormányzáshoz. A rendszerváltás utáni éllovasból az új évezred első évtizedében a saját térségében is egyre jobban lemaradó Magyarország gazdaságpolitikai hibák sorozatán keresztül egyre rosszabb helyzetbe kerül. A felelőtlenül túlköltekező kormányzatot 2006-ban az Európai Unió tudta csak valamennyire visszafogni, és így született meg a 2006-os konvergencia program, jelentős megszorításokkal. Ez azonban hatásaival visszafogta a korábban is mérsékelt gazdasági növekedést már a 2008-as recessziós hullám előtt. A válság viharában az államcsődtől csak az igen jelentős és gyors nemzetközi hitelcsomag mentette meg Magyarországot, majd a Bajnai-kormány rövid időszakában sikerült stabilizálni az ország helyzetét. Így 2010-ben már a legrosszabb éveken túl volt Magyarország, de számos gonddal küzdött, amelyek megoldása az új kormányra várt.
"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.
Egy kormányzat helyzetét, mozgásterét, lehetőségeit alapvetően befolyásolja az adott ország gazdasági helyzete, nemzetközi versenyképessége, növekedési potenciálja és tényleges üteme. Az 1. ábráról, amely az egy főre jutó GDP alakulását mutatja be, jól érzékelhetjük, hogy Magyarországon, - a szükségszerű, bár nem legjobb összetételű konszolidációs intézkedéssorozatok következtében, - a régióban egyedi módon, már a válság előtt stagnálás körüli állapot alakult ki, amikor is a többi országban még jelentős növekedés volt megfigyelhető. A válság mindenkit visszavetett, de nem mindegy, hogy milyen szintről. Hazánk teljesítménye egyértelműen a legrosszabb a térségben, 2009 óta mindvégig a 2006-os szint alatt található az egy főre jutó GDP szintje, még 2013-ban is. Jelenleg is csak alig 2 százalékkal haladja meg a magyar egy főre jutó GDP szintje a 2010-es értéket. Ezzel szemben Szlovákia és Lengyelország fejlettsége 2013-ban, a válság ellenére, már egyötödével, 20 százalékkal meghaladta a 2006-os szintet.
Brüsszel ragaszkodott a korábbi kormány által megígért stabilizációs pálya sarokszámaihoz, az államháztartási deficit 3 százalék alá csökkentéséhez. Ez azt jelentette, hogy a kormánynak más módszerekkel kellett forrásokhoz jutnia, mint a korábbi évtizedekben szokásos hiányon keresztüli finanszírozás. Ugyanis a 2010-ben hatalomra került politikai erők is kulcsszerepet szántak a kiterjedt állami eszközrendszernek elképzeléseik megvalósításában. Ehhez azonban más módon kellett forrásokat összeszednie. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépéseinek a megértésében kulcsfontosságú annak felismerése, hogy a mélyben az egyik legfontosabb mozgatóerő, hogy milyen formában lehet a kormányzat mozgásterét bővíteni, hogyan és honnan lehet forrásokat szerezni. Abban azonban tartalmi folytonosság van, hogy az állam kiemelt jelentőségű terep a magyar politikusok számára, akármilyen színű is a nyertes párt.
Állítólag nem túl elengáns trükkel fizet alacsony béreket a Tesla, így zajlik a "bérrablás"
Pert indítottak a cég ellen.
Megbírságolhatják a Boeinget, súlyos biztonsági szabályokat nem tartottak be
Az amerikai légügyi hatóság tett javaslatot.
Újabb tűzeset borzolja a kedélyeket - Megint kigyulladt egy BKV busz
Sokadik esetről van szó.
Száguld a tőzsdén a Winklevoss ikrek kriptotőzsdéje
Jól sikerült a pénteki Nasdaq-debütálás.
Új NATO-művelet indul a Lengyelországot ért orosz dróntámadás miatt
Érkezik a válasz Oroszországnak.
Már van olyan ország, ahol egy mesterséges intelligencia lett az egyik legfontosabb miniszter
A digitális tisztviselő a közbeszerzésekért lesz felelős.
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?



Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.