Túlélnek-e a brókercégek? - Szeptember 6-án minden eldőlhet

1 2 ›

Végtelen történet

2008 év végén bombaként robbant a hír, a Bécsi Tőzsde egységes kereskedési rendszert vezetne be az általa kontrollált régiós tőzsdéken, akkor még nem sejtettük, évekig tartó huzavona alakul majd ki az érintett szereplők között.

2009-ben már látszott, a BÉT osztrák többségi tulajdonosai és a hazai brókercégek nem tudnak zöld ágra vergődni az új kereskedési rendszer bevezetését illetően, úgy tűnt, komoly befektetési szolgáltatók is támogatnák egy "ellentőzsde" létrehozását.

Michael Buhl, a Bécsi Tőzsde társ-vezérigazgatója 2009 végén kifejtette, hogy a rövidtávú integrációs célok teljesültek a CEESEG partnertőzsdéi (Bécs, Budapest, Ljubljana, Prága) között, középtávú célként pedig a Xetra rendszer egységes bevezetését említette. Akkor még bízott abban, hogy megtalálják majd a konszenzust minden magyar piaci szereplővel, kerüljön az hetekbe, vagy akár hónapokba. Azóta már tudjuk, a konszenzus kialakult, de nem a WBAG és a brókercégek között, a befektetési szolgáltatók találtak egymásra a BÉT többségi tulajdonosával folytatott csatározásban.

Buhl 2010 év elején kifejezetten optimista volt a Xetra bevezetésével kapcsolatban, akkori álláspontja szerint Budapest már 2011-ben áttérhet az új kereskedési rendszerre.

A mostani tervek alapján a BÉT az azonnali piacot kiszolgáló MMTS I rendszert cserélné le a Xetra-ra, a származékos piaci megbízásokat kezelő MMTS II és az állampapírok kereskedésére szolgáló MTS rendszer a Xetra-val párhuzamosan futhat.


Levelet kapott a BÉT

A tőzsdetagok egy része a héten levélben fordult a BÉT igazgatóságához, amelyben 6 pontban taglalják a 2011 szeptember 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlés napirendi pontját, a kereskedési rendszer cseréjét. Az alábbiakban összefoglaljuk a BÉT javaslataival és a tervezett Xetra-bevezetéssel szemben megfogalmazott érveket:

1. A Deutsche Börse és a NYSE-Euronext egyesülésével egyelőre bizonytalan, hogy a BÉT által bevezetni kívánt Xetra rendszer lesz-e az azonnali részvénykereskedelmet kiszolgáló rendszer, vagy más platformot használnak a közeljövőben. Elképzelhető, hogy 1-2 év múlva új rendszerre kell lecserélni a most bevezetni kívánt Xetra-t, ez pedig fölösleges költségekkel terhelné a tőzsdetagokat.
2. Az új rendszer nem váltaná ki a most futó platformokat, a Xetra-val párhuzamosan használnák továbbra is az MMTS-t és az állampapírok kereskedéséhez használt MTS-t is, ez pedig plusz beruházási és működési költségeket jelent.
3. A Deutsche Börze nemcsak rendszerszállító, hanem ún. "service provider", és amennyiben a következő években rendszercserére kerül sor, úgy azt ingyen ill. minimális költségek mellett biztosítja majd partnereinek, így a WBAG-nak és azon keresztül a BÉT-nek is. A befektetési szolgáltatók szerint azonban a mostani nehéz piaci helyzetben felvállalhatatlan bármilyen fölösleges többletköltség.
4. A BÉT javaslata súlyosan sérti a tőzsdetagok többségének érdekeit és a kisebb szereplőknek egyenesen ellehetetleníti a jövőbeli működését. A tőzsdetagok csúsztatásnak tartják, hogy a BÉT menedzsmentje azt állítja, a "szekciótagok nagyobbik része inkább semleges a XETRA-ra való áttéréssel kapcsolatban".
5. A tőzsdetagok fontosnak tartják, hogy a jövőben bevezetésre kerülő új kereskedési rendszernek határozottan, minimum 20-30%-al olcsóbb díjrendszerűnek kell lennie, hiszen a piacon a végfelhasználói díjak folyamatosan, az elmúlt években 20-50%-os mértékben csökkentek.
6. A BÉT előterjesztése érdemben nem foglalkozik az elszámolási kérdésekkel illetve a KELER jövőbeli szerepével.

Többszereplős a történet

A történet nem egyszerű, hiszen az érintettek között több, ellentétes érdekeltségű csoport is beazonosítható, sőt, a tőzsdetagok esetében "házon belüli" érdekellentét is kirajzolódni látszik. Az alábbiakban sorba vesszük a különböző csoportokat, igyekszünk feltérképezni, érdekükben állhat-e egy új kereskedési rendszer bevezetése.

Állam

A magyar állam érdekelt lehet abban, hogy a tőkepiaci kereskedés során keletkező profit Magyarországon csapódjon le, a tőzsdetagok által elért nyereség után itt képződjön adófizetési kötelezettség, és a brókercégek tevékenysége itthon hozzon létre munkahelyeket. Abban az esetben, ha a külföldi intézmények az új platform révén közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a magyar piachoz, azzal Magyarországon munkahelyek szűnhetnek meg, és az adóbevételek sem a magyar államkasszát gyarapítják.
Ezzel szemben áll azonban az az érv, miszerint a Xetra bevezetésével a BÉT forgalma akár jelentősen is emelkedhet, ezzel párhuzamosan pedig az adóbevételek is bővülhetnek.

WBAG

A Bécsi Tőzsde célja, hogy az általa kontrollált tőzsdéken egységes kereskedési rendszer kerüljön bevezetésre. A Xetra bevezetését korábbi tapasztalatok is támogatják, hiszen a platform-cserét követően a Wiener Börse forgalma jelentősen emelkedett, igaz ebből nehéz kiszürni a bull-piac hatását, hiszen a 2000-es években nem csak a bécsin, de más piacokon is ugrásszerűen nőtt a tőzsdei forgalom.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a KELER jövőbeni szerepe egyelőre nem tisztázott. Ez a szál azért fontos, mert a BÉT tulajdonosa az elszámolóháznak, tehát érdekelt annak eredményes működésében, viszont korábbi sajtóhírek alapján a KELER szerepe a jövőben jelentősen csökkenhet az elszámolóházi tevékenység Bécsbe való átcsoportosításával.

Befektetési szolgáltatók

A brókercégeknek komoly bevételei származnak a lakossági (retail) üzletágon túl az intézményi befektetőktől kapott megbízásokból. Az ügyfelek megbízásait jellemzően saját üzletkötőkkel, vagy úgynevezett Direct Market Access (DMA) módszerrel teljesítik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a magyarországi befektetési szolgáltató megnyitja elektronikus rendszerét a külföldi intézmény kereskedője előtt, a megbízásokat a külföldi bróker teljesíti. Bár a tevékenység alacsony marzsot kínál, mindkét módszer (saját üzletkötőn keresztül, DMA) esetében komoly profit csapódik le a hazai befektetési szolgáltatóknál. Amennyiben az üzleti modellnek ezt a lábát a BÉT a Xetra (vagy egyéb más globális platform) bevezetésével kirúgná, az komoly érvágás lenne az érintett szolgáltatóknak.

A Xetra bevezetését azért is ellenzik a hazai brókercégek, mert az új platform bevezetése költségekkel jár, és a hatékonyságot sem javítja, mivel az új rendszer párhuzamosan futna a korábbi MMTS-sel és a kötvények kereskedéséhez használt MTS rendszerrel.

A tőzsdetagok egyfajta skizofrén helyzetbe kerültek, mivel több közülük tulajdonosa is a BÉT-nek (KBC, Concorde, Quaestor, Equilor, Buda-Cash), így érdekeltek annak eredményességében. A Xetra-bevezetéssel a BÉT előrejelzése alapján emelkedne a piaci forgalom, a díjak pedig akár csökkenhetnek is, ez mind kedvez a brókercégeknek, az intézményi üzletág kvázi kiesésével viszont a profitjuk jelentős része elvész.

Az új tőzsdetagok számára a Xetra bevezetésével a belépés könnyebb lehet, a CEESEG más tőzsdéin már jelenlévő szereplők egységes feltételekkel szembesülnek, így a magyar piacra történő belépésük is egyszerűsödik.

Kibocsátók

A Xetra bevezetése nagyobb likviditást, megemelkedő forgalmat hozhat a magyar részvényekben, így a kibocsátóknak érdekében állhat az új rendszer bevezetése. A Xetra több potenciális befektetőt hozhatna, ez pedig főként a közepes kapitalizációjú vállalatoknak lehet fontos. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a magyar papírok külföldi bevezetése nem volt sikeres, kérdés hogy a Xetra beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes még megjegyezni, hogy amikor a Xetra bevezetésének ötlete először felmerült, az új rendszerrel kapcsolatban főleg a MOL részéről állítólag adatbiztonsági aggályok merültek fel.

Befektetési szolgáltatók ügyfelei

Érdemes külön kezelni a brókercégek lakossági (retail) és intézményi ügyfeleit, mivel a két csoport a kereskedési rendszer cseréjével egészen különböző helyzettel szembesülhet.

A platform cseréjével a BÉT várakozásai szerint is több, elsősorban külföldi szolgáltató jelenhet meg a magyar tőzsdén, a több szolgáltató elvileg erősebb versenyt, és alacsonyabb díjakat hozhat. Ezen felül pedig a BÉT a megemelkedő forgalommal párhuzamosan csökkentheti a díjait. Az általunk megkérdezett befektetési szolgáltatók véleménye szerint azonban a lakossági ügyfelek csak minimális díjcsökkenést érzékelhetnek majd, hiszen az általuk a brókercégeknek fizetendő díjon belül csak elhanyagolható hányadot tesz ki a BÉT-nek és a KELER-nek fizetendő rész. Pozitívumot a kisbefektetők szempontjából az jelenthet, hogy a Xetra bevezetésével az online kereskedés esetében egy platformon több piacon is köthetnek.

Az intézményi ügyfelek azonban egy merőben új környezettel szembesülnek, hiszen míg eddig valamelyik magyarországi befektetési szolgáltatón keresztül kötöttek, addig a Xetra bevezetését követően egy globális platformon keresztül, közvetlenül kereskedhetnek, ami veszélyeztetné a hazai brókercégek intézményi brókeri tevékenységét.

• Címkék:
• bankok

Ez a cikk folytatódik

• Xetra, fertig, aus!.
• Mi a brókercégek véleménye?.