A villamosenergia-forradalom terén még egy fontos láncszem hiányzik

Az egész világon az energiarendszerek mélyreható, gyors átalakuláson mennek keresztül, amelynek eredményeként egy évtized múlva már teljesen másképp fognak kinézni. Ennek egyik fő mozgatórugója a világgazdaság egyre növekvő elektrifikációja. Nemcsak egyre több ember tér át elektromos járművekre, hőszivattyúkra és okos (digitálisan összekapcsolt) háztartási készülékekre; hanem robbanásszerű módon növekszik az áramfaló adatközpontok száma, amelyek közül sok a mesterséges intelligenciát szolgálja ki. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint e tendenciák miatt

2035-ig a villamosenergia-kereslet hatszor gyorsabban nő majd, mint az összesített energiaigény.

Az energiaszektor kínálati oldala is gyorsan változik. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a globális energiarendszerekben. Ezek a tendenciák és technológiák nagyobb energiafüggetlenséget és alacsonyabb mértékű szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetnek, ha a döntéshozók megfelelő intézkedéseket hoznak és megfelelő infrastruktúra épül ki. Ugyanakkor ezek a fejlemények a villamosenergia-hálózatok működtetését is bonyolultabbá teszik, mivel az üzemeltetőknek figyelembe kell venniük a változó áramtermelési volumeneket, miközben biztosítaniuk kell a fogyasztók számára a megbízhatóságot és a megfizethető árakat.

A hálózatoknak több helyszínt és eszközt kell ellátniuk energiával.

2030-ra a háztartásokban és a vállalkozásoknál több mint 30 milliárd digitálisan összekapcsolt eszköz lesz – kétszerese a jelenleginek.

Ahhoz, hogy a hálózatok lépést tudjanak tartani ezzel a fejlődéssel, az energiarendszerek rugalmasságának – vagyis annak a képességnek, hogy időben reagáljanak a villamosenergia-kínálat és -kereslet ingadozásaira – sokkal gyorsabban kell erősödnie, mint ahogy azt jelenleg várják.

A digitalizáció lehet a kulcstényező e szakadék áthidalásához, még akkor is, ha az új akadályokat is felvet. Az energiarendszerek optimalizálását szolgáló digitális eszközök javíthatják a hatékonyságot, a megfizethetőséget, és erősíthetik az energiaellátás biztonságát. Különösen a mesterséges intelligencia rendelkezik hatalmas potenciállal a villamosenergia-rendszerek megerősítésében és racionalizálásában. Ahogy a legújabb esettanulmányok is mutatják, a már rendelkezésre álló modellek és eszközök jobban előre tudják jelezni az időjárásfüggő források energiatermelését, segítenek a kereslet és a kínálat egy adott napon belüli összehangolásában, valamint az infrastruktúra rendellenes működésének felismerésében és kijavításában.

De ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket a legjobban ki tudjuk használni, bizonyos kihívásokkal meg kell birkózni. Még akkor is, ha az új keresleti és kínálati oldali technológiák döntő többsége digitális alapú – ami azt jelenti, hogy más digitális rendszerekhez is csatlakoztathatók –, általában egymástól elszigetelten működnek. Gyakran saját fejlesztésűek, nem rendelkeznek szabványos interfészekkel, és nem biztosítják a hálózattal való dinamikus interakcióhoz szükséges funkcionalitást. Ez a fragmentáltság felesleges hatékonyságvesztést okoz, megnöveli a költségeket, gátolja az innovációt, és megnehezíti a digitalizáció előnyeinek szélesebb körű érvényesülését.

Ezért nem elég, ha energiarendszereink csupán digitális képességekkel rendelkeznek. Interoperábilisnak is kell lenniük, hogy az új technológiák zökkenőmentesen bevezethetők és integrálhatók legyenek. Ha a hálózat minden csomópontja hatékonyan kommunikál, a rendszer üzemeltetői gyorsabban elérhetik a kívánt eredményeket.

Ha ezeket az elveket jól valósítják meg, az energiaszektor keresleti és kínálati oldalán a digitális technológiák közötti nagyobb interoperabilitás valódi hasznot hozhat.

• Az okos elektromosjármű-töltők a töltést olyan időpontokra helyezhetnék át, amikor a megújuló energia termelése magas szintű.
• A modern termosztátok és készülékek valós időben reagálhatnának az árjelzésekre, hozzájárulva ezzel a csúcsidőszaki villamosenergia-fogyasztás csökkentéséhez.
• A tetőre szerelt napenergia-rendszerek összevonásával szükség esetén áramot lehetne szolgáltatni a hálózatoknak.

Megfelelő keretek között ezek az erőforrások együttesen működhetnek, elősegítve az országok és közösségek által kitűzött energiacélok elérését.

Ha nem teszünk többet az interoperabilitás biztosítása érdekében, akkor kockáztatjuk, hogy a jövőben elpazaroljuk a meglévő potenciált, elszalasztjuk a lehetőségeket, befektetéseink meghiúsulnak, és nőnek az energiabiztonsági fenyegetések. Az energetikai közművállalatok ellen irányuló kibertámadások gyakorisága az elmúlt négy évben több mint megháromszorozódott, és most az AI még kifinomultabbá teszi ezeket a támadásokat. Ugyanakkor tudjuk, hogy a közös szabványokon alapuló interoperábilis rendszerek ellenállóbbak lehetnek az ilyen fenyegetésekkel szemben.

Ezért arra szólítjuk fel a kormányokat és az iparágat, hogy működjenek együtt és dolgozzanak ki erős, biztonságos és digitalizált energiarendszereket. Most minden eddiginél nagyobb szükség van közös jövőképre és hosszú távú tervezésre. A digitális energiahálózatra vonatkozó legújabb javaslatok célja, hogy egységes digitális gerinchálózat jöjjön létre az energiaipari ökoszisztéma számára az univerzális identitás, az adatok gépi olvashatóságának és az ellenőrizhetőség bevezetésével. Mivel ezek a funkciók átlátható, megbízható és interoperábilis energiatranzakciókat tennének lehetővé, komolyan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Ezen elképzelésekre építve India máris egy megfontolt lépést tett előre az India Energy Stack elindításával. Az IES célja egy olyan digitális közinfrastruktúra kiépítése, amely egységes specifikációk és szabványok révén lehetővé teszi a sokféle szereplő és eszköz azonosítását és értékcseréjét.

Az energiarendszerek így vagy úgy, de át fognak alakulni. Most kell lépéseket tennünk annak érdekében, hogy a most kialakuló rendszerek átgondolt tervezési döntéseket tükrözzenek. Ez azt jelenti, hogy elő kell mozdítanunk a globális együttműködést, és olyan közös infrastruktúrát kell létrehoznunk, amely mindenkit szolgálva működik.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Fatih Birol
A Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója.

Nandan Nilekani
Az Infosys társalapítója és elnöke, az UIDAI (Aadhaar) alapító elnöke.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images