A BÉT 2011. szeptember 6-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, az esemény legfontosabb napirendi pontja a jelenlegi kereskedési platform cseréje. Első ránézésre úgy tűnhet, a BÉT (és az osztrák többségi tulajdonos) valamint a tőzsdetagok között húzódó vita végére pont kerülhet, a befektetési szolgáltatók azonban valószínűleg nem adják olcsón a bőrüket. A tőzsdetagok egy része együttesen fellépve írásban fordult a BÉT igazgatóságához és azon keresztül a többségi tulajdonoshoz, és 6 pontban tiltakozik a Xetra kereskedési rendszer jövő évi bevezetése ellen. Bár a levelet nem minden befektetési szolgáltató írta alá, tartalmának nagy részével a tőzsdetagok többsége egyetért. Különösen az új kereskedési rendszer bevezetésének időzítését bírálják, a különadóval és csökkenő forgalommal sújtott szektor feleslegesnek tartja a beruházási költségekkel járó rendszer-cserét, főként úgy, hogy egyelőre nem is biztos, hogy a Xetra lesz a jövő meghatározó kereskedési platformja.
A Bécsi Tőzsde egységes kereskedési platformot szeretne minden, általa kontrollált piacon, a hazai befektetési szolgáltatók pedig elsősorban a külföldi intézmények által adott megbízásokból származó bevételeiket féltik. Kérdés, milyen eszközeik vannak a hazai brókercégeknek a WBAG terveinek megakadályozására.
A helyzet rendkívül komplex, a kérdésben pontos állásfoglalást megfogalmazni nem könnyű.
2008 év végén bombaként robbant a hír, a Bécsi Tőzsde egységes kereskedési rendszert vezetne be az általa kontrollált régiós tőzsdéken, akkor még nem sejtettük, évekig tartó huzavona alakul majd ki az érintett szereplők között.
2009-ben már látszott, a BÉT osztrák többségi tulajdonosai és a hazai brókercégek nem tudnak zöld ágra vergődni az új kereskedési rendszer bevezetését illetően, úgy tűnt, komoly befektetési szolgáltatók is támogatnák egy "ellentőzsde" létrehozását.
Michael Buhl, a Bécsi Tőzsde társ-vezérigazgatója 2009 végén kifejtette, hogy a rövidtávú integrációs célok teljesültek a CEESEG partnertőzsdéi (Bécs, Budapest, Ljubljana, Prága) között, középtávú célként pedig a Xetra rendszer egységes bevezetését említette. Akkor még bízott abban, hogy megtalálják majd a konszenzust minden magyar piaci szereplővel, kerüljön az hetekbe, vagy akár hónapokba. Azóta már tudjuk, a konszenzus kialakult, de nem a WBAG és a brókercégek között, a befektetési szolgáltatók találtak egymásra a BÉT többségi tulajdonosával folytatott csatározásban.
Buhl 2010 év elején kifejezetten optimista volt a Xetra bevezetésével kapcsolatban, akkori álláspontja szerint Budapest már 2011-ben áttérhet az új kereskedési rendszerre.
Rövid összefoglaló a kereskedési rendszerekről
MMTS (Multi Market Trading System)
Az MMTS többek között a Budapesti Értéktőzsde által 1998 óta használt kereskedési platform. Az MMTS két modulból áll, az MMTS I az azonnali piacot szolgálja ki, míg az MMTS II a határidős és opciós piacokon való kereskedést teszi lehetővé. A nagyteljesítményű, bővíthető platformú szoftver több tőzsdén (Svájci Értéktőzsde (SWX), a moszkvai MICEX, a kanadai CNQ értéktőzsde, a Fülöp-szigeteki Dealing and Exchange Corp.) működik. (Forrás: BÉT)
Xetra
A Xetra egy frankfurti központú nemzetközi kereskedési rendszer, amelyen keresztül részvények, ETF-ek, certifikátok, opciók, és kötvények kereskedése folyik. A Deutsche Börse által működtetett platform 1997 novemberében váltotta a korábbi IBIS-rendszert. A magasabb forgalmú napokon a Xetra több mint 2 millió megbízást teljesít, a rendszeren keresztül közel 600 ezer különböző termék, ezen belül több mint 11 ezer részvény kereskedése lehetséges. A platformot 18 országban közel 250 piaci szereplő használja, segítségével több, mint 4700 üzletkötő teljesít megbízásokat. (Forrás: Deutsche Börse)
A mostani tervek alapján a BÉT az azonnali piacot kiszolgáló MMTS I rendszert cserélné le a Xetra-ra, a származékos piaci megbízásokat kezelő MMTS II és az állampapírok kereskedésére szolgáló MTS rendszer a Xetra-val párhuzamosan futhat.
Levelet kapott a BÉT
A tőzsdetagok egy része a héten levélben fordult a BÉT igazgatóságához, amelyben 6 pontban taglalják a 2011 szeptember 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlés napirendi pontját, a kereskedési rendszer cseréjét. Az alábbiakban összefoglaljuk a BÉT javaslataival és a tervezett Xetra-bevezetéssel szemben megfogalmazott érveket:
A Deutsche Börse és a NYSE-Euronext egyesülésével egyelőre bizonytalan, hogy a BÉT által bevezetni kívánt Xetra rendszer lesz-e az azonnali részvénykereskedelmet kiszolgáló rendszer, vagy más platformot használnak a közeljövőben. Elképzelhető, hogy 1-2 év múlva új rendszerre kell lecserélni a most bevezetni kívánt Xetra-t, ez pedig fölösleges költségekkel terhelné a tőzsdetagokat.
Az új rendszer nem váltaná ki a most futó platformokat, a Xetra-val párhuzamosan használnák továbbra is az MMTS-t és az állampapírok kereskedéséhez használt MTS-t is, ez pedig plusz beruházási és működési költségeket jelent.
A Deutsche Börze nemcsak rendszerszállító, hanem ún. "service provider", és amennyiben a következő években rendszercserére kerül sor, úgy azt ingyen ill. minimális költségek mellett biztosítja majd partnereinek, így a WBAG-nak és azon keresztül a BÉT-nek is. A befektetési szolgáltatók szerint azonban a mostani nehéz piaci helyzetben felvállalhatatlan bármilyen fölösleges többletköltség.
A BÉT javaslata súlyosan sérti a tőzsdetagok többségének érdekeit és a kisebb szereplőknek egyenesen ellehetetleníti a jövőbeli működését. A tőzsdetagok csúsztatásnak tartják, hogy a BÉT menedzsmentje azt állítja, a "szekciótagok nagyobbik része inkább semleges a XETRA-ra való áttéréssel kapcsolatban".
A tőzsdetagok fontosnak tartják, hogy a jövőben bevezetésre kerülő új kereskedési rendszernek határozottan, minimum 20-30%-al olcsóbb díjrendszerűnek kell lennie, hiszen a piacon a végfelhasználói díjak folyamatosan, az elmúlt években 20-50%-os mértékben csökkentek.
A BÉT előterjesztése érdemben nem foglalkozik az elszámolási kérdésekkel illetve a KELER jövőbeli szerepével.
Többszereplős a történet
A történet nem egyszerű, hiszen az érintettek között több, ellentétes érdekeltségű csoport is beazonosítható, sőt, a tőzsdetagok esetében "házon belüli" érdekellentét is kirajzolódni látszik. Az alábbiakban sorba vesszük a különböző csoportokat, igyekszünk feltérképezni, érdekükben állhat-e egy új kereskedési rendszer bevezetése.
Állam
A magyar állam érdekelt lehet abban, hogy a tőkepiaci kereskedés során keletkező profit Magyarországon csapódjon le, a tőzsdetagok által elért nyereség után itt képződjön adófizetési kötelezettség, és a brókercégek tevékenysége itthon hozzon létre munkahelyeket. Abban az esetben, ha a külföldi intézmények az új platform révén közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a magyar piachoz, azzal Magyarországon munkahelyek szűnhetnek meg, és az adóbevételek sem a magyar államkasszát gyarapítják. Ezzel szemben áll azonban az az érv, miszerint a Xetra bevezetésével a BÉT forgalma akár jelentősen is emelkedhet, ezzel párhuzamosan pedig az adóbevételek is bővülhetnek.
WBAG
A Bécsi Tőzsde célja, hogy az általa kontrollált tőzsdéken egységes kereskedési rendszer kerüljön bevezetésre. A Xetra bevezetését korábbi tapasztalatok is támogatják, hiszen a platform-cserét követően a Wiener Börse forgalma jelentősen emelkedett, igaz ebből nehéz kiszürni a bull-piac hatását, hiszen a 2000-es években nem csak a bécsin, de más piacokon is ugrásszerűen nőtt a tőzsdei forgalom.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a KELER jövőbeni szerepe egyelőre nem tisztázott. Ez a szál azért fontos, mert a BÉT tulajdonosa az elszámolóháznak, tehát érdekelt annak eredményes működésében, viszont korábbi sajtóhírek alapján a KELER szerepe a jövőben jelentősen csökkenhet az elszámolóházi tevékenység Bécsbe való átcsoportosításával.
Befektetési szolgáltatók
A brókercégeknek komoly bevételei származnak a lakossági (retail) üzletágon túl az intézményi befektetőktől kapott megbízásokból. Az ügyfelek megbízásait jellemzően saját üzletkötőkkel, vagy úgynevezett Direct Market Access (DMA) módszerrel teljesítik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a magyarországi befektetési szolgáltató megnyitja elektronikus rendszerét a külföldi intézmény kereskedője előtt, a megbízásokat a külföldi bróker teljesíti. Bár a tevékenység alacsony marzsot kínál, mindkét módszer (saját üzletkötőn keresztül, DMA) esetében komoly profit csapódik le a hazai befektetési szolgáltatóknál. Amennyiben az üzleti modellnek ezt a lábát a BÉT a Xetra (vagy egyéb más globális platform) bevezetésével kirúgná, az komoly érvágás lenne az érintett szolgáltatóknak.
A Xetra bevezetését azért is ellenzik a hazai brókercégek, mert az új platform bevezetése költségekkel jár, és a hatékonyságot sem javítja, mivel az új rendszer párhuzamosan futna a korábbi MMTS-sel és a kötvények kereskedéséhez használt MTS rendszerrel.
A tőzsdetagok egyfajta skizofrén helyzetbe kerültek, mivel több közülük tulajdonosa is a BÉT-nek (KBC, Concorde, Quaestor, Equilor, Buda-Cash), így érdekeltek annak eredményességében. A Xetra-bevezetéssel a BÉT előrejelzése alapján emelkedne a piaci forgalom, a díjak pedig akár csökkenhetnek is, ez mind kedvez a brókercégeknek, az intézményi üzletág kvázi kiesésével viszont a profitjuk jelentős része elvész.
Az új tőzsdetagok számára a Xetra bevezetésével a belépés könnyebb lehet, a CEESEG más tőzsdéin már jelenlévő szereplők egységes feltételekkel szembesülnek, így a magyar piacra történő belépésük is egyszerűsödik.
Kibocsátók
A Xetra bevezetése nagyobb likviditást, megemelkedő forgalmat hozhat a magyar részvényekben, így a kibocsátóknak érdekében állhat az új rendszer bevezetése. A Xetra több potenciális befektetőt hozhatna, ez pedig főként a közepes kapitalizációjú vállalatoknak lehet fontos. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a magyar papírok külföldi bevezetése nem volt sikeres, kérdés hogy a Xetra beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes még megjegyezni, hogy amikor a Xetra bevezetésének ötlete először felmerült, az új rendszerrel kapcsolatban főleg a MOL részéről állítólag adatbiztonsági aggályok merültek fel.
Befektetési szolgáltatók ügyfelei
Érdemes külön kezelni a brókercégek lakossági (retail) és intézményi ügyfeleit, mivel a két csoport a kereskedési rendszer cseréjével egészen különböző helyzettel szembesülhet.
A platform cseréjével a BÉT várakozásai szerint is több, elsősorban külföldi szolgáltató jelenhet meg a magyar tőzsdén, a több szolgáltató elvileg erősebb versenyt, és alacsonyabb díjakat hozhat. Ezen felül pedig a BÉT a megemelkedő forgalommal párhuzamosan csökkentheti a díjait. Az általunk megkérdezett befektetési szolgáltatók véleménye szerint azonban a lakossági ügyfelek csak minimális díjcsökkenést érzékelhetnek majd, hiszen az általuk a brókercégeknek fizetendő díjon belül csak elhanyagolható hányadot tesz ki a BÉT-nek és a KELER-nek fizetendő rész. Pozitívumot a kisbefektetők szempontjából az jelenthet, hogy a Xetra bevezetésével az online kereskedés esetében egy platformon több piacon is köthetnek.
Az intézményi ügyfelek azonban egy merőben új környezettel szembesülnek, hiszen míg eddig valamelyik magyarországi befektetési szolgáltatón keresztül kötöttek, addig a Xetra bevezetését követően egy globális platformon keresztül, közvetlenül kereskedhetnek, ami veszélyeztetné a hazai brókercégek intézményi brókeri tevékenységét.
A személyi kölcsönök kamatai Magyarországon 2024 végétől csökkenő pályára álltak, így aki korábban drágábban vett fel hitelt, annak elérkezett a hitelkiváltás időszaka. Mutatjuk, kinek
Az elmúlt héten több körben is óriási hullámokat vert a Tisza applikációját érintő "adat-ügy". Kezdődött az adatok "kiszivárgásáról" szóló hírekkel, illetve az arról indult vitá
A tehetségek megtartása ma már nem csak a fizetés mértékéről szól. A versenyképes bérezés és a béren kívüli juttatások mellett egyre több vállalat alkalmaz dolgozói részvényprogr
Lezárult az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások első felvonása, de az eredmény valós kiértékeléséről vajmi kevés szó esik. Pedig igazán figyelemreméltó, hogy a Trump által főellens
"Ha nagy vagyont látsz, nézd meg alaposan, és fizetetlen munkát, verejtéket és vért fogsz találni" - ha a pontos szavak nem is, de e szellemiség...
The post Balásy Zsolt: Több tiszteletet a v
Még az októberi Top10-es listámon szerepelt, de akkor nem néztem meg, azóta viszont rápillantottam a grafikonjára, és megtetszett. Egy gyors elemzést megér.CégismertetőA Wikipediáról másolom
A hazai kkv-k beruházásait célzó Demján Sándor 1+1 Program új szakasza elindult. A 2. ütem kifejezetten vidéki vállalkozások eszközfejlesztéseit támogatja vissza nem térítendő forrással,
Brazília zöldátmenetét számos paradoxon jellemzi. Villamosenergia-termelésének 90%-a megújuló erőforrásokból származik, ez pedig jelentős előnyt biztosít számára a jelenlegi dekarbonizác
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
