Régiós csúcstartók vagyunk adóelkerülésben

Közismert tény, hogy a vagyonosabb, nagyobb megtakarításokkal rendelkező ügyfelek a vagyonuk egy részét nem a saját, adózás szerinti országukban fektetik be, hanem külföldi számlákon tartják, offshore paradicsomokban. Egy friss elemzés éppen ennek járt utána, a Tax Justice Network (TJN) elemzője, James Henry a napokban tette közzé tanulmányát, amelyben a nehezen feltérképezhető szektorról adott összefoglaló képet. Viszonylag egyszerű felmérni, hogy mekkora a világban és az egyes országokban a pénzügyi vagyon nagysága, azonban az már egy sokkal nehezebb feladat, hogy az offshore vagyonok nagyságát megbecsüljük, hiszen közvetlen statisztikák erre vonatkozóan nincsenek. A privátbanki vagyon közel fele offshore A nemzetközi sztenderdek szerint legalább 1 millió dolláros likvid vagyonnal kell ahhoz rendelkezni, hogy privátbanki ügyfél lehessen valaki. A TJN elemzője a BIS adatait felhasználva arra jutott, hogy 2010 végén 9,3 millió ügyfél 45 000 milliárd dollár likvid vagyonnal rendelkezett, ami azt jelenti, hogy a teljes lakossági megtakarítások 81 százaléka kötődött a leggazdagabbakhoz. Becslések szerint a 45 000 milliárd dollárból 19 600 milliárd dollár offshore vagyon volt, vagyis olyan országban volt befektetve, ami nem tekinthető adózás szempontjából anyaországnak. Az összes megtakarítás 55 100 milliárd dollár volt, ebből 20 600 milliárd volt az offshore vagyon, azonban ez egy konzervatív becslés, a TJN szerint utóbbi érték - merészebb feltételezésekkel - a 32 000 milliárd dollárt is elérhette 2010 végén. Mindez csak a pénzügyi vagyont jelenti, vagyis nem szerepelnek olyan vagyontárgyak a gyűjtésben, mint például jachtok, ingatlanok, versenylovak vagy éppen arany ékszerek. Világos, hogy a tényleges vagyon ennél jóval magasabb, azonban ezeknek a beértékelése és felkutatása szinte lehetetlen, ezért csak azokat lehet számszerűsíteni, ami a statisztikákból kiolvasható.

Hasonló eredményre jutott James Henry úgy is, hogy sorra vette a legnagyobb privátbankok listáját. A gyűjtése szerint 2010 végén a világ legnagyobb 50 privátbankjában 12 000 milliárd dolláros vagyont kezeltek, míg 2005 nyarán ennek kevesebb, mint a felét, 5400 milliárd dollárt. A legnagyobb szereplők továbbra is a svájci és az amerikai bankok, a TOP15-ös listára pedig csak 200 milliárd dolláros kezelt vagyonnal lehetett felkerülni. A bankok által közzétett adatok általában alulbecslik a tényleges méretet, hiszen a vagyonkezelés mellett a szolgáltatók letétkezelési és adminisztrációs feladatokat is ellátnak. Ha ezt a tényt, illetve a határokon átnyúló vagyonkezelési szolgáltató szektor valós méretét figyelembe vesszük, akkor minden további nélkül megállja a helyét az a kijelentés, miszerint a globálisan kezelt offshore vagyon 21 000-32 000 milliárd dollár között található. Utóbbi érték körülbelül tizede a Credit Suisse által közölt globális pénzügyi és nem-pénzügyi vagyonnak, ami a szerző szerint szintén azt erősíti meg, hogy a becslései közel állnak a valósághoz.

Magyarország az élbolyba tartozott A fizetési mérleg statisztikákat részletesen is elemezték a TJN-nél, a 139 ország (alacsonyan vagy közepesen fejlett) között megtaláltuk Magyarországot is. A szerző szerint 1982-2010 között összességében 207 milliárd dollár került ki külföldre offshore központokba (hozamokkal együtt 242 milliárd dollár), a régiónkban ennél nagyobbat csak Oroszország tudott felmutatni. Viszont ha ezt az összeget a külső adóssághoz viszonyítjuk, akkor mi toronymagasan vezettük a sort, még úgy is, hogy hazánkban jelentősen emelkedett a külső adósság az említett időszakban. Abszolút értékben a lengyelek voltak hozzánk a legközelebb, hiszen ott 1985-2010 között 165 milliárd dollár ment ki külföldre ellenőrizetlen keretek között, azonban ott a külső adósság mindössze 62 százaléka volt a becslések szerint offshore központokban. Az orosz piac természetesen a piacvezető, a komoly nyersanyagtartalékokkal rendelkező országból 1994-2010 között közel 800 milliárd dollárt vontak ki, amely szintén offshore központokban talált utat magának. Ha a régiónkon kívülre tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarország az utóbbi évtizedek vagyonkiáramlási folyamatait komolyan megszenvedte, a legnagyobb veszteséget elszenvedő országok TOP20-as rangsorában a 13. helyet értük el. A sort Kína, Oroszország és Dél-Korea vezeti, más részről viszont mi olyan országokat előztünk meg az összesítésben, mint például Ukrajna, Törökország vagy Irán.

A fentebb említett számítások azt bizonyítják, hogy az utóbbi 3 évtizedben a régiónkban nálunk kiemelkedően magas volt az ellenőrizetlen körülmények közötti tőkekivonás, arról viszont nem lehet tudni, hogy időben mennyire változott meg a vagyonos emberek hozzáállása. Számos hazai szakértő szerint viszont nem lehet a tendencia megfordulására számítani, hiszen a nagyobb vagyonokkal rendelkező emberek általában a pénzük jelentős részét külföldön fektetik be, még akkor is, ha adózási előnyt nem feltétlenül tudnak elérni, hiszen sok esetben a biztonság sokkal fontosabb tényező.