Súlyos érdekek az MKB-kaland hátterében

Az MKB átalakításáról és eladásáról itt írtunk részletesen:17 milliárd forintos vételárral és 0 forintos eladási árral - tőkeemelési kényszer és osztalékfizetés nélkül -, vagyis összességében 17 milliárd forintos bukóval zárja az állami költségvetés az "MKB-kalandot." Nem túl szép egyenleg, megérte a fáradságot?

Először: a 17 milliárd forint körüli vételár értékeléséhez hozzátartozik az előző, bajor tulajdonos által az adásvétel előtt végrehajtott, 84 milliárd forintnak megfelelő tőkeemelés. Ezt is figyelembe véve ugyanis az állam pénzt kapott azért, hogy megvásárolja az MKB-t. Másodszor rendszerszinten jelentős bankról van szó: a 65 éves MKB az ötödik legnagyobb magyarországi bank, komoly lakossági kitettséggel, csaknem kétezer alkalmazottal, a megmaradása, továbbműködtetése nemzetgazdasági érdek volt. Harmadszor pedig ennek az ügyletnek a legfőbb hozzáadott értéke az Európai Bizottság által is jóváhagyott reorganizáció, amellyel a bank és a teljes szektor mellett a nemzetgazdaság egésze is jól járt.

Csakhogy az állam nem vett és most már nem is vesz ki pénzt a bankból, így az említett 84 milliárd forintból mit sem látott. Ami pedig a válasza második részét illeti: igaz, hogy az MNB szanálás alá vonta tavaly ilyenkor a bankot, és a társaságnak több száz milliárd forintos veszteségei voltak, mégsem tűnt úgy, hogy veszélyben lenne a működése.

Érdemes az alternatív forgatókönyvet is számba vennünk, amelyet sikerült elkerülnünk. A Bayerische Landesbankot arra kötelezte az Európai Bizottság, hogy 2016-ig adja el az MKB-t. Csakhogy stratégia, dinamika és jövőkép nélküli bankot szinte lehetetlen eladni, a volt tulajdonos annak szélén állt, hogy átadja a kulcsot. A magyar állam kapott az alkalmon, hiszen úgy látta, a társaság nem pusztán megmenthető, de új pályára is állítható.

Ebből az új pályából olyan sokat nem láttunk azon kívül, hogy megvált biztosítóitól a bank, szűkítette gépjárműflottáját és racionalizálta leánycégeit. Pedig a kormány a vételkor azt ígérte, hogy lendületbe hozzák az MKB-val a hazai hitelezést. Milyen haszna van ebből az egészből a nemzetgazdaságnak?

A bank megtisztításának igazi eredménye csak a következő években válik egyértelműen láthatóvá, hiszen 2015 még elsősorban a negatív spirál megszakításáról és a jövő megalapozásáról szólt. Egy jól működő banknak az a nemzetgazdasági haszna, hogy finanszírozza a gazdaságot és a lakosságot. A mintegy 1 milliárd eurós rossz hitelportfólió nélkül ennek sokkal jobban meg tud majd felelni az MKB: a reorganizációnak köszönhetően már teljes erejével a lakossági és a vállalatok hitelezésére tud koncentrálni, nem kell a rossz eszközök menedzselésével bajlódnia.

Drágán működő, a múlt örökségei miatt hatékonytalanul gazdálkodó bank volt az elmúlt években az MKB. A számok nyelvén mennyire sikerült gatyába rázni mostanra a bankot?

A harmadik negyedévben a működési költségek több mint 10 százalékkal voltak alacsonyabbak a tervezettnél, a költség/bevételi arány 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent az év elejéhez képest, az elszámolás és forintosítás hatásaitól megtisztított összbanki bruttó eredmény pedig több mint 20 százalékkal haladta meg az előzetes tervet. Közben több területen is jelentős üzleti sikereket értünk el, bebizonyítva, hogy a szanálás ideje alatt is számolni kell velünk. A komoly eredmények közé tartozik például a november végi, 9 százalék feletti piacrész a növekedési hitelprogram második ütemének kihelyezéseiben.

Az MKB szanálását végző, és sokáig a bankot közvetlenül is irányító MNB sokat ostorozta a bankokat gyenge hitelezési aktivitásukért a kis- és középvállalkozások körében. Sikerült-e az MKB-nak "jó példával elől járnia" az elmúlt egy évben? Agresszívabbak voltak-e a például az árazásban is a versenytársaknál?

Egyáltalán nem. Gyakran ért minket ez a vád az elmúlt egy évben, de erre semmi sem utalt a számokban. Egyfajta rémhírkeltés volt ez, ami mára alább is hagyott. A kkv-hitelezésben mindenesetre az állam és az MNB céljainak megfelelően aktív volt a bank. 153 milliárd forintnyi új hitelt folyósított, növelte hitelkínálatát, még ha nem is annyira, mint szerettem volna, hiszen erőforrásaink jó részét még a portfólió-tisztítás feladatai kötötték le.

Határozatlan időre meghosszabbították a bank MNB általi szanálását, amely idén december 18-áig tartott volna. Nem teljesen világos, vajon a menedzsment - élén a vezérigazgatóval -, vagy a jegybank irányítja közvetlenül a bankot. Hogy fest tehát a feladatmegosztás?

Főszabályként alapvetően az MNB irányítja továbbra is a bankot, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, elsősorban a bank szanálásának, megtisztításának, várható tranzakcióinak uniós engedélyeztetési folyamatát egyengeti. Az egyes hiteldöntéseket azonban az MKB menedzsmentje hozza meg, a normál üzletmenetnek megfelelően.

Ezekben a napokban történik meg a bank szanálási folyamatának legfontosabb eseménye: miután bruttó 130 milliárd forintnyi rossz követelést a piacon már értékesítettek, a Szanálási Vagyonkezelő további bruttó 213 milliárd forintos portfóliót vesz át, megtisztítva ezzel az MKB-t. Helyesek-e a sajtóban keringő hírek (a Mammuthoz és az Aréna Plázához kapcsolódóan) az eddigi konkrét tranzakciókról?

Ezek üzleti titoknak minősülnek, így sajnos nem tudok válaszolni a kérdésre.

Maradjunk akkor a Szanálási Vagyonkezelőnek értékesített bruttó 213 milliárdos rossz portfóliónál, amelyet 45%-os áron adnak el, és hitelt, ingatlanokat egyaránt tartalmaz. Mekkora vesztesége keletkezik ezen az MKB-nak, vagyis mekkora a portfólió nettó értéke (amelynek a transzferártól való eltérése megmutatja a veszteséget)?

Sajnos ezt sem árulhatom el, az éves jelentésünkből azonban sok mindenre fény fog derülni.

Miután az MNB sajtótájékoztatóján már megismertük a bank megtisztításának részleteit, beszéljünk egy kicsit a bank jövőre várható eladásáról is, amelyre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon június végéig kell sort keríteni. Lekerült ezek szerint a napirendről a Budapest Bankkal történő összevonás és a tőzsdére való bevezetés szándéka is?

A Budapest Bankkal vagy bármely más bankkal való esetleges összevonásról ugyanazt tudom mondani, mint korábban: ahogy a menyasszony a házasságra, úgy mi is fel vagyunk, fel leszünk készülve egy esetleges fúzióra. Elsősorban azonban úgy tervezzük a jövőnket, hogy a bank önállóan is meg tudjon állni a lábán. Ami pedig a tőzsdére való bevezetést illeti, az Európai Unió támogatja ezt az irányt, és az új tulajdonosok joga lesz majd annak eldöntése, ez miként valósul majd meg. A magánvéleményem az, hogy a tőzsdei bevezetés fokozatos jelleggel valósítható meg jól egy ekkora bank esetében.

Tulajdonosokat említett, ezek szerint nem egy szakmai befektetőnek, egyetlenegy "anyabanknak" akarják értékesíteni az MKB-t, hanem egyszerre többnek? Egyáltalán, kik az érdeklődők?

A nem kötelező érvényű ajánlatukat már beadták az érdeklődők, ezzel kapcsolatosan csak annyit mondhatok, hogy belföldi és külföldi, kisebb és nagyobb érdeklődőink egyaránt akadnak. A kötelező érvényű ajánlatok megtételére pedig februárban kerülhet sor. Jómagam egy szórt tulajdonosi struktúrát megfelelőnek tartanék, külföldi és magyar tulajdonosokkal.

Mi értelme lenne ennek? Talán az, hogy ha nincs is elegendő hazai tőke a piacon a bank megvételéhez, a magyar szereplőknek továbbra is döntő szavuk maradjon a bank irányításában, miközben a külföldi tőke rendelkezésre áll a működtetéshez?

Fontosnak tartom, hogy szóhoz jusson a magyar érdek is, amelyik a hazai gazdaságot képviseli. Szerintem ez tudná igazán támogatni a bank céljait és a tevékenységét, akár kisebbségi, akár többségi tulajdonosként.

Az MNB említett sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy jövőre már nyereséget tervez az MKB, hogy aztán valamikor 2018-2019 táján érje el az elfogadhatónak és fenntarthatónak tekinthető, 10-12 százalékos tőkearányos megtérülést. A költségek további csökkentése vagy most már inkább a bevételek növelése szükséges ehhez?

A költségcsökkentés jelentős részben idén megtörtént, ráadásul - ahogy említettem - a ráfordításaink a tervezettnél is nagyobb mértékben mérséklődtek. Tervben vannak még további költségcsökkentési lépések, de közel sem az eddigiekhez fogható nagyságrendűek. 50-60 százalékos költség/bevétel hányadossal kalkulálunk, amihez természetesen a bevételek megfelelő szintjére is szükség van.

Először is a költségcsökkentésnél maradva: terveznek újabb elbocsátásokat, fiókbezárásokat?

Látványosakat biztosan nem. Hálózatunk jelenleg 76 bankfiókból áll, és nem zárható ki néhány egység bezárása, elsősorban a földrajzi optimalizáció érdekében. Az értékesítésben mi is egyértelműen a digitalizáció irányába mozdulunk el, és a partneri együttműködéseket is tovább szeretnénk erősíteni. Az ország teljes területét lefedjük, idővel azonban ennek nem egy kiterjedt fiókhálózatot, hanem digitális rendszert kell jelentenie.

Ami a bevételek növelését illeti, ez terveik szerint hogy oszlik majd meg a különböző üzletágak és termékek, szolgáltatások között?

Nagyjából egyenlő arányban a vállalati és a lakossági üzletágban. Van néhány szegmens, ahol kiemelkedő aktivitást tervezünk, elsősorban a kkv-hitelezésben. Utóbbinak a verseny és az MNB programjai, míg a befektetési szolgáltatásoknak az alacsony hozamkörnyezet kedvez. 2016-ban, majd azt követően még inkább az uniós programok elő- és társfinanszírozása adhat nagy lökést a bank tevékenységének.

A lakossági hitelezést nem említette. Ezt az üzletágat visszavetheti vagy inkább segítheti a hitelközvetítők jutalékának korlátozása? Hogy hathat a lakásáfa-csökkentés, valamint a kormány által beígért 10+10 milliós otthonteremtési program a háromgyerekesek számára?

A lakossági hitelezés számára szigorítást jelenthet a hitelközvetítői jutalékok korlátozása. A versenytársaknál kisebb fiókhálózat miatt az MKB aktívan együttműködött korábban a hitelközvetítőkkel, de a válság eleje óta csökkent a szerepük nálunk. Így ha meg is érezzük a piac várható konszolidációját, a lakossági hitelezés növekedését valószínűleg nem fogja azért megakasztani. A lakásáfa csökkentése egyértelműen kedvezni fog az ingatlanpiacnak, így a hitelezésnek is, a 10+10 milliós otthonteremtési program részleteit viszont mi is várjuk még. Nagyon bőkezűnek hangzik, amit eddig megismertünk, viszont az ördög a részletekben, vagyis a feltételekben rejlik majd.

Az MKB korábban piacvezető volt a faktoring területén. Miután a biztosítási piacról például kivonultak, hogy állnak a hitelezésen kívüli, alternatív finanszírozási formákhoz?

A versenytársak mindig találhatnak olyan számokat a faktoringpiacon, amelyek alapján nem mi vagyunk az elsők. A legfontosabb mérőszám, a faktorált állomány alapján azonban az idén is mi vagyunk a legnagyobbak a piacon. Tovább erősítünk ebben, csakúgy, mint a lízing területén, ahol kifejlesztettünk pár terméket géplízingre is, most ugyanis jó belépési pontot látunk például a mezőgazdaságban. Hagyományosan nem tartoztunk a piacvezetők közé a mezőgazdaság finanszírozásában, de néhány év múlva akár ez is megváltozhat.

Végezetül: hogy vészelték át az ügyfelek mindazt, ami a bankkal történt? A nagyobb volumenek miatt a vállalati és a privátbanki területen érezheti meg egy bank leginkább, ha állami kézbe kerül, hiszen sokan elfordulhatnak tőle az állami tulajdontól ódzkodva. Mennyire csappant meg az ügyfélszámuk?

Az első hetekben, hónapokban érzékelt a bank némi lemorzsolódást, az ügyfélszám csökkenése azonban nem haladta meg a néhány százalékos szintet. Ez azonban már rég a múlté, az ügyfélszám és - a nem teljesítő hiteleket leszámítva - a különböző üzletágak volumene is stabilizálódott, több szegmensben bővült is: a nagyvállalati hitelezésben 10%-os, a privátbanki kezelt vagyonban 20%-os növekedést értünk el. 2016-ban már egy megtisztult, minden fronton megerősödött bank szolgáltatásaival találkozhatnak régi és új ügyfeleink.

• Címkék:
• MNB,
• bankok,
• finanszírozás,
• mkb,
• interjú,
• balog ádám