Nagy Márton: akkor vezetjük ki a lakossági kamatstopot, ha helyreáll a fogyasztás

A magyar banki érdekképviselet történetét felidéző beszédében Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a bankrendszer egyik legfontosabb felelősségi kérdéséről, a lakossági devizahitelezésről is beszélt, mondván, a bankok „addig táncoltak, míg szólt a zene”, a zenét pedig nem volt, aki időben lekapcsolja. Az ezt követő kormányzati intézkedések, többek között a banki különadók bevezetése és a devizahiteles intézkedések hosszú távú hatással voltak a bankrendszerre. A forintosítás és több brókercég csődje után aztán új növekedési pályára állt a bankrendszer, a hitelpiac támogatásának, a fenntartható növekedésnek és a digitalizációnak az időszaka követett. A 2020-ban kitört pandémia és a 2022-es háború számos kihívást okozott, de ezekkel a kormány és az MNB támogatása mellett sikerrel birkózott meg a bankszektor. Az átmeneti időre bevezetett közterhek időközben állandósultak, a fintech kihívók erősödtek. Dupla teherrel a nyakukban a magyar bankok nehezen tudják megnyerni a versenyt. Mindazonáltal

a Magyar Bankszövetség ma Magyarország egyik legjelentősebb érdekképviselete

- mondta Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség hagyományos Aranykaptár díját idén ünnepélyes keretek között Nagy István agrárminiszternek adták át, aki köszönetet mondott a magyar bankszektornak az agrárium sikereiben és támogatásában nyújtott munkájáért.

A fintech cégek 2022-ben globálisan már a banki bevételek 5%-át vitték el, ez 2028-ra 8%-ra emelkedhet a globális elemzések szerint - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Az MNB is gőzerővel dolgozik az azonnali fizetési rendszer további fejlesztésén, a mesterséges intelligencia szerint pedig az sem elképzelhetetlen, hogy hosszú távon a gondolatainkkal fogunk tudni fizetni.

A versenyképes pénzügyek irányába való átmenet pedig csak egy teljes adatreformmal képzelhető el,

a rendelkezésre álló rengeteg adatot Magyarországnak is hasznosítania kell a még fejlettebb szolgáltatások érdekében Virág Barnabás szerint, a big data tehát kulcseleme lesz a digitális bankolásnak, és az fog sikert elérni, aki ebben gyorsan előrehalad.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a sikeres gazdasági felzárkózás kulcsa a hatásos, biztonságos és innovatív bankolás. A hatásosságnak nélkülözhetetlen része

a GDP-arányos hitelpenetráció növelése, enélkül nem lesz tartós és eredményes a felzárkózás.

Nagy a lemaradásunk: az EU-átlag harmadát, a régiós átlag felét teszi csak ki a magyar magánszektor GDP-arányos hitelellátottsága. A tőzsdét is a kelleténél kevésbé használjuk arra, hogy a gazdaságot finanszírozzuk, emellett a zöld átmenet finanszírozásának is erőteljesebbnek kell lennie, miközben a digitális átmenet visszafordíthatatlan. Utóbbi kapcsán ráirányította a figyelmet a kiberkockázatokra: a csalók most már nemcsak az ügyfelek pénzére hajtanak, helyettük hitelt is felvesznek, így okozva kárt nekik.

A magyar bankrendszer GDP-arányos hitelpenetrációja ugyanúgy 30% körül van jelenleg, mint az 1990-es évek első felében, ebben nem történt előrelépés,

pedig 2008 környékén voltunk 60% körül is. A bankok száma is csökkent az elmúlt években, egy jelentős konszolidáció tanúi voltunk az utóbbi évtizedben. A bankfiókok száma is jelentősen csökkent, a munkavállalóké nagyjából stagnált. A jövedelmezőséget több hazai és nemzetközi eseményi is befolyásolta az elmúlt 35 évben, az átlagos jövedelmezőség sajáttőke-arányosan (ROE) 10% volt 1990 óta, ami magasabb a 7,5%-os átlagos inflácónál, de elmarad a tőzsde évi átlagos 14%-os emelkedésétől. 2023-ban a magyar bankrendszer tőkearányos jövedelmezősége 25% volt, amiben masszív szerepet játszott a jegybanktól kapott 1700 milliárd forintos kamatbevétel.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint 2024 nemcsak a választások éve, hanem a jubileumoké, születésnapoké is: a magyar tőzsde 160 éves, a jegybank 100 éves, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok 75 évesek, az EU-ba 20 éve léptünk be, a Magyar Bankszövetség pedig 35 éves. Szerinte

a bankszektor működését a "két lépést előre, egy lépést hátra" típusú mozgás jellemezte,

a hazai banki működésben erős ciklikusság volt megfigyelhető.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország az Európai Unió soros elnökségét szeretné felhasználni az elektromobilitás támogatására, ami európai szintű infrastruktúra-fejlesztést, vállalati támogatást és lakossági ösztönzést egyaránt jelentene, ezzel kapcsolatos javaslatainkat oda fogjuk tenni minden uniós tagállam asztalára.

nemcsak az új, hanem a használt elektromos autók vásárlását is ösztönöznék,

aminek kulcseleme lenne egy olyan szabvány kialakítása, ami megmondaná, milyen állapotban van a használt autók akkumulátora.

A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos gazdaságpolitikai kérdés a növekedés inkluzivitása, vagyis ha

nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kkv-kat, és nemcsak a társadalom felső, hanem alsó rétegeit is érintené.

Ennek legfontosabb eleme a foglalkoztatottság folytatódó emelkedése, de a mintegy 300 ezer főnyi magyar munkaerőtartalék aktvitizálása is. Akár 85% közelébe kell ehhez fokozni a foglalkoztatottak arányát. Az elmúlt egy évben 77 ezerrel sikerült csökkenteni az inaktívak számát, a munkanélküliségi ráta emelkedése ennek fényében pozitív: azok révén emelkedik, akik inaktívból aktívvá válnak, regisztrálják magukat, és munkát keresnek. Ők főleg 35 év alatti, alacsony képzettségű fiatalok. Az inkluzivitás növelésében az otthonfelújítási programnak is jelentős a szerepe (hiszen főleg az alacsonyabb jövedelmű vidéki háztulajdonosok veszik igénybe), csakúgy, mint az üzemanyagárak visszafogásának.

A lakossági hitelpiac jól alakul, jobban, mint a vállalati. Nem egyszerűen arról van szó, hogy segít az állam (pl. a CSOK Plusszal): a sima piaci hitelezés és a használt lakások iránti kereslet önmagától is jelentősen emelkedik.

Dinamikusan emelkedik a lakáshitelpiac, a személyi hitelekről nem is beszélve. A vállalatok viszont óvatosabbak a hitelfelvételben,

de már oldódni látszik az óvatossági motívum náluk is. A hitelszerződések növekedése nem jár az állományok növekedésével, az új hitelszerződések inkább hitelkiváltásban csapódnak le. A hitelpiac alakulásáról legutóbb itt írtunk részletesen:

Az árufogyasztás 8%-kal, a turizmus 5%-kal, a lakossági hitelfelvétel 30%-kal, a reálbér 3%-kal esett vissza tavaly, ehhez képest idén rendre 4,2%-os, 22,4%-os, illetve 57%-os és 9,9%-os emelkedést mutatnak a legfrissebb adatok - mondta Nagy Márton. Most először januárról decemberre hozta előre a kormány a minimálbér-emelést, novemberben megkapták a nyugdíjasok az inflációs kompenzációt, sokan kaptak prémium állampapír kamatot, majd jöttek az éves béremelések, mindezek következtében

jelentősen emelkedett a lakosság jövedelme. Idén valószínűleg reál-nyugdíjemelkedés is lesz,

ugyanis 6%-os nyugdíjemeléssel kalkulált a kormány, miközben az inflációt inkább 4,5% környékére várja éves átlagban. A turizmus a 2019-es csúcs fölé emelkedett, ami nemcsak a külföldieknek, hanem nagyon erőteljesen a belföldi turizmusnak is köszönhető, nem pusztán a Szép Kártyának köszönhetően (pedig 2,6 millióról 2,8 millióra emelkedett a használók száma), saját forrásból is sokat költ a lakosság.

Ilyen magas kamatkörnyezettel a magyar bankrendszer még nem találkozott, mint tavaly, és olyan feszültségeket is felszínre hozott ez, amilyenekkel még nem találkoztunk.

A magas kamatkörnyezet profitabilitási szempontból jó lehet, ennek ellenére ijesztő jelenségként kell rátekintenie egy bankárnak.

2023 a nagy küzdelem éve volt, ami az infláció leszorításáról, az ikerdeficit megoldásáról, a reálbérek növekedésének pozitívba fordításáról szólt, aminek az enyhe recesszió és a 6,5%-os költségvetési hiány volt az ára – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Lehet kritizálni a kamatstopot, de senki nem hozta fel érvként azt, hogy mekkora hitelezési veszteségeket szenvedett volna el a bankszektor abban az esetben, ha magas jegybanki kamatokat ráengedik a lakosságra - mondta Nagy Márton. Szerinte

a kamatstop megőrizte a hitelportfólió minőségét, megóvta a gazdaságot, ezért sikeres és szükséges beavatkozás volt.

A kkv-kamatstopot már ki tudta vezetni a kormány, a lakossági kamatstop kivezetésén dolgoznak, ennek az a feltétele, hogy a fogyasztás helyreálljon és a gazdaság beinduljon.

A bankok elvitathatlan részei a magyar gazdaság működésének. Igaz, az én viszonyom soha nem volt zökkenőmentes a bankszektorral, kapok hideget-meleget - mondta bevezető szavaiban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, saját mentségére említve, hogy

mindig objektíve igyekezett személni a szektor működését, és dönteni a bankokat illető kérdésekben.

A Magyar Bankszövetség nélkül a magyar gazdaság piacgazdasági átmenete nem történhetett volna meg – mondta Hegedüs Éva elnökségi tag, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Bankszövetség 35. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencia kezdetén. 2010 után kihívásokkal teli időszakot élt át a bankszektor, a kormánnyal és az MNB-vel karöltve sikerült azonban a devizaalapú lakossági hitelek kivezetése és Növekedési Hitelprogram bevezetése is – idézte fel. A jelen együttműködései között említette Hegedüs Éva

A Széchenyi Kártya Programot, a Baross Gábor Hitelprogramot, az önként vállalt kamatkorlátokat és a pénzügyi digitalizációs, edukációs programokat is.

Címlapkép forrása: Portfolio