Eltűnt a bankfiókok fele Magyarországon - mégis mi folyik itt?

Bankfiókok: a fele eltűnt

Az 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező kereskedelmi bankokra kiterjedő gyűjtésünk alapján

• az MBH Banknak 403,
• az OTP Banknak 342,
• a K&H Banknak 195

fiókja van a 2023 végi adatok szerint, és ezzel ennek a három banknak a fiókhálózata adta a hitelintézeti hálózati egységek 66%-át, ezekből ugyanis összesen 1429 volt év végén Magyarországon.

Tíz évvel ezelőtt még 3157 hálózati egységet mutatott ez a jegybanki statisztika, vagyis mára mindössze 45%-a maradt meg az akkori fiókszámnak. E jelenség részben igazolja a cikkünk bevezetőjében szereplő elgondolást, hiszen

• a digitalizáció és a mobilbank-használat elterjedése miatt meredeken visszaesett a fiókok forgalma, így minden bank több fiókot zárt be az elmúlt évtizedben, mint amennyit megnyitott,
• az aggregált számok csökkenésében viszont ennél is nagyobb volt a jelentősége a hajdan 1500-2000 fiókot számláló takarékszövetkezeti hálózat átalakulásának, ezekből az MBH Bank 403 darabos fiókhálózatán belül mára mintegy 150-200 maradt meg (2013-ban a jogelőd MKB, Budapest és FHB bankok fiókszáma 224 volt). A hálózatszűkítés racionális volt, az ügyfélmagatartás megváltozásán és a hatékonyságnövelési megfontolásokon túl számos észszerűtlen redundancia megszüntetését jelentette.

Bár az MBH szűkítette a legnagyobb mértékben a hálózatát (a 2022-es 370 után tavaly 90-nel csökkent a fiókszám), a legnagyobb hazai fiókhálózattal továbbra is ez a bank büszkélkedik, és számtalan alkalommal jelezte már, hogy nem kíván az OTP fiókszáma alá menni.

Messze nem az MBH az egyetlen bankcsoport, amely szűkítette a hálózatát: az UniCreditnek feleakkora ma a hálózata, mint tíz éve, eközben a CIB-nek és a Raiffeisennek közel 40%-kal, az Erstének csaknem 30%-kal, az OTP-nek és a K&H-nak közel 10%-kal lett kisebb a fiókszáma. Az elmúlt években viszont már nem volt jellemző a tömeges bezárás: a fióknyitások és fiókbezárások egyenlege az OTP-nél az Ersténél és az UniCreditnél még mindig enyhén negatív volt, a többieknél stagnált a fiókszám. A digitális hitelintézetként működő Gránit Bank két fiókkal is elboldogul, mindkettő a fővárosban van.

A bankok fizikai infrastruktúráján megfigyelhető jelenségek
- példátlan módon felgyorsította a pandémia azt a hosszú évek óta tartó trendet, amelyben csökken a fiókok forgalma és nő a digitális csatornák szerepe, de
- manapság már nem tömeges fiókbezárásokkal válaszolnak erre a bankok, hanem a rosszabb megtérülésű fiókok megszüntetését korszerűbb, a tehetős ügyfélkör számára jobb hozzáférést biztosító fizikai egységek megnyitása kíséri, így racionalizálják a fiókhálózatuk működését,
- átalakul a fiókok szerepe: a pénzforgalom és az ügyintézés helyett egyre inkább a tanácsadás tereivé válnak,
- a digitalizációnak köszönhetően felgyorsuló, illetve a bankfiókokból részben eltűnő ügyintézés több időt hagy a minőségi személyes ügyfélkapcsolatok kiépítésére,
- egyre több fiók válik készpénzmentessé (legalábbis az MNB programjának az elindulásáig, lásd alább) ,illetve elsősorban vagy kizárólag tanácsadói fiókká,
- a digitalizáció és a robotizáció nem szükségtelenné teszi, inkább a funkció és a minőségi összetétel szempontjából alakítja át a bankok munkaerőigényét,
- bár a készpénzforgalom jelentősége csökken (immár nagyobb a kártyás vásárlások volumene a készpénzfelvételekénél) az ügyféltranzakciókban, az ATM-eket nem számolják fel a bankok, hanem újabb funkcióikkal bővítik,
- ilyen például, hogy egyre több bank a készpénzbefizetéstis lehetővé teszi egyre több bankautomatáján, ami jellemzően a nagyobb arányban készpénzbevételt realizáló egyéni vállalkozók és kisvállalkozások körében a legnépszerűbb funkció.

ATM-ek: csalóka a friss kép

Egészen más a kép, ha az ATM-ek számát nézzük meg, ezek alakulását a POS-terminálokkal együtt mutatja alábbi ábránk.  Ha nem is szigorúan monoton módon emelkedett, de 2017-ig növekedési trendet mutatott a bankautomaták darabszáma Magyarországon, a hálózat bővülését annak kezdeti szakaszában paradox módon támogatotta a digitalizáció, a technikai fejlődés. A pandémia idején egyértelműen megtört a trend, és 2022 végén már 7%-kal kevesebb ATM működött Magyarországon, mint az öt évvel korábbi csúcson. A cikkünk bevezetőjében említett elgondolással szemben a készpénzhasználat eközben folyamatosan emelkedett (14 év után először tavaly tört csak meg a készpénzállomány növekedése), a jegybank pedig azt állapította meg, hogy a magyar készpénzes infrastruktúra leterheltsége 2019 óta folyamatosan emelkedett, mivel a növekvő forgalmat egy szűkülő rendszernek kellett kiszolgálnia, ami a hálózat túlfeszítettségéhez vezetett.

Erre reagált az MNB új programja: 2023. február 1-én lépett hatályba a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról és hamisítás elleni védelméről szóló MNB- rendelet (Bankjegyrendelet) módosítása, amelynek új rendelkezései között szerepelt a kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek minimális darabszámára vonatkozó jegybanki elvárások előírása. A  pozitív hatásai már jelenleg is érzékelhetők. A 2023. március 31-i állapothoz képest 2024. február 29-re már 218 darabbal növekedett a kereskedelmi bankok által működtetett ATM-ek száma.  E február végi állapot szerint 4910 darab ATM működik az országban, ebből 4160-at üzemeltetnek a kereskedelmi bankok, 756-ot pedig független szolgáltatók – írták szakmai cikkükben a Portfolio-n nemrég a jegybank szerzői.

Saját gyűjtésünk azonban mintha nem ezt támasztaná alá: a bankok jelentései és nekünk megküldött válaszai alapján hét nagybank összesített ATM-darabszáma mindössze kettővel emelkedett tavaly: 3997-ről 3999-re. A számok azonban csalókák: a területi megfelelési kritériumok miatt több bank is ideiglenes áthelyezés miatt leszerelte berendezéseit és új helyszínekre telepítette. Ezeket a jegybanki szerzők említett cikke – mint megtudtuk tőlük -  átmeneti hatásnak tekintette, hiszen egyértelmű a bankok továbbüzemeltetési szándéka, így a december 31-i állapotok nem feltétlenül tükrözik megfelelően azt a hálózati átrendeződést, ami az elmúlt évben megfigyelhető volt. A jegybanki számítás azokat a terveket is 2023-ra vette figyelembe, amelyekhez kapcsolódóan a banki telepítési szerződések/ végleges döntések már megszülettek a tárgyévben, de lehetséges, hogy az üzembe helyezés már 2024 első hónapjaiban történt. Alábbi ábránk tehát a bankok által közölt december 31-ei állapotot mutatja, de még nem tükrözi hűen a jegybanki program végleges hatását, amely az ATM-ek több száz darabos emelkedését vetíti előre Magyarországon.

Létszám: racionalizáció és növekedés egyszerre

A digitalizáció az emberi munkaerőt is megkérdőjelezi, különösen a kis hozzáadott értékű szellemi munkák és az ismétlődő vagy monoton munkavégzés esetében – gondolhatjuk. Az automatizáció, a robotoziáció és újabban a mesterséges intelligencia egyre több alkalmazott munkáját képes kiváltani mind a háttérfolyamatokban (back office), mind az értékesítésben és az ügyfélkapcsolatokban (front office). Ez valóban így van, ez a jelenség azonban nem feltétlenül látszódik a bankok alkalmazotti létszámán, amit számos egyéb párhuzamos jelenség alakít.

Az MNB statisztikái azt mutatják, hogy tíz évvel ezelőtt a magyar hitelintézeteknél 38 530-an dolgoztak, ennél ma 1,8%-kal nagyobb a létszám: a negyedik negyedéves adatok szerint 39 209 fő dolgozik a bankoknál, pedig maguknak az intézményeknek a száma azóta szintén csökkent. A Covid előtt volt csak egy jelentősebb felívelés, majd a járvány idején egy jelentősebb elbocsátási hullám, az akkori létszám nem is épült azóta vissza teljesen.

Gyűjtésünk szerint 2023 végén Magyarországon

• az OTP Bank 11 257,
• az MBH Bank 8838,
• az Erste Bank 3400 fős

konszolidált létszámmal működött. Mivel ebben nem pusztán a hitelintézeti dolgozók vannak benne (a K&H esetében a biztosítósokat nem tartalmazza alábbi ábránk), ezért csak óvatosan vethetjük össze a nagybankok létszámát az MNB hitelintézeti statisztikájával, mindenesetre a három legnagyobb bank aránya 80%-osnak, a nyolc legnagyobbé 86%-osnak adódik, ami nem állhat messze a valóságtól.

A munkaerőt kiváltó digitális jelenségek terjedése ellenére 2016 óta folyamatosan növekszik a nagybankok létszáma (ha az MBH Banknál lezajlott racionalizációtól eltekintünk), amit feltehetően az üzleti aktivitás és a munkafolyamatok és jogszabályi elvárások komplexitásának a növekedése egyaránt magyaráz.

A 2017-es 11 951 fős csúcshoz képest az MBH Bank (illetve jogelődjeinek) alkalmazotti létszáma 26%-kal 8838 főre csökkent, a másik hat nagybanké (most a Gránit Bankot ide nem sorolva) 14%-kal emelkedett. Egy évtized alatt az OTP Bank magyarországi tevékenységénél dolgozók száma 31%-kal, az Erste Banknál dolgozóké 22%-kal, a Raiffeisennél dolgozóké 6%-kal emelkedett, máshol viszont csökkent, a legnagyobb mértékben (16%-kal) a CIB-nél, ahol viszont 2020 óta már 9%-kal emelkedett a létszám.

Hitelezés 2024

A bankszektor és a hitelpiac jelene és jövője kerül terítékre a Hitelezés 2024 konferencián, további részletek:

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Getty Images