Tegnap a vállalati gyorsjelentések által fűtött ralival új csúcsra emelkedett az S&P 500 és a Nasdaq is, azonban a zárás után lefordultak a határidős indexek, miután az Apple és az Amazon is a vártnál gyengébb negyedéves számokat közölt, amelyek a pénteki kereskedésben is rányomják a bélyegüket a kereskedés hangulatára. Európában emellett szintén rossz volt a hangulat pénteken, viszont a magyar tőzsde emelkedéssel tudott zárni, részben a Richter jó teljesítményének köszönhetően.
Bár a legtöbb új generációkba tartozó befektető már megszokta, hogy a fák az égig nőnek, és az árfolyamok hosszú távon töretlenül emelkednek, a valóságban egy sor olyan részvény és piac van, ahol akár évtizedekig nem történik nagy ütemű emelkedés, és a mindenkori vagy több évtizedes csúcsok lassan feledésbe merülnek. Ide tartozik Japán, amely a második világháború szörnyű emberi következményekkel járó veresége után a kilencvenes évekig a világgazdaság legnagyobb sikertörténetét produkálta. Emögött pedig egy hatalmas eszközárbuborék alakult ki mind az ingatlanpiacon, mind a tőzsdéken. Ennek kipukkanása a reálgazdaságban kialakult strukturális problémákkal és reménytelen adóssághalommal 1990 után évtizedekre kicsinálta a szigetország értékpapírpiacát. Az utóbb évek, és különösen az utóbbi hetek azonban fontos változásokat okoztak, hiszen a zászlóshajónak számító Nikkei index szeptemberben átlépett egy olyan szintet, amelyet utoljára 1991-ben láthattunk. Érdemes megnézni, hogy mi a mögöttes sztori, és azt is, hogy a technikai elemzés alapján meddig tarthat ki a lendület Japánban.
Magyarország a harmadik a Nikkei japán gazdasági napilap listáján, amely a világ 120 országát rangsorolja egy adott időpillanatban aszerint, hogy hol mennyiben tért magához az ország a koronavírus-járványból. Nem véletlenül az a neve a mutatónak, hogy Nikkei COVID-19 Recovery Index.
A jövőre megjelenő összes iPhone 5G-képes lesz, beleértve az Apple két év óta először megújított olcsó készülékét, az SE-t is, írja iparági forrásokra hivatkozva a japán Nikkei.
Pénteken viszonylag nagy eséssel zártak a részvénypiacok. Az Egyesült Államokban az S&P 500 1,3%-kal került lejjebb zárásra, a Nasdaq is közel 1%-kal került lejjebb. Ezt megelőzően már az európai kereskedésben is a pesszimizmus volt az irányadó, a kontinens indexei 1,5-2%-kal zárták alacsonyabban. A negatív hangulat szokás szerint fertőzőnek bizonyult, hiszen ma a Nikkei 3,6%-os teljesítményét már nyugodtan lehet zuhanásnak nevezni. A többi ázsiai piac ennél lényegesen kisebb, de szignifikáns mértékű mínuszt hozott össze. Ma Európában egyelőre nem folytatódik a medve tombolása, de a korábbi veszteségeket közel sem sikerült visszanyerni. Ez trendforduló lenne, egy mélyebb korrekció kezdete, vagy csak egy apró megbicsaklás? Az okokkal számos cikkünk foglalkozott, ebben az írásban nem a mögöttes fundamentumokat és a makro képet vizsgáljuk, hanem a piaci eseményeket, a technikai elemzés segítségével.
Jelentős eltéréseket lehet megfigyelni a főbb távol-keleti részvényindexek viselkedésében, mind a koronavírus mélypont utáni felpattanás és trend, mind az utóbbi néhány hét tekintetében. Ennek azért is óriási jelentősége lehet, mert egy-egy nagyobb elmozdulás az európai és amerikai kereskedés előtt megváltoztathatja a hangulatot, illetve ez a tág régió a világgazdaság fő motorja, mind az elképesztő ipari teljesítmény, mind a koronavírus ellenére jó növekedési adatok miatt. A relatív erő a technikai elemzés egyik fontos eszköze, de más szemszögből is megnézzük a főbb ázsiai indexeket.
Warren Buffett befektetési guru cége, a Berkshire Hathaway vasárnap sajtóközleményben jelentette be, hogy 5 nagy japán vállalatban is 5 százalék feletti tulajdonrészt szerzett, ráadásul elkötelezettek a pozíciók hosszú távú megtartásában, mivel az érintett vállalatok hosszú távon is értéket tudnak teremteni. Az öt cég a Mitsubishi, a Mitsui, a Itochu, a Marebuni és a Sumitomo.
Az előzetesen képzelthez képest nagyon alacsony valószínűséggel várt események bekövetkezése hergeli a tőkepiaci befektetők idegrendszerét eddig 2020-ban. A közeljövő a mostani generációk számára még messze nem volt ilyen bizonytalan. Ilyen bizonytalanság esetén pedig nem lehet egyféle előrejelzést tenni a vezető amerikai részvényindex vonatkozásában (sem). Négy lehetséges árfolyampályát mutatunk be az elkövetkező évekre előrenézve a szélsőségesen optimista szcenáriótól a szélsőségesen pesszimistáig.
Az irányadó európai részvényindexek emelkedtek szerdán, a hazai részvényindex a nap első felének erősödése után lefordult és a BUX előző napi záróértéke közelébe süllyedt vissza, majd a szerdai piaczárás felé közeledve a magyar tőzsde ismét emelkedéssel próbálkozott meg. A BUX végül 0,9 százalékos emelkedéssel zárt, míg a hazai blue chipek közül 2,3 százalékos erősödésével az OTP teljesített a legjobban.
Az irányadó európai részvényindexek lejjebb kerültek kedden, miután a befektetőket a kereskedelmi háború és a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság aggaszotta. A magyar tőzsde is lejjebb került a hét második napján, a BUX végül 0,8 százalékos eséssel zárt, míg az OTP a korábbi, 2 százalék feletti esésének egy részét le tudta dolgozni a nap végére, az OTP végül 1,2 százalékos eséssel zárta a napot.
Az irányadó európai részvényindexek többsége felfelé kapaszkodott hétfő délután, a magyar tőzsde a kezdeti, enyhe erősödését ledolgozva pénteki záróértéke alá süllyedt vissza, majd a BUX végül mérsékelt eséssel zárta a hétfői kereskedést. A blue chipek közül egyedül az OTP tudott emelkedéssel zárni, míg a hazai nagypapírok közül a Mol teljesített a leggyengébben.
Javult a hangulat a részvénypiacokon, miután úgy tűnt, hogy Kína és az Egyesült Államok is békülékenyebb hangnemet ütne meg egymással szemben, míg a befektetők abban bíztak, hogy folytatódhatnak a két ország közötti kereskedelmi egyeztetések. Az európai tőzsdék emelkedtek a pénteki kereskedés második felében, a magyar tőzsde is emelkedéssel zárta a hét utolsó napját, míg a hazai blue chipek közül a Mol és a Richter teljesített a legjobban.
Az irányadó európai részvényindexek lejjebb kerültek ma reggel, majd a kontinens börzéi a csütörtöki piacnyitás utáni mínuszokat ledolgozva emelkedéssel próbálkoztak meg, az emelkedés a a nap második felében is folytatódott, miután a beérkező kínai kommentár enyhíteni tudta az USA és Kína kereskedelmi konfliktusával kapcsolatos aggodalmakat. A magyar tőzsde emelkedéssel zárta a csütörtöki kereskedést, a hazai blue chipek közül 3,8 százalékos emelkedésével a Richter teljesített a legjobban.
Lejjebb kerültek az irányadó európai részvényindexek szerdán, a magyar tőzsde eséssel zárta a hét harmadik napját, a BUX 1 százalékot esett. A hazai blue chipek közül a Magyar Telekom teljesített a leggyengébben, a telekomcég részvényei 2 százalékkal kerültek lejjebb.
Az irányadó európai részvényindexek többsége emelkedik kedden délután, míg a régiós tőzsdék felemásan teljesítenek, a hazai részvényindex eséssel zárt a hét második napját, a BUX 1,4 százalékkal került lejjebb, míg a hazai blue chipek közül az OTP teljesített a leggyengébben, a bankpapír 2,9 százalékos eséssel zárta a keddi kereskedést.
Az európai tőzsdék felfelé kapaszkodtak hétfő délután, miután Donald Trump a G7-es csúcstalálkozón arról beszélt, hogy a kínai fél újra tárgyalóasztalhoz ülne a vitás kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatban, ami javította a részvénypiacok hangulatát. A tengerentúli tőzsdék is emelkednek, a hazai részvényindex mérsékelt erősödéssel zárta a hét első napját, míg a hazai blue chipek közül a Mol teljesített ma a legjobban.
A kínai vámbejelentés után estek az európai börzék, majd a pénteki piaczárás felé közeledve az európai tőzsdék ismét előző napi záróértékeik fölé kapaszkodtak vissza. A befektetők Jerome Powell Fed elnök Jackson Hole-i beszédének kiadott szövegét emésztették, majd a tengerentúli tőzsdék lefordultak, miután a mai kínai lépésekre válaszul Donald Trump is válaszbejelentést helyezett kilátásba. A magyar tőzsde mérsékelt emelkedéssel zárta a pénteki kereskedést, míg a hazai blue chipek közül a Richter teljesített a legjobban.
A csütörtöki piaczárás felé közeledve lefordultak az irányadó európai részvényindexek, a magyar tőzsde is eséssel zárta a napot, a BUX 0,6 százalékkal került lejjebb. A hazai blue chipek közül a Richter teljesített a leggyengébben, a gyógyszergyártó részvényei 2,6 százalékos eséssel zárták a csütörtöki kereskedést.
Emelkedtek az európai tőzsdék szerdán, míg az európai autógyártók részvényei különösen jól teljesítettek, miután olasz lapértesülések szerint a Fiat Chrysler és a Renault között nem szakadtak meg a tárgyalások a két autógyártó esetleges egyesüléséről. A magyar tőzsde eközben lejjebb került, a BUX végül 0,9 százalékos eséssel zárt, míg a hazai blue chipek közül a Mol teljesített a leggyengébben.
A hét utolsó napján felpattantak az irányadó európai részvényindexek, a magyar tőzsde is felfelé kapaszkodott, azonban a pénteki piaczárásra elfogyott a lendület és a BUX végül néhány pontos eséssel zárta a hét utolsó napját. A hazai blue chipek közül egyedül a Mol tudott emelkedéssel zárni, az olajtársaság részvényei 0,2 százalékkal kerültek ma feljebb.
