A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Idén a piaci volatilitás látványos felerősödése ellenére is nő a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, február végén már több mint 6230 milliárd forint volt az alapokban. A kötvényalapok kezelt vagyona viszont hónapról hónapra csökken, az ingatlanalapok jó értékesítési számai pedig a felé mutatnak, hogy hamarosan újabb trónfosztást látunk a piacon, az ingatlanalapok válhatnak a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává itthon.
Január végén már a 6208 milliárd forintot is meghaladta a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb keresletet januárban a vegyes és ingatlanalapok iránt mutatták a befektetők. A legjobb havi hozamokat a zártkörű és a részvényalapok hozták befektetőiknek, előbbi több mint 8, utóbbi 5,5%-kal zárta a januárt.
Idén 17. alkalommal készítettük el a hazai tőzsdei cégekről szóló transzparencia-felmérésünket, amelyben befektetési szolgáltatókat, alapkezelőket, elemzőket kérdeztünk meg arról, hogy mennyire tartják transzparensnek a hazai vállalatokat. Felmérésünket idén 19 szolgáltató bevonásával készítettük, szakmai partnerünk a BAMOSZ és a Budapesti Értéktőzsde volt. A felmérésünk alapján készült lista első helyezettje, az OTP Bank kapta idén a BÉT Legek kibocsátói transzparencia díjat, míg a kibocsátói transzparencia mid-cap különdíjat a Graphisoft Park SE-nek adták át.
A BÉT Legek díjátadó a hazai tőkepiac egyik legfontosabb eseménye, amelyen ezúttal 13 kategóriában jutalmazta a Tőzsde az előző év kiemelkedő teljesítményeit a piaci teljesítmények és a szakmai zsűri döntése alapján. Ebben az évben három új kategóriát is bevezetett a BÉT, egy életműdíjat is átadtak, ráadásul az "év hazairészvény-kereskedési platformjára" a tőzsde honlapján keresztül bárki szavazhatott.
2016 januárjában történt utoljára olyan, mint ami tavaly decemberben: a pénzpiaci alapok nettó értékesítése pluszban zárt. Az év utolsó hónapjában a vegyes alapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de az egész évre nézve az ingatlanalapok lettek a nagy kedvencek.
Novemberben inkább csak stagnálást mutatott a befektetési alapok piaca, miután a jó keresleti számokat jórészt ellensúlyozták a gyenge hozamok. Múlt hónapban vegyes alapokból és ingatlanalapokból fogyott a legtöbb, miközben a pénzpiaci alapok továbbra is vezetik a listát a legtöbb pénzt vesztő alapok sorában.
Októberben sikerült átlépniük az ingatlanalapoknak az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, ezzel a kötvény- és abszolút hozamú alapok után ez a harmadik kategória az 1000 milliárdos klubban. A vegyes alapok is egyre közelebb kerülnek a hármashoz, miközben a piaci összvagyon már 6100 milliárd forint felett jár.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
A legfrissebb adatok szerint augusztusban több érdekesség is történt a befektetési alapok piacán: a negatív értékesítési adatok miatt a kezelt piaci összvagyon ismét 6000 milliárd forint alá csökkent, amiért a pénzpiaci alapok és rövid kötvényalapok mellett az ingatlanalapokat is okolni lehet. Nagy meglepetésre ugyanis az ingatlanalapokat a nyár utolsó hónapjában tőkevesztés jellemezte, igaz, ettől még továbbra is ez a kategória a legnépszerűbb a magyar befektetők körében idén.
Júliusban a befektetési alapoknál is nyár volt, a befektetések gyakorlatilag semmit nem hoztak, sőt, a gyengébb teljesítmény miatt még közel 20 milliárd forinttal csökkent is a piaci összvagyon. A legkeresettebb alapok a vegyes és ingatlanalapok voltak, és bár 2015 óta az utóbbi kategória már közel 460 milliárdot vonzott be, így is jócskán elmarad a lakossági állampapírok 3 ezer milliárdjától.
Most először haladta meg a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a 6000 milliárd forintot, ehhez a kedvező értékesítési számok mellett a befektetések összességében jó teljesítménye is hozzájárult. Májusban az ingatlanalapok mellett az abszolút hozamú és a vegyes alapok meneteltek nagyot, miközben a pénzpiaci alapokat a sorozatos vagyonvesztés miatt a vegyes alapok is megelőzték a kezelt vagyonban.
Miközben a jó kereslet hatására márciusban 45 milliárd forinttal nőtt a hazai alapokban kezelt vagyon, egy nagy, de meglepőnek már kevésbé mondható fordulat következett be múlt hónapban: az abszolút hozamú alapok átvették a pénzpiaci alapok helyét és ezzel a második legnagyobb vagyont kezelő kategóriává váltak. A pénzpiaci alapokat az ingatlanalapok is "veszélyeztetik", áprilisban valószínű, hogy újabb fordulatot látunk, miközben az abszolút hozamú alapok versenybe szálltak a még a kötvényalapok kezében lévő első helyért is.
A januári emelkedés után februárban ismét csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt összvagyon, múlt hónapban összesen nettó 14 milliárd forintot vontak ki a befektetők, a legtöbbet a pénzpiaci alapokból. A legtöbb pénzt az év második hónapjában is az abszolút hozamú és az ingatlanalapok zsebelték be.
Több mint 49 milliárd forintos vagyonbővüléssel kezdték az idei évet a hazai befektetési alapok, a januári vagyonnövekedés nagyobb része a friss tőkebeáramlásnak köszönhető. Kiugró keresletet mutattak a befektetők az abszolút hozamú és ingatlanalapok iránt, a két népszerű kategóriába összesen közel 75 milliárd forint áramlott.
Tavaly decemberben több mint 117 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban lévő vagyon, ezzel végre megtört a jég és a várt stagnálással szemben kisebb növekedéssel zárták az évet a hazai alapok. Az ingatlanalapok rendkívül népszerűek voltak decemberben, egy hónap alatt annyi tőke áramlott ezekbe az alapokba, mint az év első négy hónapjában összesen. Hozam oldalról viszont a részvény- és az abszolút hozamú alapok voltak a legjobban teljesítők, egy hónap alatt 3-4%-ot is lehetett keresni velük.
Több mint 20 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt, novemberben közel 5687 milliárd forintot elérve. A legtöbb pénz múlt hónapban az abszolút hozamú alapokba áramlott, míg az ingatlanalapok másfél éve tartó pozitív értékesítési adatai most megtörtek, novemberben 3,6 milliárdnyi tőkét vontak ki innen befektetők. Ettől függetlenül havi szinten az ingatlanalapok teljesítettek a legjobban 5%-os hozammal, a teljes vagyonon belüli részarányuk pedig már közelít a 13%-hoz.
A gyengébb augusztusi adatok után szeptemberben szerény, de már pozitív vagyonnövekedést könyvelhettek el a hazai befektetési alapok. A legtöbb pénz múlt hónapban az ingatlan- és kötvényalapokba áramlott, a legrosszabb hónapként pedig a pénzpiaci alapok élték meg a szeptembert. A legjobb havi hozamot a zártkörű alapok hozták, az ingatlanalapok teljes vagyonon belüli részaránya pedig már meghaladta a 12%-ot.
Az nem meglepő, hogy augusztusban az ingatlanalapokat keresték leginkább a befektetők, hiszen ez a kategória idén még csak pénzt vonzott be, az viszont már érdekesebb, hogy hét hónapnyi tőkekiáramlást követően augusztusban végre megfordult a trend, és a befektetők ismét keresni kezdték a vegyes alapokat. Iparági szinten augusztusban ismét csökkent a kezelt vagyon, ezúttal 25 milliárd forinttal, amely főként a befektetők visszaeső keresletével magyarázható, a hozamok ugyanis 8 milliárddal növelték a kezelt vagyon értékét.
Júliusban mindössze 0,81%-kal, 5678 milliárd forintra nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, de még így is ez volt a második legnagyobb havi növekedés idén. A vagyonnövekedés nem a keresletnek, hanem sokkal inkább a befektetéseken elért hozamnak köszönhető, a származtatott alapok egy hónap alatt 4%-os teljesítményt értek el, ennyit még a legtöbbet ígérő lakossági állampapír sem hoz egy év alatt.
Már 64 ezer ügyfélnél sikerült helyreállítani az áramellátást.
Sorozatban érkeznek a bejelentések.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
