A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tenderén 228 milliárd forint értékben kötött ügyleteket a kereskedelmi bankokkal, amivel a bankok 2017. évi 170 milliárd forintnyi kkv-hitelezési vállalása 227 milliárd forintra emelkedett - közölte a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank ma meghatározta az anticiklikus tőkepufferráta előírás 2017. július 1-jétől alkalmazandó mértékét a magyar pénzügyi rendszterre. A ciklikus rendszerkockázat szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött.
A Monetáris Tanács májusban döntött a Piaci Hitelprogram második szakaszának elindításáról, az ehhez kapcsolódó hitelezési kamatcsere (HIRS) tendert 2017. július 6-án, csütörtökön tartja z MNB, azaz a bankoknak ekkor nyílik lehetősége a jelenleg is érvényes 2017. évi 170 milliárd forintnyi kkv-hitelezési vállalásaik további emelésére - írja az MNB legfrissebb közleményében.
A 2008-as pénzügyi válság után a Wall Street szereplőit arra kényszerítette a felügyelet, hogy elég céltartalékot képezzenek ahhoz, hogy akár masszív veszteségeket is képesek legyenek túlélni egy újabb válság esetén anélkül, hogy az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni őket. A Wall Street legnagyobb szereplői szerint viszont már egyszerűen túl sok pénzt lapátoltak össze.
Nem értek egyet azokkal, akik szerint a magyar vállalatok túl gyengék a liberális piacgazdasághoz és a versenyhez - mondta a Portfolio-nak adott interjújában a magyarországi Commerzbank elnök-vezérigazgatója, Klaus Windheuser. A bankvezér nem hisz az EU-pénzek elapadásában, de abban sem, hogy a német Mittelstand példáját kellene követnünk. A Commerzbank jelenlegi növekedésorientált üzleti modelljében annál inkább bízik.
"Komoly problémát látunk abban, hogy a banki kockázatvállalás talán túlzott mértékben kezd nőni. ... Ha a kockázati feltételekben ebbe az irányba megy tovább a piac, az akár rendszerszintű problémákhoz is vezethet" - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Császi Róbert. A Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint bár valóban rengeteg féle forrást el tudnak érni most a vállalkozások, de az nem egészséges, ha egy cég "nem a saját és a piac által diktált ütemezés szerint valósítja meg a beruházásait, hanem azért, mert rendelkezésre áll egy forrás". Ő úgy látja, hogy bár az MFB Pontok hálózata hoz új vállalati ügyfeleket, de nem lesz nagy hitelpiaci átrendeződés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hálózatban elérhető uniós kombinált termékekben hitelrész is van, amit vissza kell fizetni, így a fejlesztés megtervezéséhez már a folyamat elején érdemes banki szakértő segítségét igénybe venni.
Csökkent tavaly a Magyar Fejlesztési Bank nyeresége, a számok a refinanszírozott hitelek állományának jelentős csökkenésére utalnak. Ha nem lett volna a Földvásárlási Hitelprogram, mindössze 5 milliárd forintot helyezett volna ki saját hitelprogramjai keretében az állam fejlesztési bankja. A földhitelek mellett szemmel láthatóan az MFB Pontokon értékesített EU-s visszatérítendő forrásokra összepontosított tavaly a pénzintézet.
A befektetők figyelmen kívül hagynak egy fontos kockázatot, amikor a nagybanki részvényekről van szó: gyorsabban nőnek a hitelezési veszteségek, mint sokan gondolnák - figyelmeztetett a neves bankelemző, Dick Bove.
Március 31-én véget ért a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszaka: 2016 eleje óta 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezzel a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került - közölte az MNB.
A vállalkozások hitelezését könnyítő lépést tett a Garantiqa, az egy vállalkozásra jutó kezességvállalási korlátot 150 millióról 250 millió forintra emelte, a társaság a természetes személyek által nyújtott kezességnél a tárgyi fedezet nélküli hitel maximumát 75 millióról 100 millió forintra növelte - derül ki a társaság közleményéből.
Magyarországon az utóbbi években több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása, az intézményi és a szabályozási környezet minőségét, és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait. Rövid elemzésünk a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. (A teljes anyag itt érhető el.)
Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.
Az EU-támogatások tömeges megjelenése az elmaradó beruházások megvalósítását húzhatja maga után, felpörgetve a bankhitelek iránti keresletet idén - véli Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. A bankszakember a Növekedési Hitelprogram kivezetése után előálló helyzetről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában. A kkv-kért folytatott verseny következő szakasza a kockázati kondíciókban jelentkezik, azonban ez veszélyes üzem, könnyen lehet növelni akár már rövid távon is a nem fizető portfóliót - figyelmeztetett.
A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.
Túlteljesítették tavaly év eleji vállalásaikat a bankok: a vállalt 195 milliárd forint helyett több mint 300 milliárd forinttal növelték tavaly kkv-hitelállományukat - közölte ma az MNB. Fellendülőben az új kihelyezések, élénkül a hitelkereslet és enyhülnek a hitelfeltételek a legtöbb hitelezési szegmensben. Az idei évre 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok.
A Moody's Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 19 bank pénzügyi vezetője körében tartott felmérését közölte ma, amelyből kiderül, hogy a felmérésbe bevont bankvezetők mindegyike arra számít, hogy működési országában az üzleti bizalmi mutatók vagy a tavalyi szinten maradnak, vagy javulni fognak, elősegítve a hitelkereslet növekedését.
Február végén ellenőrzi az MNB, hogy teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését - közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.
A pénzügyi, az informatikai/kommunikációs és az építőipari cégek banki hiteltartozása nőtt leginkább tavaly Magyarországon - mutatják az MNB tegnap közzétett vállalati adatai. Többek között az energia- és ingatlanszektorban, valamint a mezőgazdaságban is csökkent a cégek hitelállománya.
"A bankok hiteleznek" - jelentette ki egy képviselői válaszra a mai meghallgatása során Janet Yellen Fed-elnök és ezzel ellentmondott Donald Trumpnak, aki néhány napja fakadt ki amiatt, mert befolyásos üzletember barátai nem kaptak hiteleket a bankjaiktól.
Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Megszólalt az amerikai NATO-nagykövet.
Bemutatjuk a Hitelezés 2025 konferencia közönségszavazásának az eredményeit.
Nagyon közel volt a rekorddöntés.
Szövetségeseket keres a francia elnök.
Egyre nagyobb a nyomás a döntéshozókon.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
