Magyarországon a foglalkoztatottak 42%-a, közel 2 millió ember dolgozik lakóhelyétől eltérő településen, többségük nagyobb városokba ingázik. Az ingázók átlagosan több időt töltenek utazással, mint a helyben dolgozók, de a megfelelő közlekedési hálózat jelentősen csökkentheti a munkába járás idejét. A főváros és környéke kiemelkedő munkaerőpiaci szerepe mellett a járási székhelyek is jelentős vonzerőt gyakorolnak.
2022-ben a lakónépességbe tartozó foglalkoztatottak közül mintegy másfélszer annyian dolgoztak külföldön, mint a 2011. évi cenzus idején - derült ki a KSH TÉR-KÉP című kiadványából. Az emelkedésben meghatározó szerepe volt az osztrák és német munkaerőpiac megnyitásának.
Nemzetközi trend, hogy a lakosság egyre inkább a városok körül koncentrálódik. Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakosság közel harmada él Budapest, további kétötöde pedig megyei jogú városok vonzáskörzetében – azaz a lakosság 72,2%-a várostérségek lakója. Míg itt növekedett, addig országos szinten csökkent a népesség a megelőző népszámlálás óta eltelt 11 év alatt: külön érdekessége e trendnek, hogy ha csak a megyei jogú városokat vizsgálnánk, agglomeráció nélkül, azoknál is csökkenést látnánk. Tehát miközben az ország népessége csökken, akárcsak a legjelentősebb nagyvárosoké, addig e nagyvárosok ingázási zónái egyre nagyobb kiterjedésűek és egyre többen laknak bennük. A HÉTFA munkatársai annak jártak utána, miként változtak a nagyvárosaink vonzáskörzetei az elmúlt évtizedben.
Ausztria mellett Szlovákiába és Romániába is járnak dolgozni Magyarországról a KSH friss elemzése szerint.
Az olcsóbb lakások vonzzák az odaköltözőket, az ő fokozott érdeklődésük viszont húzza fel az ingatlanárakat – az elmúlt években ez a klasszikus séma látszik érvényesülni a fővárosi agglomerációban is. Eközben a Pest statisztikai régió, azaz Pest vármegye megerősítette pozícióját az ingázás európai dobogóján is - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Pest megye lakosságának 40 százaléka ingázott az otthona és munkahelye között az EUROSTAT felmérése szerint 2020-ban. Ezt az arányt két folyamat befolyásolta ellentétes előjellel: az agglomerációba költözők növekvő, valamint a home office terjedése miatt napi szinten ingázók csökkenő száma. A koronavírus járvány visszaszorulásával egyes szakértők a hibrid munkavégzés elterjedését prognosztizálják, de számos munkahely a teljes visszarendeződést választja. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálja meg, hogy mi történhet akkor, ha az élet nagyjából visszaáll a megszokott kerékvágásba; fontosabb lehet-e az élhetőbb környezet az ismét szükségessé váló napi ingázás árán is?
Az elmúlt tíz évben nemcsak Budapesten, hanem a főváros környéki agglomerációban is jelentősen drágultak az ingatlanok. A Takarék Index elemzése szerint az árakat leginkább a megközelíthetőség befolyásolja, tíz perccel gyorsabb bejutás a fővárosba akár nyolcvanezer forintot jelenthet négyzetméterenként a lakásárakban.
A fővárosi agglomeráció olcsóbb településein az autós ingázás költségeinek figyelembevételével együtt is jobban megéri lakást venni, mint Budapest frekventált kerületeiben az OTP Ingatlanpont szakértői szerint.
A román képviselőház elfogadott szerdán egy törvényt, amely megkönnyítheti a határátlépést a koronavírus-járvány idején az ingázóknak, akik különleges bánásmódban részesülnek.
Március 27-től minden Magyarországra hazatérő állampolgárnak 14 napos házi karanténba kell vonulnia. A rendelkezés az ingázókra is vonatkozik. Burgenland ingyenes szállást kínál az Ausztriában maradó magyar ápolóknak – írja az osztrák közszolgálati média (ORF) oldala.
Tavaly a foglalkoztatottak 64%-a lakóhelye településén dolgozott. A helyben dolgozók közül 445 ezer fő Budapesten belül, kerületek között ingázott. A mikrocenzus szerint 1 millió 585 ezer fő, a foglalkoztatottak 35%-a tartozott a naponta ingázók közé.
Csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Településeink közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb elingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 településről jártunk dolgozni - olvasható ki a Lechner Tudásközpont most élesített legújabb Tér-Figyelő térképéből. Látványos térkép és grafika a magyar munkásosztály mindennapjaiból.
2016 első félévében 118 ezer olyan magyar dolgozott külföldön, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel. Ez persze alulbecsüli a külföldön foglalkoztatottakat, a tükörstatisztikák továbbvezetett adataira alapozhatóan legalább további 150-170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma - derült ki a KSH legújabb munkaerő-piaci kiadványából.
A nagyobb városokban, így Budapesten is sokat számít, hogy a munkahelyünkre mennyi idő alatt és milyen közlekedési eszközzel tudunk beérni. A kertvárosi családi ház előnyeit hamar hátránnyá változtathatja a több órás ingázási idő, amit munkába járással töltünk. Az utazási idő mellett annak módja is fontos kérdés, ez ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen költségekkel kell számolnunk. Hogy a budapesti helyzet jó vagy rossz, ahhoz a fővárost a környező és néhány távolabbi világváros jellemző ingázásaival hasonlítottuk össze.
A magyar gazdaságban korántsem általános a munkaerőhiány, az inkább egy-egy területet érint súlyosan, ilyen például az autóipar és a kereskedelem. Utóbbiban folyamatosan romlottak a dolgozók munkafeltételei: elég csak a minimálbér közeli fizetésekre, az éjszakai műszakra, a vasárnapi zárva tartás elrendelésére, majd a nyitva tartás visszaállítására gondolni, vagy éppen a 2011-ben bevezetett egykulcsos adó hatására, ami miatt az alacsony keresetűek anyagi helyzete relatíve rosszabb lett, mint a magasabbaké - nyilatkozta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a Népszabadságnak.
"Kedvező munkalehetőség Szlovákiában! Nálunk akár 265 ezer forintot is kereshet!" - ezt ígérte nemrég egy szórólap, amit a győri postaládákba dobtak be a Világgazdaság cikke szerint. Úgy tudják, szlovákiai autóipari és elektronikai cégek toboroznak munkaerőt Magyarországon. Egy évtizede még fordított volt a helyzet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Mutatjuk, milyen fontos adatközlésekre és döntésekre figyelünk a héten.
A Corvinus professzorának cikke.
A jövő évi költségvetéssel. És ezt a Költségvetési Tanács mondta ki.
Az exit pollok szerint George Simion vezet.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
