Budapesten márpedig jó a közlekedés
A tipikus budapesti dolgozó 33,5 perc alatt ér be a munkahelyére, 10,7 km-t tesz meg jellemzően busszal, és 19 km/órás átlagsebességgel halad. Ebben természetesen nagy különbségek lehetnek. A fővárosiak közül ugyan a legtöbben a munkahelyre vezető utat busszal teszik meg, de majdnem ugyanannyian vannak az autót használók is. A közlekedési módok kiegyenlítettségét jól mutatja, hogy vonattal vagy metróval is ugyanannyian közlekednek mint autóval, és a többi városhoz képest sokan - minden hetedik lakos - a munkába vezető út legnagyobb részét gyalog teszi meg. A villamost feltehetően rövidebb utakra használjuk, így az elsődleges közlekedési eszközként kevésbé domináns. Kerékpárt pedig minden 25. lakos használ rendszeres munkába járáshoz.

Budapest tehát az ingázási módokban meglehetősen kiegyenlített, egyik közlekedési eszköz sem ugrik ki jelentősen a többi rovására. Ez azonban nem mindenhol van így.
Így közlekednek a régióban
Míg a magyar fővárosban az ingázók leggyakoribb közlekedési eszköze a busz, a legtöbb régiós fővárosban az autó dominál. A volt jugoszláv fővárosokban - Zágrábban, Ljubljanában és Belgrádban is - minden második ember autóval jár munkába, de Kijevben is közel 50 százalék az autót használók aránya. Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban is az autót használók vannak a legtöbben, de ott az arányuk már nem annyira domináns, mint az említett országokban. Tömegközlekedési szempontból Bécs a leginkább környezetbarát, mivel a munkába járáshoz legtöbben vonatot vagy metrót használnak, de szintén jelentős a gyalog munkába járók aránya. Az osztrák fővárosban csak minden tizedik lakos használ autót, és ugyanannyian vannak a kerékpárt használók is. Prágában szintén a vonatot és a metrót használják legtöbben, míg Varsóban Budapesthez hasonlóan a busz a legelterjedtebb közlekedési eszköz. Az arányok ezekben a fővárosokban is kiegyenlítettebbek.

Mennyit töltünk ingázással?
Hiába különböző méretűek a régió fővárosai, ez sem az ingázási időben, sem a jellemző távolságokban nem látszik meg. Tipikusan 25-40 perc az az idő, ami alatt elérjük 8-12 km-re lévő munkahelyünket. A régióban Bukarestben érnek be a leglassabban a munkahelyre, ahol 38,5 percig tart egy átlagos út. Budapesten ezzel szemben 33,5 perc alatt teszik meg ugyanazt a távolságot, míg Zágrábban 31 percig tart a szűk 11 km-es út. Sajátos helyzetben van a szlovén főváros Ljublajana, ami ugyan a legkisebb népességű az összes főváros közül, mégis ott teszik meg a dolgozók a leghosszabb távolságot - 14 km-t - a munkahelyig. A jó közúthálózatnak köszönhetően azonban - a hosszabb távolság ellenére is - átlagosan 27 perc alatt a munkahelyükre érnek. A nagyobb városok közül pedig Bécset kell kiemelni, ahol az emberek a legközelebb laknak és a leggyorsabban érnek be a munkahelyükre.

Környezeti hatások
Az ingázás módja és ideje a környezeti hatások miatt is meghatározó. Azokon a helyeken ahol többségében autót használnak a lakosok és több időt töltenek munkába járással, jelentősen megnő a szén-dioxid kibocsátási ráta. Jó példa erre Kijev és Zágráb, ahol rendkívül magas az autót használók aránya, a közlekedési hálózat miatt azonban gyakoriak a dugók, így megnő az ingázási idő. Mindkét helyen 1000 tonna szén-dioxid kibocsátás keletkezik évente egy ingázó után. Ljubljanában utaznak a legmesszebbről az emberek, de viszonylag hamar beérnek a munkába - az átlagsebesség közel 32 km/h - így hiába a sok autó, 900 tonnás érétkével mégsem ott a legmagasabb a károsanyag kibocsátás. Budapest szén-dioxid kibocsátás terén környezetbarátabb az átlagnál - 500-600 tonna évente fejenként -, köszönhetően annak, hogy kevesen használnak autót. Ugyanez igaz Prágára és Pozsonyra is, ahol szintén elterjedtebb a tömegközlekedés. Természetesen Bécs ebben is kiugrik, a jó tömegközlekedésnek, a kevés autónak valamint a sok gyalogosnak és kerékpárosnak köszönhetően a kibocsátás nem éri el a 200 tonnát sem évente.

Mi a helyzet a világ más részein?
A távolabbi városok közlekedése sok esetben teljesen eltér a Kelet-Európában megszokottól. Az Egyesült Államok déli részén például szinte mindenki autóval jár munkába, de ugyanez igaz a tehetősebb arab országokra is. Észak-Európában a kerékpár a legelterjedtebb. Amszterdamban, Koppenhágában és több svéd városban is az ingázók közel fele használ biciklit. New Yorkban viszont már a metró és a vonat a leggyakoribb közlekedési eszköz, ezt ott minden második munkavállaló használja, míg Tokióban 3-ból 2 ember jár ezzel munkába. Svájcban meglepően sokan sétálnak. Genfben például minden harmadik ember gyalog éri el munkahelyét, akárcsak az afrikai Nairobiban. Vietnámban pedig a motorok és a kerékpárok uralják az utakat, előbbit a közlekedők 50 százaléka, utóbbit közel 20 százaléka használja.

Mindez a már említett módon befolyásolja az adott város levegőminőségét. Összességében azt lehet mondani, hogy azokban az országokban legnagyobb az ingázás környezetterhelő hatása ahol a legtöbben választják az autót közlekedési eszköznek. Természetesen a gyaloglás és a kerékpár a legkevésbé szennyező, de azokban a városokban ahol a vonatot és a metrót is sokan használják szintén alacsonyabb a széndioxid-kibocsátási ráta. Tokióban és Bécsben például - ahol az ingázók 4-9 százaléka használ csak autót - 10-14-szer kevesebb a károsanyag-kibocsátás, mint az Egyesült Államok déli nagyvárosaiban, ahol gyakorlatilag nem létezik egységes tömegközlekedés.

Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?
Ez biztosan nem hiányozna a lakosságnak.
Élőben beszél Orbán Viktor - Ha nincs EU-s pénz, akkor nem lesz uniós költségvetés sem
A bálványosi szabadegyetemen beszél a kormányfő.
Véget kell vetni az AI vállalatok szemfényvesztő megközelítésének
Trump AI cselekvési terve megerősítette azt, hogy kormányzata nem kívánja szabályozni ezt a gyorsan fejlődő szektort.
Kemény figyelmeztetést kapott Magyarország: tarthatatlanok az eddigi tervek
Már a hitelminősítő is borúsan látja a helyzetet.
Újabb nyersanyagot vághatnak földhöz Trump vámjai
Brazília belengette a gyártás beszüntetését.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
