Kiderült, mekkora béremeléssel kalkulál jövőre a kormány
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
Tavaly 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset a NAV adatai szerint, azonban az ország egyes részei között hatalmas a különbség. A GKI Gazdaságkutató elemzése rávilágít, hogy átlagosan közel 40%-kal keresnek kevesebbet a munkavállalók a községekben, mint a fővárosban.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. Az elemzés szerint a fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 344 700 forint volt, írja a KSH. A vállalatoknál közel 15%-kal nőttek a bérek, a költségvetési szektorban 12,3%-kal, vagyis az infláció a költségvetési szférában már a teljes emelést elviszi. A következő hónapokban pedig már a nemzetgazdaság egészében is visszaeshet a keresetek vásárlóereje.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
A Portfolio információi szerint már elindultak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között, de az elmúlt évekre jellemző „sima” bérmegállapodás aligha várható. A rezsiköltségek elszállása egyértelműen óvatosságra inti nemcsak a cégvezetőket, hanem a szakszervezeteket is. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt néhány cégnél volt némi rugalmasság, és év közben is emeltek valamennyit a béreken egyszeri juttatásokkal és a cafeteria megemelésével, de többségében nem ez volt a jellemző.
Felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja a beszerzési árak gyors növekedése, a forint árfolyamának zuhanása, az egyes élelmiszerek árstopja, a szektor megemelt különadója, most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése – vélik a Portfolio kiskereskedelmi forrásai. Utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állás), aztán a bezárás várhat számos boltra.
Idén júniusban 503 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél, a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset pedig 347 200 forint, amelyek rendre továbbra is gyors, 15,4%-os, illetve 16,1%-os növekedést mutattak éves alapon – közölte a KSH.
A bérhierarchia tetején lévők (a felső 20 százalék) átlagfizetése 2021-ben mintegy 5,5-szeresét tette ki a legalján elhelyezkedőkének a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a KSH jelentése szerint.
Áprilisban továbbra is magas volt, de nem gyorsult tovább a keresetek növekedése Magyarországon, miközben az infláció egyre inkább visszafogja a fizetések vásárlóerejének növekedését.
Ma már bruttó hárommillió forint felett keresnek a gyárigazgatók a Wyser kutatása szerint, de kétmillió közelében van a műszaki igazgatók fizetése is. A felmérés alapján a gyártás-termelésben azonban egyáltalán nem az alapbér a legfontosabb, a vezetőket számos tényező befolyásolja a munkahelyváltásban.
Nagyon erős a bérnyomás a magyar gazdaságban a KSH friss adatai alapján. Mind a bruttó átlagkereset, mind a rendszeres keresetek gyorsuló ütemben nőnek. Ez az első komoly jele annak, hogy Magyarország az ár-bér spirál kapujában van.
Februárban 546 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint, ami közel 32%-os (!) növekedés éves alapon. Ebben a hónapban az alapbér mellett 6 havi jutalmat (fegyverpénz) kapott a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy része, ami jelentősen felhúzta az átlagot. A KSH szakértői a Portfolio-val közölték: fegyverpénz nélkül számolva 472 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 14%-os növekedés éves alapon.
Nemcsak az átlagember, de az elemző is csóválja a fejét és ráncolhatja a szemöldökét akkor, amikor a KSH februári kereseti adatait nézi meg. A hivatal szerint ugyanis közel 32%-kal (!) nőtt az átlagkereset februárban. Az emberek döntő többsége azonban egészen biztos, hogy nem kapott ekkora béremelést. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz dobja meg az egész nemzetgazdasági átlagkeresetet. Ennek hatására ebben a szektorban közel háromszorosára ugrott az átlagkereset, míg a többi iparágban leginkább 6 és 20% közötti béremelést láthatunk.
Egészen különösnek tűnik első pillantásra, hogy csak Budapesten és Győr-Moson-Sopronban magasabbak a keresetek az országos átlagnál, 18 megyében viszont alacsonyabbak. A tavalyi nettó bérekről kiadott adatok alapján azonban ez a helyzet, és magyarázat is van rá.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Tavaly 439 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azonban vannak olyan szakmák, ahol fele ennyi pénzt sem fizetnek, viszont több olyan munka is van, ahol több mint 1 millió forint a havi bér. Sőt, a légiforgalmi irányítók keresete megközelíti a 2 milliót is, az erdészeti dolgozó és a textilműves viszont 200 ezret sem keres. Az év nyertesei az orvosok, akiknek hatalmasat nőtt a bérük.
Négy határmenti falut adnak vissza Azerbajdzsánnak.
Két széles körben használt ipari vegyi anyagot minősítettek veszélyesnek.
Lehetne akár trükközésnek is nevezni, amit a költségvetéssel csinál.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.