FONTOS Ezért van most szégyenfalon a forint

keresetek

Novemberben 480 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Novemberben 480 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.

Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.

Megérkezett a kiábrándító pofon a magyar fizetésekről: felfalta az infláció a bérek emelkedését

Megérkezett a kiábrándító pofon a magyar fizetésekről: felfalta az infláció a bérek emelkedését

Az infláció gyakorlatilag teljesen felfalta a keresetek növekedését a vállalati szektorban. Hiába nőttek októberben is a bérek a KSH adatai szerint, az évek óta nem látott áremelkedés miatt sokan ebből már semmit sem éreznek. A minimálbéresek és bérminimumosok fizetésének az értéke már jelentős mértékben csökken, de nem csak nekik esik vissza az életszínvonaluk, hanem azoknak is, akik az inflációnál kisebb béremelést kaptak.

Mennyivel nőhet jövőre a fizetésünk? Keserű pirulát kell lenyelni a béremelés mellé

Mennyivel nőhet jövőre a fizetésünk? Keserű pirulát kell lenyelni a béremelés mellé

A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.

Szépen eszi az infláció a bérünket

Szépen eszi az infláció a bérünket

2021 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt, mindkettő 9,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A reálkeresetek növekedési üteme azonban jóval visszafogottabb, mivel a 7% felé menetelő éves infláció erodálja a bérek értékét. A magánszektorban a bérszínvonal reálértéke 2,4%-kal magasabb, mint egy éve. Ez az utóbbi évek dinamikájához képest alacsonynak mondható, de az utóbbi három hónapban már emelkedik.

426 ezer forint a bruttó átlagkereset

426 ezer forint a bruttó átlagkereset

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Biztos, hogy jogos a panaszkodás? - Tíz éve sem voltak sokkal olcsóbbak a lakások

Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Elképesztően sok embert érint az új magyar bérrobbanás

Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.

434 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon

434 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.

Zuhant a keresetek vásárlóereje Magyarországon? - Ennek most kevesen fognak örülni

Zuhant a keresetek vásárlóereje Magyarországon? - Ennek most kevesen fognak örülni

Júniusban a bruttó átlagkereset 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú idő után először csökkent a keresetek vásárlóereje Magyarországon, hiszen az infláció 5% felett alakult az időszakban. Az elmúlt hónapokban lelassult a béremelkedési ütem, amit most egy statisztikai hatás is rontott. A következő hónapokban már nem kell arra számítani, hogy érdemben csökkennének a reálbérek, azonban a jelentős béremelkedés úgy tűnik, egyelőre a múlté.

Márciusban 435 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Márciusban 435 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

Márciusban a bruttó átlagkereset 435 200 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forinton alakult, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. Ez lassabb növekedést jelent, mint amit az elmúlt hónapokban láthattunk, a felpörgő infláció pedig már érezteti a hatását a reálbérek növekedésének lassulásán keresztül. A vállalati szférában alacsonyabb volt a béremelkedés, mint a költségvetési szektorban.

Elemzők: mintha nem is lenne semmilyen válság Magyarországon, úgy nőnek a bérek

Elemzők: mintha nem is lenne semmilyen válság Magyarországon, úgy nőnek a bérek

Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. Elemzők szerint meglepően gyorsan nőttek a keresetek februárban.

411 ezer forint volt a bruttó kereset

411 ezer forint volt a bruttó kereset

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.

10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon

10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon

A elmúlt év negyedik negyedévében 1322 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,9 százalékos növekedést jelent 2019 hasonló időszakában tapasztalt 1 203 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 negyedik negyedévéhez képest 2,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,3 százalékkal.

Holnap eldőlhet a magyar minimálbér sorsa - Mennyivel nőhet a fizetés?

Holnap eldőlhet a magyar minimálbér sorsa - Mennyivel nőhet a fizetés?

Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss inflációs adat! Még csökken a drágulás üteme Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.