A 100 milliárd forintos keretösszeggel februárban elinduló Demján Sándor Tőkeprogram szerdai bejelentése után egy 48 milliárd forintos vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatási programot jelentett be csütörtökön a kormány Demján Sándor "1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program néven. A programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek januárban 50 százalékos támogatási intenzitás mellett, haszongépjárművek vásárlása 25 millió forintig lehetséges.
A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.
A katánál az áfamentesség növelése erősen megfontolandó – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca és az október végétől új vezetésű Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán. Az eseményen Nagy Márton elmondta azt is, hogy holnap kerül bejelentésre a Demján Sándor Program tőkeprogramja, illetve a program kilencedik eleme a mikrovállalkozások áramárainak csökkentésére irányul majd.
2024-ben jött létre a BÉT & MBH Bank MentorHub platform, ami szakmai tanácsadást kínál a tőzsdére készülő vállalatok vezetőinek. Rendszeres találkozókkal, oktatásokkal és egyéb szakmai eseményekkel segítik a tőzsdei bevezetés előkészítését, valamint a piacra lépési stratégiák kidolgozását. A támogatási program ezen felül kiterjed a vállalatok működési és finanszírozási folyamatainak támogatására is. De milyen cégek jelentkezhetnek, hogyan és miért segít egy bank a tőzsdére lépés folyamatában? Erről kérdezte a Portfolio a program egyik vezetőjét, Kollega-Tarsoly Dánielt, az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatóját.
A magyar gazdaság növekedésének elindításához a kormány új támogatási programokat jelent be a kis- és középvállalkozások számára, amelyek a beruházások ösztönzését és a vállalatok likviditásának mozgósítását célozzák – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésben.
Sikeres kkv-k 2025-ben címmel rendezte novemberi klubját a Portfolio, az MBH Bank támogatásával. A rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a legújabb kkv-kat érintő finanszírozási formákról, állami és uniós támogatásokról, valamint a banki és befektetési lehetőségekről, amelyek segíthetik a vállalkozások növekedését és fejlődését. Az eseményen a vállalkozóknak, cégvezetőknek lehetőségük nyílt személyes konzultációra a szakértőkkel, valamint networkingre más kkv vezetőkkel is.
A hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy versenyképes, tőkeerős vállalatok működjenek hazánkban. A közép- és nagyvállalatok számára a hatékonyságnövelő fejlesztések stratégiai pillérré váltak, ezekkel párhuzamosan speciális finanszírozási megoldások jelentek meg a piacon. A kkv hitelprogramok mellett a növekedés mértékéből fakadóan további források bevonására is lehetőség van, amire a klasszikus banki hitel mellett a tőkefinanszírozás jelenthet megoldást. Cikkünkben a StancPack Csoport és a Vág-Tech Kft., a Focus Ventures alapkezelő két portfóliócégének történetén keresztül mutatjuk be, hogy miért fontos a tőkeellátottság, hogyan lehet sikeres a tőkebevonás, milyen szerepet vállal a finanszírozó, illetve hogyan kerülhet sor a tőkebefektetés visszavásárlására akár a futamidő felénél is korábban.
A zöld és digitális gazdasági átálláshoz átmenetileg lazább fiskális szabályokra van szükség címmel tartott előadást kedd reggel Nagy Márton az EU KKV-közgyűlésén (SME Assembly). A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Unió versenyképességi hátránya az Egyesült Államokkal, valamint Kínával szemben arra vezethető vissza, hogy az EU versenytársai sokkal több nemzeti forrást mozgatnak meg és költenek a gazdaságuk fejlesztésére, például kutatás-fejlesztési célokra. Arra mutatott rá, hogy ha Európában meggyengül az ipar, a feldolgozóipar, és nem fejlődik az európai autóipar, akkor ne is várjunk versenyképesség-javulást. Európa nem mondhat le vezető szerepéről ezen a területen. Amellett érvelt, hogy Németországnak kellene az élére állnia annak az új gazdasági megközelítésnek, amely lazább költségvetési szabályokat enged meg a tagállamoknak.
Miközben egyre több vállalkozásüzemeltetési feladatra születik szoftveres megoldás, ezek elszigetelten működnek egymástól – párhuzamos használatuk pedig jelentős többletfeladatot ró a vállalkozásokra. Bár a digitális eszközök terjedését szabályozási kényszer is erősíti, a vállalkozók edukáció hiányában sokszor inkább a kötelező feladatot látják azok bevezetésében. A fizetési és vállalkozásirányítást segítő szolgáltatásokat nyújtó Teya Magyarországi vezetője szerint bár az európai cégek valamivel előrébb vannak a digitalizációs folyamatban, az alapproblémával egyelőre ott is küzdenek, mégpedig, hogy nem egy integrált rendszerben gondolkodnak, a szolgáltatás pedig egyre személytelenebbé válik. A Teya erre kínálna megoldást.
Minden idők legjobb évét zárja idén a személyi kölcsönök piaca - dőlt el az MNB friss, szeptemberi adatai alapján, miután idén már 230 ezer ilyen szerződést kötöttek a háztartások több mint 600 milliárd forint értékben. Eközben a tavaly bázishoz képest még nagyobb növekedést mutató lakáshitelek 2022 után a második legtöbb kihelyezést érhetik el 2024-ben. A vállalati hitelezés viszont, ha lehet, még gyengébben muzsikált, mint a korábbi hónapokban, a recessziós környezetben nagy kérdés, mikor indul elég beruházás ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról.
Már a budapesti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is rendelkezésére áll az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram, amely nulla százalékos fix kamat mellett kínál finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra - hívta fel a figyelmet az MFB. A hírt még szeptember végén jelentette be a kormány.
Az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram teljes, 1200 milliárd forintos keretösszegének 84 százalékát, azaz 1011 milliárd forintot folyósított a magyar vállalkozások számára. A hitelprogram eddig 1436 hazai vállalat fejlődéséhez és versenyképességének megerősítéséhez járult hozzá - közölte az EXIM.
Újabb, a hazai kkv-k hitellehetőségeinek bővítését célzó programot jelentett be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója (címlapképünkön).
Négy területen már egy év múlva kézzel fogható eredményei lesznek a kormány által hamarosan részletesen is bemutatandó, kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programnak – hangzott el a Budapest Economic Forum kora délutáni kkv-panelbeszélgetésében, amelyen kiderült: a kkv-szektor hangulatát a leginkább az óvatos optimizmus jellemzi.
Hamarosan közvetlenül a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) is elérhetőek a Széchenyi Kártya Program MAX+ egyes termékei - közölte az MFB friss közleményében.
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) partnerségi megállapodást kötött a hazai vállalatok gazdasági szerepvállalásának kölcsönös támogatása érdekében.
A koronavírus járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves magyar piacgazdaság harmadik nagy válsága. Az 1500 válaszra épülő kérdőíves vizsgálatunk szerint több vállalkozás helyzete javult, mint amennyié romlott az elmúlt négy év alatt. Háromszor annyi cég várja helyzete javulását a jövőtől, mint ahányan pesszimisták. Úgy tűnik válságálóbb gazdaságunk, mint korábban volt.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
Az ESG követelmények egyelőre még csak a nagyvállalatokra vonatkoznak, de a beszállítói láncok szereplői, a magyar kkv-k ennek hatására egyre több adatbekéréssel találkozhatnak a megrendelőik részéről. Az ellátási láncok zöldítése alapvető követelmény, ezért a legtöbb hazai kkv-t záros határidőn belül utol fogják érni az ESG elvárások. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok felkészülten álljanak a kihívás útjába, megalakult az ESG Szövetség, amelynek célja, hogy a vállalatokat támogassa az átállás folyamatában, tanácsadással, érdekképviselettel, rendszerek kiépítésével tegye őket még versenyképesebbé. Krisán László, az ESG Szövetség elnökének, a KAVOSZ E-Green Zrt. igazgatósági tagjának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.
Számos új programmal és hitellehetőséggel készül a kormány a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bankokat arra kérték a frissen megalakult KKV Hitelezési Kerekasztal első ülésén, hogy vizsgálják meg, az immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként hogyan tudnák jobban elfogadni.
