Rohamosan fogy az idő: néhány éven belül alapjaiban változik meg a hazai vállalatok élete

Az ESG követelmények teljesítése és a jelentéstételi kötelezettség egyelőre csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára kötelező az EU-ban, de legkésőbb, a türelmi időt is beleszámítva 2028. január 1-től már a KKV-knak is kötelező lesz évről-évre fenntarthatósági jelentéseket készíteni.

Számos hazai vállalat ennek ellenére már most is érzi ennek a terhét,

mivel olyan multinacionális cégek beszállítói, amelyek fenntarthatósági, és CO2 kibocsátás-csökkentési vállalásaikat a beszállítói láncokra is kiterjesztik, vagyis a partnercégek részéről is megkívánják az egyre környezettudatosabb működést.

Az elmúlt években felgyorsult az európai törvényalkotás, a 2022-től érvényes Taxonómia rendelet meghatározza, hogy pontosan milyen tevékenységek támogatják a zöld célkitűzéseket, 2023 júliusában pedig elfogadták az ESRS-t, amely egységesíti az ESG jelentéstételi szabványokat. Számos magyar kkv-t érint ezen felül a 2023-tól alkalmazott német beszállítói lánc törvény (LkSG), amely többek között az emberi jogok tiszteletben tartását és a környezeti károk csökkentését várja el a beszállítóktól.

Az hazai ESG törvény idén január elsején lépett életbe,

és az érintett vállalatok (a KKV-k döntő része még nem tartozik közéjük) részére szabályozza, hogy milyen tartalmú és formájú ESG jelentést kell leadniuk minden évben, milyen személyi- és működésbeli változtatásokat kell bevezetniük. A kis- és középvállalkozások számára a rendelkezésre álló 3 év létfontosságú, hogy megfelelően felkészüljenek a jogszabályi megfelelésre, azonban nincsenek könnyű helyzetben, mert – már csak a számosságuk miatt is – hiányzik a megfelelő kapacitás és kompetencia, amivel ilyen volumenű szervezeti és működési változtatásokat véghez tudnának vinni.

Energetikai Szekció

Ezt az érdekképviseletek is tudják, éppen ezért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével egyéves előkészítő munka után megalakította a szövetség energetikai szekcióját.

A cél egyértelmű: el kell látni a többszázezer magyar vállalkozást az ESG-t és zöldítést érintő információkkal,

valamint konkrét szolgáltatásokat is kell nyújtani a számukra, amelyekkel fel tudnak készülni, és teljesíteni tudják a jogszabályi kötelezettségeiket. A tét hatalmas: ha nem tudnak felzárkózni időben és határidőre nem készülnek fel, akkor olyan hátrányba kerülhetnek, amit nehezen lehet már korrigálni, elveszthetik megszerzett pozícióikat és olyannyira csökkenhet a versenyképességük, ami akár a vállalkozás létét is veszélyeztetheti.

„A hazai vállalkozások 40 százaléka egyelőre nem elég jól tájékozott az ESG szabályok és előírások kapcsán. A célunk, hogy az érdekképviseleten túl, vállalkozásra szabott tanácsadással és gyakorlati projektek bemutatásával, implementálásával is segítsük a cégeket. Az energetikai szektor kiemelkedő szereplőivel léptünk partnerségre annak érdekében, hogy a legaktuálisabb és legmagasabb technológiai- illetve üzleti megoldásokat nyújthassuk a tagjainknak, de más vállalkozások számára is” – mondta el a Portfolio-nak Gyalog Zsolt szekcióelnök, a 2010-ben alakult Energy Hungary Energetikai Zrt. igazgatósági elnöke.

Zöldenergia: hiába termeli meg az egyik, ha nem kaphatja meg a másik

A zöldenergia minél nagyobb arányú felhasználása egyértelmű cél és egyben elvárás is a fenntarthatósági törekvésekben, és később a fenntarthatósági jelentésekben is. De hogy tud ma egy vállalkozás zöldenergiát használni?

Vagy vásárol, vagy termel, esetleg mindkettő.

A vásárlás hosszútávú energiabeszerzési szerződések (PPA) segítségével történhet, amelyben az energiakereskedő vállalja, hogy az értékesített villamosenergia bizonyos százaléka megújuló forrásból származik. Ha úgy tetszik, ez a legegyszerűbb, ám korántsem biztos, hogy a legköltséghatékonyabb megoldás a zöldenergia-igény kielégítésére. A főként napelemes termelés viszont csak azoknak a vállalkozásoknak jelenthet megoldást, amelyek a telephelyükön képesek ezt megtermelni, és saját célra felhasználni.

Elméletileg értékesíthetnék is a mennyiséget, de ez jelenleg több nehézségbe is ütközik.

Az on-site, vagyis helyben termelő napelemek nagy része úgynevezett visszwatt védelemmel van ellátva, vagyis nem termelhet be az országos elosztóhálózatba. Ennek műszaki és szabályozói oka egyaránt van, és ezek megoldása nem 1-2 éves távlatban várható. Ha a vállalkozás jelen pillanatban nem tudja elfogyasztani teljes mértékben a megtermelt energiát, az akkor is „elvész”, ha más vállalkozásnak szüksége lenne rá. Mi lehet a megoldás?

Energiaközösség: jobb együtt, mint külön

Az energiaközösségek olyan vállalkozások, önkormányzatok, közműcégek vagy közlekedési vállalatok közötti „önszerveződések”, amelynek keretében lokálisan, tehát vállalati közösség-, ipartelep- vagy városi szinten, energetikai ökoszisztémába rendeződhetnek a szereplők. Az egyik vállalkozás telephelyén zöldáramot termelnek, amit a másik is fel tud használni, az önkormányzat, a lakóházak tetejére telepített napelemek termelte zöldenergiát szintén a vállalkozás részére tudja bocsátani, és közösen akár üzemeltethetnek egy energiatároló egységet, amellyel a délutáni-esti órákban is alacsony áron tudnak (zöld) villamosenergiához jutni. Az ökoszisztémának nagyon sok és sokféle szereplői lehetnek, akik egyszerre termelők és fogyasztók is lehetnek az adott igényeknek megfelelően.

Egy résztvevő vállalkozás éves villamos energia fogyasztásának akár 20 – 55%-át is kiválthatja,

vagyis ezt a villamos energia mennyiséget az energiaközösségben részt vevő vállalkozásoknak nem a villamosenergia-kereskedőtől kell megvenni a mindenkori piaci áron, hanem ezt megtermeli nekik az energiaközösség a piaci árhoz képest versenyképesebb áron. Ráadásul az energiaközösség zöld termelésének villamosenergia díja akár 10 évre előre tervezhető, akár fixálható is, így a vállalkozások a zöld energia tekintetében nincsenek kitéve a piaci villamos energia ár változó mértékű ingadozásának.    

Nyilván egy vállalat számára egyelőre nem egyszerű saját maga köré gyűjteni partnereket és közösségeket létrehozni, de

pont ezért (is) hozta létre a VOSZ az Energetikai Szekciót, hogy támogassa ebben a vállalatokat.

A törvényi szabályozás sokáig nem volt teljesen egyértelmű, hogy mégis hogyan lehetne életképes és a jogszabályi előírásoknak megfelelő energiaközösségeket létrehozni, nem csoda, hogy az első hivatalosan is bejegyzett közösség idén év elején jött létre Bábolnán. A jogalkotó azonban – legutóbb október közepén – több körben is rendezte a kérdést. Az energiaközösségek alakítására ráadásul a REPowerEU forrásaiból 8,6 millió eurónyi támogatást kapott Magyarország.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) is maximálisan támogatja az energiaközösségek létrejöttét, hiszen a meglévő hálózati csatlakozási pontok esetében még van lehetőség bekapcsolódni a hálózatba.

A projektek beindítása érdekében a VOSZ erős kapcsolatot épített ki az Energiaügyi Minisztériummal és a MEKH-hel egyaránt.

Folyamatban van a szekció két mintaprojektjének a megvalósítása, amelyeken keresztül mind az on-site, mind pedig az off-site modellt is be lehet mutatni, mind műszaki, mind jogszabályi, mind üzleti oldalról egyaránt. Mindkét projekt tartalmaz nap-, és szélenergia termelőket és energiatárolókat, amelyek így nonprofit energiaközösségként szolgálhatnak majd a tagok számára. A mintaprojektek megvalósítása kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztériummal a végéhez közelednek a tárgyalások a kormányzati támogatásról.

Az el nem fogyasztott energia az igazi zöldenergia, ráadásul pénzzé is tehető

A környezeti lábnyom csökkentésének egyik legnyilvánvalóbb megoldása az energiatakarékosság, amelynek elérését – több más EU-s szakpolitika mellett – az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) is ösztönzi. Utóbbi az energiakereskedőket kötelezi arra, hogy évről-évre növeljék a saját és ügyfeleik energiamegtakarítását, ezzel pedig az EKR rendszerből fakadó költségeket takaríthatnak meg. Mivel a saját működésük formálása véges, ezért érdekük, hogy az ügyfeleik energiamegtakarítási projektjeiben is szerepet vállaljanak.

Ebből a hazai KKV-k pedig sokat profitálhatnak.

A rendszer alkalmas arra, hogy az energiamegtakarítást eredményező (tehát nem zöldítés!) projektekből származó úgynevezett Hitelesített Energiamegtakarítást (HEM) értékesíteni lehessen az energiakereskedők felé. Ennek legegyszerűbb módja, ha a vállalat a beruházás elejétől fogva bevonja az energiakereskedőjét, hogy közösen valósítsák meg a projektet.

A megtakarítás fontos a kereskedő részére, hajlandó érte fizetni, vagyis átvállalhatja a beruházás költségeinek egy részét, ezzel is csökkentve annak megtérülési idejét.

A projektekből származó HEM-ek az EKR tőzsdén el is adhatók, de jóval egyszerűbb, ha a vásárló (vagyis az energiakereskedő) már a beruházásban is részt vesz.

Hitelesített Energiamegtakarítást kétféleképpen lehet elérni: a MEKH által felügyelt, úgynevezett EKR-katalógusban szereplő, standardizált fejlesztések (kazáncsere, nyílászáró felújítás, világításkorszerűsítés, stb.) megvalósításával, vagy pedig egyedi projektek auditálásával lehetséges. Előbbi természetesen egyszerűbb folyamat, de jellegéből adódóan nem minden projektet tud lefedni. Az EKR-katalógust pont emiatt folyamatosan bővítik.

„Az Energetikai Szekcióba tartozó vállalkozások több 100 GJ energiamegtakarítás hitelesítését menedzselték le az elmúlt években, ezért olyan széleskörű piaci- és műszaki tapasztalattal rendelkeznek, amelyek egyrészt a MEKH számára is hasznosak lehetnek, a vállalatok számára pedig hatalmas segítséget nyújthatnak” – mondta el Gyalog Zsolt.

Lobbierő már van, forrás pedig érkezik

A hazai KKV-k versenyképességének erősítése kulcsfontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. Ez már-már frázisnak is tűnhet, de nem az: a kormány a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül megalakította a KKV államtitkárságot, amelynek vezetője Szabados Richárd államtitkár, ezen felül bejelentették a Demján Sándor Programot, amely finanszírozási és jogalkotási változásokat is hozhat. Szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt idén nyáron alakult meg a Nemzeti ESG Tanács, amelynek tagja többek között a VOSZ is, így a KKV-k érdekei közvetlenül képviselve vannak a döntéshozatalban.

Különböző energetikai beruházásokhoz a Kavosz (melynek a VOSZ felerészben tulajdonosa) által nyújtott Széchenyi Kártya Program eddig is rendkívül kedvező feltételű hitelt biztosított, aminek éves kamatai a kormány októberi döntésének értelmében még tovább, 3,5 %-ra csökkennek.

A VOSZ ezen felül dolgozik egy olyan finanszírozási megoldáson, amely az energetikai audittól a tanácsadásig, a tervezéstől, a megvalósításig az energiahatékonysági projekt egészének finanszírozását képes lefedni.

A szervezet számos érdekképviseleti szövetséget, egyetemet, hazai vagy Magyarországon működő nagyvállalatot, a PWC-t és az EY-t is a soraiban tudja már, a jelentkezés folyamatos. A Kavosz E-Green Zrt. ESG tanácsadással, teljes audittal, adminisztrációs és dokumentációs feladatokban segít a vállalkozásoknak, de teljes rendszereket is kialakít, amely az új korszak működéséhez szükséges. A vállalat a Széchenyi Kártya több mint 2 évtizedes, rendívül sikeres működésének köszönhetően erős bizalommal és társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, valamint a VOSZ és kamarai irodákkal együtt országszerte többszáz helyen, személyesen is lehet ügyet intézni.

A cikk megjelenését a VOSZ támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images, fotó: Portfolio - Stiller Ákos