A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 62 millió embert sújtott tavaly világszerte a szélsőséges időjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint Európának és Kínának egyesítenie kellene erőit az Egyesült Államok ellen, amely a klímaváltozás ügyében a Trump-adminisztráció alatt "szabadúszóvá" válva a globális szabadkereskedelmi szabályokat is megsérti.
A klímaváltozás, illetve a követendő klímapolitika ügyében is megosztottság látszik az Európai Unióban; a múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
A jelenlegi 40 százalékról 55 százalékra emelné az EU 2030-as emissziócsökkentési célját az Európai Parlament, támogatva az Európai Bizottság célkitűzését.
A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot - írta hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely azt is kiemelte: a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik. A három hónap csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti telek átlagától, miután már október-novemberben is szárazság volt.
Három évvel a Párizsi Klímaegyezmény aláírása után szokatlan módon nem annyira az államok, mint inkább a cégek játszották a vezető szerepet az ENSZ Klímakonferenciáján, a 24. COP-n (The Conference of the Parties).
Március közepéig kitarthat Európában a szokatlanul meleg időjárás, ami tudósok szerint a globális felmelegedés újabb bizonyítéka - írja a Bloomberg. Az Egyesült Királyságban hőmérsékleti rekordok dőlnek, most fordult elő először, hogy télen 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Közben több helyen erdőtüzek pusztítanak, a folyók vízszintje olyan alacsony, ami már akadályozza az áruszállítást és minden jel ara utal, hogy gyorsabban zajlik a folyamat, mint amire számítottunk.
A Swiss Re nemzetközi viszontbiztosító szakértője, egy magyar klímakutató, valamint magyar vagyonbiztosítási szakemberek mondják el véleményüket a klímaváltozás Magyarországon várható hatásairól a Portfolio március 5-ei Biztosítás 2019 konferenciáján. Érdemes regisztrálni és eljönni.
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
A Fehér Ház a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottságot hoz létre, a testületben azonban vélhetően helyet kap az elnök klímaszkeptikus tanácsadója is - értesült a The New York Times című lap csütörtökön.
Ukrajna szerint Oroszország aktívan támogatta a számos EU-tagországban az utóbbi időben a globális felmelegedés ellen tartott tüntetéseket, mondta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter.
Az MNB Zöld Programot indít a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása érdekében, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentésére. A jegybank díjat alapít a zöld pénzügyekért legtöbbet tevő pénzügyi intézményeknek, maga pedig januárban csatlakozott a környezet fenntarthatóságáért létrehozott nemzetközi pénzügyi felügyeleti és jegybanki szervezethez (NGFS) - olvasható az MNB közleményében.
Kialakult a Csendes-óceán térségében az egész világ időjárását befolyásoló El Nino jelenség, amely azonban idén viszonylag gyenge és rövid időtartamú lesz. Az idei egy "döcögő" El Nino lesz, a szakemberek nem várják, hogy jelentősebb hatása lesz az időjárásra - mondta a kutató.
Az elmúlt három évben világszerte összesen 650 milliárd dolláros kárt okoztak az éghajlattal összefüggő katasztrófák a Morgan Stanley szerint, amely figyelmeztet: a helyzet csak rosszabb lesz.
A klímaváltozást tartják napjaink legnagyobb globális fenyegetésének a magyarok - derül ki a Pew Research kutatásából. A felmérésbe bevont 26 országban megkérdezettek összességében szintén az éghajlatváltozás ügyét látják a legnagyobb kockázatnak országukra nézve. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a klímaügy fontossága a közvélemény szerint, amely arra is rávilágít, hogy a nemek között jelentős különbség van egyes problémák megítélésében.