A klímaváltozásnak alig ismert veszélye: a terhességre és a fogantatásra is káros hatással van

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban folyó kutatássorozatunk éppen ezt a témát vizsgálta. Három kérdést igyekeztünk megválaszolni.

• Hogyan hat a fogantatás előtti hőmérséklet a fogantatások számára?
• Befolyásolja-e a terhesség első néhány hetének időjárása a korai vetélések valószínűségét?
• Milyen összefüggés áll fenn a magzatot a terhesség alatt érő hőmérséklet és a születési súly között?

A kutatások közös jellemzője, hogy olyan adminisztratív adatbázisok elemzésén alapulnak, amelyek milliós esetszámban tartalmaznak adatokat a magyarországi terhességekről. A hőmérséklet oksági hatásának becslése pedig egy olyan módszertannal történik, ami a hőmérséklet évek közötti véletlenszerű ingadozását használja ki (kiszűrve az időbeli trendeket és a szezonális különbségeket).

Az első kérdés megválaszolásához az 1980 utáni összes magyarországi születés, terhességmegszakítás és magzati halálozás adataiból számoltunk fogantatási rátákat (ezer 15-44 éves nőre jutó fogantatások száma), majd megvizsgáltuk, hogyan függenek ezek össze a hőmérséklettel.

Az eredmények szerint egy magas hőmérsékletű hetet követően számottevően kevesebb terhesség kezdődik, mint egy kellemes tavaszias vagy kissé hűvösebb hét után.

Érdekes módon ez a hatás időben egyfajta U-alakot ír le: a hőhullám után kettő-négy héttel esik vissza legerősebben a fogantatások száma. Például három héttel egy olyan extrém időjárású hetet követően, amikor az átlaghőmérséklet minden nap 25 °C feletti (azaz hőhullámos napnak tekinthető), közel hat százalékkal kevesebb terhesség indul, mint egy olyan hetet követően, amikor minden nap átlaghőmérséklete 15 és 20 °C közötti. Mivel a hőmérséklet azonnali hatása gyengének nevezhető, ezért a meleg időjárás valószínűleg nem a szexuális aktivitás megváltoztatása révén hat a fogantatások számára, hanem elsődlegesen a férfiak megtermékenyítő-képességét és a nők fogamzóképességét befolyásolja.

Ezt a mechanizmust valószínűsítik a hasonló késleltetett hatásokat találó állatkísérletek eredményei, továbbá a hőmérséklet, valamint a sperma mennyisége és minősége közti kapcsolatot és annak időbeli dinamikáját vizsgáló humán kísérletek is.

Érdemes ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a meleg időjárás nem „eltünteti” ezeket a terhességeket, hanem jelentős részüket egyszerűen késlelteti. A magas hőmérsékletű hét után négy-hat hónappal ugyanis megemelkedik a fogantatások száma. Ez az eredmény talán kevéssé meglepő, hiszen a tervezett terhességek esetében jó okkal várhatjuk, hogy ha valamilyen külső tényező (például a szokatlanul meleg időjárás) miatt nem történik meg a fogantatás az eredetileg tervezett időpontban, akkor a további próbálkozások előbb-utóbb sikerrel járnak.

A meleg időjárásnak azonban további hatása is van. Nem csak a fogantatás esélyét csökkenti, hanem a már folyamatban lévő terhességek kimenetelét is befolyásolja. A becslések szerint a megfogant terhességek 40-70 százaléka nem jut el az élveszülésig, és ezen magzati veszteségek elsöprő többsége a terhesség első néhány hetében, a klinikai felismerés előtt történik. Mivel az ilyen korai magzati veszteségekről nem áll rendelkezésre semmiféle adatbázis, annak vizsgálata sem magától értetődő, hogy a hőmérséklet miképpen befolyásolja őket. Azonban nem is lehetetlen. Kihasználhatjuk azt a tényt, hogy a fogantatást követő időszak időjárása nem képes befolyásolni magának a terhességnek az elindulását (azaz nincs időben visszafelé ható okság), ugyanakkor a terhesség kimenetelét képes megváltoztatni.

Ha például egy szokatlanul hideg vagy meleg időjárású hét látszólag csökkenti a néhány héttel korábbi fogantatások számát, akkor arra következtethetünk, hogy néhány terhesség a hőmérséklet hatására nem jutott el a klinikai megfigyelés stádiumba. Ennek következménye a számított fogantatási ráta (látszólagos) csökkenése. Mi történik ezekkel a terhességekkel? Azon korai vetélések számát gyarapítják, amelyeket nem rögzít az egészségügyi rendszer. Így tehát bár a terhesség nagyon korai szakaszában bekövetkező magzati veszteségeket közvetlenül nem lehet megfigyelni, az egészségügyi rendszer által rögzített terhességek számának változásából következtetni lehet rájuk.

Egy ilyen indirekt módszertant követve megmutattuk, hogy ha a terhesség első néhány hetében szokatlanul meleg az időjárás, akkor nő a korai vetélések száma (a hideg időjárás esetén pedig csökken).

A korábbi példánál maradva, ha a fogantatás utáni első hónap során előfordul egy olyan hét, amikor minden nap 25 fok feletti átlaghőmérsékletű, akkor a korai vetélés esélye nagyjából két százalékkal nő. (Viszonyítási pontként ismét egy 15 és 20 fok közötti napokból álló hetet vettünk.)

Az eddigiek alapján azt láttuk, hogy a meleg időjárás csökkenti a terhesség elindulásának a korai vetélésnek az esélyét is. Milyen hatással van azokra a magzatokra, akik megszületnek? Eredményeik azt mutatják, hogy őket sem hagyja érintetlenül a terhesség alatti időjárás. 2000 és 2016 közötti születési adatokat vizsgálva azt találtuk, hogy a 15-20 fokos átlaghőmérsékletű napokhoz képest a hideg és tavaszias hőmérsékletnek nincs különösen érdemi hatása a születési súlyra. Ugyanakkor, ha a terhesség alatt melegebbre fordul az időjárás, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya csökken. A hatások, bár statisztikai értelemben szignifikánsak, elsőre csekélynek tűnhetnek. Egy 20-25 fokos nap 0,36 grammal, míg egy 25 fok feletti nap 0,46 grammal csökkenti a születési súlyt.

Azonban egy 39 hetes terhesség alatt ezek a hatások összeadódnak és számottevőbbek lesznek.

Ráadásul az eredmények a hőmérséklet hatásának alsó becslésének tekinthetőek. A meleg időjárás ugyanis, ahogy korábban is bemutattuk, a magzati veszteségeket is befolyásolja. A meleg hatására bekövetkező vetélések révén feltehetően egy olyan szelekció zajlik, amely során éppen azok a csecsemők nem születnek meg, akik nagy valószínűséggel az átlagosnál alacsonyabb súlyúak lettek volna. Azaz a meleg hőmérséklet ezen szelekció miatt látszólag növeli a „túlélő” újszülöttek átlagos születési súlyát, torzítva ezzel a becsléseket. Ha a torzító hatást ki tudnánk szűrni, akkor a meleg időjárás születési súlyra gyakorolt hatását is kismértékben erősebbnek becsülnénk.

A kutatások eredményei tehát azt mutatják, hogy a hőmérséklet mérhető és nem elhanyagolható hatást gyakorol az emberi terhességekre, jóllehet számos társadalmi, viselkedési és környezeti tényező hatása az időjárásnál lényegesen erősebb lehet. Ennek ellenére a becslések azt vetítik előre, hogy a magyarországi klímaváltozás okozta hőmérséklet növekedés nehezíti a terhességek elindulását, növeli a vetélések esélyét, illetve az újszülöttek születéskori egészségét is gyengíti.

Címlapkép: Getty Images