A márciusi 4,1 milliárd eurós zuhanás után áprilisban további 1,17 milliárd euróval estek Magyarország nemzetközi tartalékai, így az előzetes április végi állományi adat (26,4 milliárd euró) alapján csaknem hétéves mélypontról beszélhetünk - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közölt statisztikájából.
Felgyorsul-e idén a magyar bankok hitelportfólió-tisztítása, és milyen adóssegítő intézkedésekre számíthatunk még Magyarországon? Fontos téma lesz ez csütörtöki Hitelezés 2016 konferenciánkon, és erről a kérdéskörről árul el sokat alábbi ábránk is.
"Nemhogy nem tervezem, de nem is értem a kérdést" - így reagált a lemondását firtató kérdésre a Magyar Nemzetnek adott interjúban Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke biztos abban, hogy az általa vezetett Pageo alapítványban minden ügylet a törvények teljes betartása mellett zajlott és abban is, hogy folytatja a közös munkát a kormánnyal, hiszen emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő a nyilvánosság előtt mondta, hogy bízik benne. Matolcsy nyolcszor mondta el a terjedelmes interjúban, hogy politikai blöff az egész támadás ellene és a jegybank ellen, és bár megtehette volna az MNB, hogy az alapítványok helyett a költségvetésnek adja a 267 milliárd forintot, de fontosabbnak tartotta az oktatás támogatását, a nemzeti öntudat erősítését és a "kincsképzést". Azt nem indokolta az interjúban Matolcsy, hogy a tavalyi közel 100 milliárdos MNB-nyereségből miért fizet be mégis a költségvetésbe a jegybank és miért éppen a nyereség felét:
Az MNB számos ingatlant vásárolt az elmúlt időszakban, melyek fenntartása meglehetősen sok pénzt emészt fel - írja a Népszabadság. A Bajcsy-Zsilinszky úti irodaház, a tiszaroffi Borbély-kúria és az Eiffel Palace épületeinek üzemeltetése, karbantartása, állagmegóvása és felújítása mintegy 600 millió forintba kerül idén. Ezeken túl azonban számos más ingatlant is találunk az MNB és alapítványai tulajdonában.
Ötvenmilliárd forint osztalékot fizet - 2002 óta először - a költségvetésnek a jegybank a tavalyi eredményéből az intézmény igazgatóságának április 27-ei döntése értelmében, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott, pénteken megjelenő exkluzív interjújában Matolcsy György.
Kezd visszalopódzni a kockázatos jelzáloghitelezés gyakorlata: a 2007-es pénzügyi válság óta elsőként a Barclays 100%-os hitelfedezeti mutatóval is elérhető lakáshitelt vezetett be. Úgy tűnik, a pénzügyi szektor egy része nem sokat tanult a múlt hibáiból, és az árazási verseny kifulladásával ismét a gyengébb hitelképességű ügyfelek felé tájékozódnak a bankok. A lakáshitelezés beindulásával Magyarországon is nő a kisebb önerővel felvett hitelek aránya.
A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.
Győrben tett látogatást Matolcsy György jegybankelnök és előadásának elején kitért a jegybanki alapítványok körüli botrányokra is - számol be a Kisalföld. Szerinte a sikerei miatt támadják most a jegybankot.
Új hitelezési ösztönző eszközt vezet be az MNB, amelynek keretében elengedi a kis- és középvállalatokat aktívan hitelező pénzügyi intézményeknek az e hitelek után megképzendő tőkéjének egy részét vagy egészét, öt éven át. Az így felszabaduló szabad tőke támogathatja a piaci hitelezés további felfutását, s jobb tőkearányos megtérülést is nyújt a hazai hitelpiaci szereplőknek - közölte a jegybank.
Fidesz-közeli erők tartják napirenden a Matolcsy-botrányt? címmel jelent meg cikk a Heti Válasz csütörtöki számában, melyben a lapnak Török Gábor és Mráz Ágoston Sámuel fejti ki véleményét a jegybankbotrányról - foglalja össze az Index.
A magyar Nemzeti Bank ötmillió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a Norbi Update Lowcarb Nyrt.-re, mivel az nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Ez nem az első eset, hogy az MNB büntetést szab ki a cégre tájékoztatási kötelezettségeinek elhanyagolása miatt.
Alacsony kamatkörnyezetben különösen fontos a bankoknak, hogy - ha lehet - megpróbálják tovább csökkenteni költségeiket. Viszonylag még ismeretlen új megoldást kínál erre a szolgáltatások megosztására épülő banki modell. De megbízhat-e egy hitelintézet a feladatok és terhek megosztása során egy külsős cégpartnerben? S leküzdhetők-e az informatikai vagy akár titokvédelmi problémák az együttműködés során?
Az MNB-alapítványok arra kérték az általuk támogatott magánszemélyeket, hogy nyilatkozat formájában döntsenek arról, hozzájárulnak-e személyes adataik nyilvánosságra hozásához - értesült az Index.
Az MNB 11 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Porsche Bankot.
Az MNB mától átmenetileg felfüggesztette a KEG, az ENEFI, a TR és az EHEP részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátóknak nincs a közgyűlés által elfogadott (konszolidált) éves beszámolója, és a törvényben megszabott határidőig, április 30-ig nem tették közzé a 2015. pénzügyi évről készített éves jelentésüket. A moratórium az éves jelentések közzétételéig marad érvényben. A jegybank az éves jelentés elmaradása miatt a most felfüggesztett négy tőzsdei céget, illetve az éves jelentés közzétételét szintén elmulasztó Norbi Update Lowcarb Nyrt.-t összesen 27 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.
Az elmúlt egy évben jelentősen kreatívabbá vált a Magyar Nemzeti Bank az alkalmazott monetáris politikai eszközök terén, így a kelet-közép-európai térség leginkább unortodox jegybankjává vált mostanra - mutat rá szemléletes ábrái segítségével friss anyagában a Morgan Stanley.
Részletesen foglalkozik a jegybanki alapítványok ügyével az Economist hétfői cikkében. Az üzleti hetilap az eset kapcsán az 1990-es évek elején látott vadkapitalizmust idézi fel.
Lakáspiaci kiadványt hoz létre a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be az MNB, mai sajtótájékoztatóján. A "Lakáspiaci jelentés" az ingatlanpiaccal kapcsolatos általános információkon túl a lakáspiac pénzügyi stabilitási vonzatát és gazdasági növekedéssel való kapcsolatát is ismerteti. A félévente megjelenő kiadvány teret enged a témával kapcsolatos elemzések, kutatások bemutatásának.
Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól.
Kulcsfontosságú adatok záporoznak a napokban.
Érdemes volt Musknak elutazni Kínába.
Kimondta Ankara, hogy támogatják Mark Rutte-jelölését.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
