A BUX index végül 1 százalékos mínuszban fejezte be a mai napot. A hazai blue chipek közül az OTP 2,3 százalékot esett és 8600 forinton zárt, a Mol részvénye 0,3 százalékkal került lejjebb és 2678 forinton zárta a kereskedést, a Richter papírja ugyancsak 0,3 százalékos mínuszban, 7875 forinton zárta a napot, a Magyar Telekom pedig 1,1 százalékkal került lejjebb és 308,5 forinton zárt.
A horvát kormány mai döntése szerint az INA horvát olajipari vállalatnak minden Horvátországban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia, továbbá meg kell emelnie a termelését tíz százalékkal - közölte a horvát közszolgálati televízió. A gazdasági miniszter közölte: a kormányrendeletről értesíteni fogja a Molt, amely az INA többségi tulajdonosa, 49,08 százalékos részesedésével a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal a vállalatban.
Bár a vártnál alacsonyabb volt az amerikai éves fogyasztói árindex, de a maginfláció, illetve a havi drágulási ütem a várt feletti volt és ez azt üzente a befektetőknek, hogy nincs még itt az inflációs fordulat, amire az elmúlt napokban sokan pozícionálták magukat, így a részvényindexek csúnyán lefordultak, a dollár pedig nagyot ugrott. Este az amerikai részvénypiacon egyre durvább eladói nyomás bontakozott ki, a vezető indexek végül zárásra 4-5%-os szakadást produkáltak, ami 2020 júniusa óta a legnagyobbnak számít, a Dow Jones index például közel 1300 pontos mínuszban zárt.
A kedvezőtlen amerikai inflációs adatok publikálását követően jelentősen elromlott a nemzetközi hangulat, a magyar tőzsde ennek ellenére minimális esésben zárta a napot. A blue chipek közül emelkedtek a Mol és a Richter részvényei, esett az OTP és a Magyar Telekom.
Európában jó hangulatban telt a hétfői kereskedés, és Amerikában is emelkednek a vezető részvényindexek. Az emelkedésben dollár negatív irányú korrekciója mellett az ukrán frontról érkező, európai piacoknak kedvező információk is komoly szerepet játszanak. Makrofronton holnap kulcsfontosságú inflációs adat érkezik az USA-ból.
A nyitást követően a hazai blue chipek közül emelkednek az OTP és a Richter részvényei, mérsékelt negatív irányú elmozdulásban van a Mol és a Magyar Telekom. A BUX komponensek közül jelentős, 6 százalék feletti pluszban vannak a Masterplast részvényei is, miután céláremelés érkezett a vállalat részvényeire.
Nemcsak a világgazdaságnak, hanem a hazai digitális gazdaságnak is rengeteg változást, gyorsulást és irányváltást kell megélnie idén, ehhez igazodik az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért által évente megrendezett rendezvény, a MENTA programja is.
A hét közepe óta rali üzemmódban vannak a világ tőzsdéi, volt is honnan emelkedni, ugyanis augusztus közepe óta az eladók uralták a piacot, abból jött a felpattanás, ami részben technikai okokkal, részben shortzárásokkal, részben pedig jó vállalati gyorsjelentésekkel magyarázható. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának emelkedését jól jelzi, hogy nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban mostohán kezelt kriptoeszközök árfolyama.
585 millió euró értékű hitelkeretre vonatkozóan további egy évvel ismételten meghosszabbításra került változatlan kamatfelárak mellett a rulírozó hitelszerződés a Molnál.
„Kemény és komoly tárgyalások” segítségével sikerült elérnünk azt, hogy a Gazprom a hosszú távú szerződésben vállalt mennyiségeken felül további napi 5,8 millió köbméternyi gázt szállítson Magyarországra, és ennek segítségével „biztosítani tudjuk a télen, hogy mind a háztartásokat, mind az ipart el tudjuk látni” – jelezte az uniós energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésének nyilvánosan közvetített részében Szijjártó Péter.
Energiaválság alakult ki Európában, miután a gáz és az áram ára a korábbi évek átlagának sokszorosára emelkedett, az idei tél pedig már nem csak az elszálló árakról, hanem arról is szól, vajon lesz-e elég áram és gáz a vállalkozások és a háztartások ellátására. Ilyen környezetben minden ország drasztikus lépéseket tesz az ellátásbiztonság növelésére, így vannak ezzel a horvátok is, ahol Davor Filipovic gazdasági miniszter tegnap bejelentette, hogy az energiaellátás-biztonság érdekében az állam betiltja a Horvátországban kitermelt gáz exportját. Az ügynek politikai színezete is van, Filipovic ugyanis azt is kiemelte, hogy a több mint 50 milliárd forintnyi veszteséggel járó csalással botrányba keveredett Mol-leányvállalat, az INA vezetősége már nem élvezi a zágrábi kormány támogatását. Megnéztük, hogyan hat a horvát gázpiaci korlátozás a Molra.