Még közel 600 millió forintos kamatmentes hitelkeretből fejleszthetik eszközparkjukat az orvosok, a kulturális, oktatási, nevelési és egészségügyi szolgáltatók az EFOP-hitelből – hívja fel a figyelmet mai közleményében a Magyar Fejlesztési Bank, amely az MFB Pontokon keresztül elérhető pénzügyi eszközök központi intézménye. Az EFOP-5.1.1-17 kódszámú, „Pénzügyi Eszköz Hitelprogram” nevű EU-pályázati konstrukciót nem csak berendezések, műszerek, eszközök, hanem akár ágyak, takarók és párnák megvásárlására vagy járműbeszerzésre és képzési költségek fedezésére is fel lehet használni.
Új, célzott finanszírozási eszköz létrehozására tett javaslatot a 2020 utáni EU-s költségvetésben csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmén dolgozó civil szervezetek támogatására.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy a monetáris politikai feladatok teljesítése érdekében bővüljön az Európai Központi Bank (EKB) elszámolási rendszerekkel kapcsolatos szabályozási hatásköre.
Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.
Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:
A reáleszközök még soha nem voltak ilyen alulértékeltek a pénzügyi eszközökhöz képest, ami tökéletesen beleillik abba a képbe, miszerint a 2008-2009-es világgazdasági válság csak tovább növelte az egyes társadalmi rétegek közötti vagyoni különbségeket - állapítják meg a Bank of America Merrill Lynch elemzői. A szakértők szerint a trend tarthatatlan, ezért érdemes felkészülni az "egyenlőtlenség elleni háborúra", ez a jelenség pedig alapvetően befolyásolhatja az egyes eszközosztályok jövőbeli teljesítményét.
Két új pénzügyi eszközt fogadott el ma az Európai Bizottság, amelyekkel az induló innovatív vállalkozásokba és a fenntartható városfejlesztésbe való beruházást kívánja ösztönözni - olvasható a ma kiadott közleményben. A bevezetett két új pénzügyi eszköz a társbefektetési és a városfejlesztési alap, melyek a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára érhetőek el.
Kevesebb mint három hét alatt több mint egymilliárd forintnyi 0%-os uniós hitelt igényeltek a kkv-k a kezdetben megnyitott 26 MFB Pont valamelyikén, így a fokozott érdeklődés miatt a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyorsítja az MFB Pontok kiépítésének folyamatát - áll a bank közleményében. Ez azt jelenti, hogy ma újabb 50 hitelintézeti fiókra került fel az MFB Pont logó, így az MFB országszerte már 76 ügyfélszolgálati helyen várja a vállalkozásokat a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. kijelölt fiókjaiban.
A visszatérítendő pénzügyi eszközök 27%-os aránya valószínűleg Magyarországon a legmagasabb a 2014-2020-as ciklusbeli gazdaságfejlesztési célú Operatív Programokon belül, az első ilyen magyar termékre pedig óriási az érdeklődés a cégek felől - többek között ezeket mondta el egy mai budapesti szakmai konferencián Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a friss számok között azt is jelezte, hogy már mintegy 2800 céget hirdettek nyertesnek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, közülük pedig 2500-zal már meg is kötötték a támogatási szerződést.
Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.
A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban kiemelt figyelmet kap Magyarországon a gazdaságfejlesztés, a források mintegy 60%-a irányul ilyen célra. A vállalkozások növekedését, versenyképességük javulását leginkább támogató felhasználáshoz elengedhetetlen, hogy mind a hazai közvetítő intézményrendszer, mind a vállalkozói szféra felkészüljön a források hatékony közvetítésére és lehívására. Az egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatások, más néven pénzügyi eszközök vállalkozásokhoz való eredményes eljuttatásában a korábbi tapasztalatok alapján fontos tényező a széleskörű hozzáférést biztosító közvetítői struktúra, valamint a hitelintézetek érdekeltté tétele, amelyek így akár összetett szolgáltatásokkal is eredményesebbé tehetik a források felhasználását.
Miután a napokban megjelent az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című uniós pályázat 68 milliárd forintos fejlesztési kerettel, ma közzétették a kizárólag ehhez a pályázathoz társuló beruházási hitelre vonatkozó pályázat főbb tudnivalóit is. Kiderült például, hogy évi 0,5%-os kamat mellett legfeljebb 18 éves hitelt nyújt majd a Magyar Fejlesztési Bank a szélessávú internet hálózat fejlesztéséhez. A vissza nem térítendő uniós forráshoz társuló visszatérítendő forrás (pénzügyi eszköz) keretösszege legfeljebb 10 milliárd forint lehet, ügyletenként pedig legalább 10 millió forintot, legfeljebb 1,5 milliárd forintot tehet ki a kért összeg.
Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritása kapcsán, ami így mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé - erősítette meg a Portfolio információját csütörtök délután egy vezető uniós illetékes. A forrás azt a kedvező fejleményt is elárulta, hogy a 140 milliárd forintnyi felfüggesztett további forrás sorsában is van előrelépés. Az viszont kedvezőtlen, hogy még október-novemberig várni kell a Bizottság azon útmutatására, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszerét hogyan kell felállítanunk, azaz például kell-e közbeszerzést kiírni, vagy ez elkerülhető.
Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.
Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
A legfontosabb dolgokról tárgyalnak majd.
Változás az AI-chipek szabályozásában.
George Simion fölényesen vezet a második forduló előtt.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
