Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, amellyel felfüggesztette országa részvételét a hagyományos fegyveres erők európai korlátozásáról szóló szerződésben (Treaty on Conventional Armed Forces - CFE).
A Cyber Resistance aktivistái feltárták Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnökének Vlagyimir Putyin elnökhöz írt levelét, amelyben az oroszországi elnökválasztás utáni intézkedésekre tesz javaslatot. A dokumentum az Orosz Tudományos Akadémia elméletén alapul, amely a rendszer diktatórikus átalakítását, és a "belső feszültségek külföldön történő levezetését" javasolja. Putyin egyetértését fejezte ki a javaslattal, úgy küldte vissza Volodinnak - tudósított az Ukrajinszka Pravda.
Kelet-Ukrajnában hetek óta fokozódik a helyzet. A nyugati országok, valamint a NATO attól tart, hogy Oroszország a jövő év során támadást indíthat szomszédja ellen. Bár Vlagyimir Putyin eddig tagadta, hogy Moszkva katonai agressziót fontolgatna, erősen hangsúlyozta, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága egy „vörös vonal” lenne Oroszország számára. A kijelentés nem véletlen, hiszen Oroszország és a NATO bonyolult kapcsolata nagy múltra tekint vissza, amely legfőképpen a gyanakvás és a rivalizálás határozott meg, de meglepően konstruktív együttműködésre is volt példa.
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
A NATO és a Varsói Szerződés alapvetően meghatározta a hidegháború dinamikáját, amelyet elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása testesített meg. A nagyhatalmak egymással fenntartott viszonya a hidegháború alatt azonban váratlan fordulatokat is tudott produkálni. Ezek közé sorolható a Szovjetunió arra tett kísérlete, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba. Bár a próbálkozás nem járt sikerrel, a szovjetek lépése sokat elárulhat a hidegháborús események mögött megbúvó nagyhatalmi érdekekről.
Nem túlzás azt állítani, hogy öntik a világra a fegyvergyárak a lőfegyvereket: csak az Egyesült Államokban 150 millió kézifegyvert gyártottak az elmúlt 30 évben. A világ legnépszerűbb fegyvereit mégis a Szovjetunió gyártotta: csak a Kalasnyikov gépkarabélyból és származékaiból több mint 100 millió darab készült, de innen származik a legnagyobb számban előállított forgó-tolózáras fegyver, a Moszin-Nagant is. Megnéztük, melyek a történelem legnagyobb számban legyártott lőfegyverei.
Nagy részvétel mellett George Simion alulmaradt a bukaresti főpolgármesterrel szemben.
A család jelenleg is keresi a legjobb kezelési lehetőségeket.
Kis különbséggel győzhetett Rafał Trzaskowski varsói polgármester.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A diaszpóra szavazataira azonban nem vonatkoznak a felmérések.
A hírbe hozott Franciaország kormánya tagadja a vádat.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
