• Megjelenítés
FONTOS Fellázadtak a német autógyárak: egy fontos céldátum van veszélyben

Elemzés

Ezt a céget szemelte ki magának a MOL?

A szlovén Petrolt szemelte ki magának a MOL, legalábbis a Finance című szlovén lap meg nem nevezett forrásai szerint a hazai olajcégnek egy 26%-os részesedésre fáj a foga. Mivel a szlovén cég méreteiben sokkal kisebb a MOL-nál, a hazai olajcég képes lenne ekkora szeletet megszerezni a cégből, bár az elemzői eredményvárakozások alapján a jelenlegi piaci árszintek mellett ez nem lenne egy kifejezetten olcsó vásárlás. A Petrolban való részesedésszerzés, majd a cég esetleges későbbi akvirálása azonban beleillene a MOL stratégiájába, hiszen ezáltal a stabil szlovén piac felé szerezhetne jelentős kitettséget a vállalat, mely földrajzilag a MOL finomítóinak ellátási hatókörén belül helyezkedik el.

Komoly változások előtt áll a biztosítási szakma (Interjú)

Költségcsökkentési, hatékonyságjavítási kényszerben vannak a biztosítók még az elmúlt évek hasonló intézkedései után is - véli Pandurics Anett. A Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint Nyugat-Európában sem nagyon találunk olyan biztosítási terméket, amely ne lenne jelen Magyarországon. Szavaiból ezért kiérződik: rázós időszakra készülhetnek a hazai biztosítók, akiknek a helyzetét jövőre az új biztosítási adó csak nehezíteni fogja. Pandurics Anett a Magyar Posta mint értékesítési csatorna előtt álló kihívások ellenére saját cégének jövőjével kapcsolatban optimista. Reménykedésre jogosítják fel a biztosító első féléves eredményei is, hiszen sikerült a piaccal szembemenniük.

Nagyon régóta nem történt ilyen a bankbetétekkel

Tettre késztette a betéteseket, hogy egy éve nem volt még olyan erős (havi átlagban) a forint, mint 2012 augusztusában. Három éve nem látott mértékben nőtt ugyanis a devizabetétek összege a forintbetétek rovására. A devizahiteleket pedig a megszokottnál nagyobb mértékben végtörlesztették, ebben azonban 23 milliárd forintban a késedelmes hitelek forintosítása játszott komoly szerepet. A hitelezés azonban továbbra is mélypontján tartózkodik a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett adatai szerint. A lakáshitelezési adatokban csak a következő hónapokban érződhet valamelyest az állami kamattámogatás hatása.

Bázel és Brüsszel új korszakot nyit a bankoknak

2012 első hónapjaiban még az Európai Bankhatóság (EBA) által előírt szigorú tőkekövetelményeknek való gyors megfelelés kötötte le a bankokkal foglalkozó gazdasági média és a piac figyelmét. Nyárra, amikor ezek a követelmények az EKB hitelprogramjának is köszönhetően teljesültek a bankok többségénél, ismét egy új téma, az európai bankunióval és az egységes európai bankfelügyelettel kapcsolatos brüsszeli javaslatok sorsa került előtérbe. Az újabb és újabb szabályozási ügyek mellett látszólag háttérbe szorult Bázel III. kérdésköre, holott ez továbbra is intenzíven foglalkoztatja a bankokat, hiszen a következő években radikálisan változtathatja meg tőke- és likviditásmenedzsmentjüket, kockázatkezelési gyakorlatukat. Nem is beszélve a gazdaság hitelellátásáról. A szabályozás több pontja azonban késik, és számos kérdés tisztázásra vár még. Jelenleg az Európai Parlament asztalán pattog a labda.

Szemben az árral - hogyan érdemes az esés alját keresni?

Tragikus gyorsjelentések és profit warningok sora, természetesen zuhanó árfolyammal párosulva, ez jellemezte a Nokiát az elmúlt időszakban. Persze a legtöbb papír árfolyama hasonlóan reagálna a fenti eseményekre. Míg a befektetők többsége fejvesztve menekül a hasonló papíroktól, addig kevesek, kontrariánus stratégiát követve, megpróbálják megcsípni az esés alját. Nem egyszerű ennek a stratégiának az alkalmazása, a hulló késbe nyúlkáló "befektetőknek" erős gyomorral és kötélidegekkel kell rendelkezniük - írja Aswath Damodaran egyik blogbejegyzésében.

Álom a lakáspiac fellendülése - Maradnak az alacsony árak

A lakásértékesítések száma és a négyzetméterárak ugyan nem robbantak az elmúlt három hónapban (sem), a lakáspiacon és a hozzá kötődő területeken azonban zajlottak az események. A májusban bejelentett szocpol után elindult végre az új kamattámogatási program, majd a dugódíj bevezetésének lehetősége korbácsolta fel a kedélyeket a budapesti lakáspiacon. Július vége előtt a felvételi pontok rutinszerű kihirdetésével a teljes szakma a bérlakáspiacra fókuszált, miközben az FHB és a KSH újabb történelmi mélypontról számolt be a lakásárakban és az építésekben. Mindemellett egyre kevesebb az eladó új építésű lakás a fővárosban, és továbbra is nagyokat lehet alkudni.

Nehéz a mobilcégek helyzete, de van még remény

A telekom szolgáltatók a fejlett és a fejlődő piacokon is komoly kihívásokkal szembesülnek. A vezetékes és a mobil hálózatok fejlesztése és üzemeltetése komoly beruházásokkal jár, a hang alapú bevételek viszont folyamatos visszaesést mutatnak, a kisebb részszegmensek, mint a TV, a felhő alapú szolgáltatások, az energia kiskereskedelem (pl. Magyar Telekom) vagy az IT bevételeinek bővülése csak stabilizálni tudja a telekom csoportok teljes árbevételét. A telco cégek az adat alapú szolgáltatások felfutásában bíznak, kérdés azonban, hogyan tudják pénzre váltani az előfizetők adat-éhségét.

A Telenor múlt héten tartott elemzői találkozójának (Capital Markets Day) tapasztalatai alapján összefoglaltuk, milyen stratégiát választhatnak az európai telekom cégek bevételeik növelésére és költségeik lefaragására. A norvég távközlési vállalat vezetékes és mobil szegmenssel, fejlődő és fejlett piaci kitettséggel is rendelkezik, így tökéletes állatorvosi lónak tűnik a telco cégek problémáinak és az azok kezelésére adott megoldások bemutatására.

Bevetette a nehéztüzérséget a Fed - Mi lesz a részvényekkel?

Hivatalosan is bejelentette a Fed az újabb mennyiségi lazítást, ennek nyomán megvizsgáltuk, hogy a korábbi hasonló programok milyen hatással voltak a részvények és az egyéb kockázatos eszközök árfolyamára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a QE1 és a QE2 kétségkívül kedvezett a részvényeknek (különösen az első hat hónap során), a második eszközvásárlási program alatt azonban az emelkedés már jóval visszafogottabb volt. Mindez összességében pozitív megvilágításba helyezheti az előttünk álló hónapokat, a fentebb említettek miatt azonban könnyen elképzelhető, hogy a QE3 is alulmúlja majd az előzetes várakozásokat. Mindenesetre ha azzal számolunk, hogy fél éves időtávon a tőzsdék most is jelentősebb emelkedést produkálnak a jegybanki beavatkozásnak köszönhetően, akkor a befektetőknek érdemes lehet a ciklikus szektorok felé elmozdulni, vagy az olyan egyedi részvényeket keresni, melyek kiugróan olcsók, vagy magas eladósodottsággal és bétával rendelkeznek. Ezekkel a stratégiákkal a korábbi eszközvásárlási programok első hat hónapjában a piaci átlagot felülmúló hozamokat lehetett elérni.

Marad az MTel-osztalék? Az európai trendek nem túl biztatóak

A Telekom Austria tegnap bejelentette, hogy jelentősen csökkenti az osztalékfizetés mértékét a következő 2 évben. A menedzsment a lépést azzal indokolta, hogy az osztrák mobilpiacon igencsak kiélezett a verseny a szolgáltatók között, a vállalat egyéb piacain pedig a makrogazdasági kilátások romlottak jelentősen. Az osztrák telekom vállalat osztalék-csökkentése nem egyedülálló a szektorban, idén az olasz Telecom Italia, a spanyol Telefonica és a holland KPN szintén jelentősen visszavágta a fizetendő osztalékot. Az európai trendek tehát az osztalékfizetés csökkentése irányába mutatnak, kérdés, hogy a Magyar Telekom is hasonló lépésre kényszerül-e.

Ma kiderül, inflációs célt követ-e a jegybank

Augusztusi kamatcsökkentése után mai ülésén újra lazíthat a monetáris tanács. A szeptemberi döntés azonban többet mutathat annál, mint hogy a külső tagok megint leszavazzák-e a belsőket. Ezúttal ugyanis a döntéshez rendelkezésre áll a jegybanki stáb - vélhetően jócskán megemelt - új inflációs előrejelzése, ami mellett a kamatcsökkentés akár értelmezhető úgy is, hogy a jegybank megszegi a törvényben előírt mandátumát.

Hátul kullognak a magyar részvények - Miért szerethetők?

Jelentős diszkonton forog P/E alapon a magyar részvénypiac a régiós társakhoz képest, melyre az utóbbi években jellemzően csak ritkán volt példa. Legutóbbi cikkünkben arra világítottunk rá, hogy a lemaradásban a magyar makrogazdasági kockázatok mellett a lassabb növekedés is fontos szerepet játszhat, most pedig arra keressük a választ, hogy a hazai blue chipek piacán melyek lehetnek azok a tényezők, melyeket vonzó lehetőségként értékelhetnek a befektetők.

- A MOL esetében a magas olajár és csúcsközelben álló finomítói marzsok erős harmadik negyedéves számokat eredményezhetnek, mely a kurdisztáni kutatófúrások eredményeinek következő hónapokban várható ismertetésével együtt jelenthet sztorit a befektetőknek;

- A Magyar Telekomra vonzó osztalékhozama és az utóbbi időszakban sokat csökkenő állampapírpiaci hozamszintek miatt figyelhetnek fel a befektetők, de azok is rátalálhatnak a papírokra, akik az utóbbi hetek ralijában lemaradó részvényt keresnek;

- Azok a befektetők, akik a magyar makromegítélés utóbbi hónapokban látott javulására játszanak, az OTP piacára fókuszálhatnak, ahol a sajáttőke arányos megtérülés a második negyedévben már megközelítette a lengyel és cseh szektortársakét, miközben az árfolyam még mindig a könyv szerinti érték 70%-án forog (szemben a lengyel 100% feletti értékekkel);

- Egy igazán defenzív stratégia után kutatva a stabil pénzügyi pozíciókkal és jelentős exportkitettséggel bíró Egis-Richter páros tűnhet jó választásnak a befektetőknek. A Richter bár értékeltségét tekintve drágábbnak tűnik, az originális kutatások nagy növekedéssel kecsegtetnek, miközben az Egis továbbra is jelentős árazási diszkonttal forog a szektortársakhoz képest.

Vérfrissítés és irányváltás az MKB Banknál (Interjú)

Értékesíthető és stabilan 20 milliárd forint körüli nyereséget termelő bankká szeretné tenni az MKB Bankot a társaság új menedzsmentje az elmúlt évek rossz pénzügyi teljesítménye után. Stratégiájuk nem hitelvezérelt és nem is tömegstratégia - fejtette ki a Portfolio.hu-nak a bank három új vezetője. Elmondták: 15 milliárd forintnyi bevétel-növekedést kívánnak elérni 2015-ig, emellett 8,5 milliárd forintos költségcsökkentés a cél, aminek jó része már teljesülni látszik. Mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban az átlagnál jobb ügyfélszegmenseket vették célba. Simák Pál elnök-vezérigazgatóval, valamint a bank két új vezérigazgató-helyettesével, Balássy Lászlóval és Nagy Gyulával beszélgettünk.

Íme a bankok és biztosítók rangsora - Vannak meglepetések

Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyik biztosító bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a leghatékonyabban működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a részvénytársasági hitelintézetek (bankok) és a biztosítók 2011-es rangsorát magyar számviteli szabályok szerint (nem konszolidáltan) mutatjuk be néhány szempont szerint.

Elzárták a banki hitelcsapokat - Ettől beteg a magyar gazdaság

A pénzügyi válság nagy betege a hazai vállalati hitelezés, amit sok ezer vállalkozás a bőrén érez. Elemzésünkben négy kérdésre keressük a választ ezzel kapcsolatban:

1. Átvette-e valami más a vállalati hitelezés szerepét?
2. Mely iparágakban jobb, és melyekben rosszabb a helyzet?
3. Hogy alakultak az utóbbi időben a vállalati hitelkihelyezések és milyen volt ezek kamatozása?
4. Vannak-e országok, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet?

A vállalati hitelpiacról rendelkezésre álló adatok alapján érdekes következtetésekre juthatunk. Hazánk számára ezek közül a legkevésbé hízelgő, hogy a balti országokat leszámítva egyetlen régiós EU-tagállamban sem zuhant úgy össze a belföldi banki (!) hitelezés a vállalatok felé, mint Magyarországon.

Ilyen döntéssel "saját magát lőné lábon a kormány"

Hibás döntés volt az augusztusban végrehajtott magyar jegybanki kamatcsökkentés, de a jó külpiaci hangulat miatt végül szerencséje volt a magyar döntéshozóknak - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Benoit Anne. A Societe Generale (SocGen) feltörekvő piaci stratégiákért felelős részleg vezetője szerint az lenne az ideális, ha csak az EU/IMF-megállapodás után folytatódna az MNB akár jelentős kamatcsökkentési sorozata. A SocGen ügyvezető igazgatója szerint nem lesz gyors megállapodás, de ha az megszületne, akkor akár óriási összegek is megmozdulnának a magyar kötvénypiac irányába, ami jelentősen könnyítene az államadósság finanszírozási terhein. Benoit Anne szerint a kormány lényegében "saját magát lőné lábon", ha az IMF-megállapodás előtt hajtana végre devizaalapú kötvénykibocsátást és addig negatív marad a forint kilátásait illetően, amíg a megállapodás meg nem születik.

Beindultak a pénznyomdák - Mibe érdemes fektetni?

Jó hírekből nem volt hiány az elmúlt hetekben, az Európai Központi Bank után az amerikai Fed is kötvényvásárlási programot jelentett be, ahogy arra a befektetők egész nyáron vártak, ennek megfelelően a részvény- és nyersanyagárak jelentősen emelkedtek is. A hazai alapkezelők többsége viszont a beárazott jó hírek, és a továbbra sem enyhült makrogazdasági kockázatok láttán inkább korrekciót várnak a részvénypiacokon, miközben a nyersanyagok további drágulására számítanak. A jelentősen mérséklődött magyar kötvényhozamok és az EU/IMF megállapodás bizonytalansága miatt egy közepes kockázatú portfólióba már csupán 6 százaléknyi magyar államkötvényt javasolnak átlagosan a szakemberek, amire eddig nem volt példa a felmérés történetében, eközben sokkal inkább a fejlett és feltörekvő kötvényekben látnak most fantáziát a hazai alapkezelők.

Rémhír csak az olajárrobbanás jóslata? Tartós árzuhanás jöhet

Hamarosan elfogynak a világ olajkészletei, a kitermelést a mostani szintekről tartósan már nem lehet tovább növelni, készüljünk fel a tartósan emelkedő olajárfolyamra, hangzott oly sokszor az utóbbi időszakban neves szakemberek szájából a figyelmeztetés. Az egyesek által az emberiség egyik legnagyobb kihívásának tartott olajpiaci szűkösség jelenségével viszont nem mindenki ért egyet, a Harvard Kennedy School közgazdásza, Leonardo Maugeri pedig ennek hangot is adott az utóbbi hónapokban, nagy port kavarva ezzel szakmai körökben. A napvilágot látott anyag a következő fontosabb megállapításokat teszi:

- nincs szűkösség az olajpiacon, ráadásul hatalmas kitermelhető mennyiségek állnak még rendelkezésre, melyek felszínre hozása a technológia, az ár és a politika függvénye;
- a jelenleg még csak beruházási szakaszban levő kitermelési projektek 80%-a már a 70 dolláros olajár felett is profitábilis;
- az előttünk álló években Irak, Amerika és Kanada jelentős mértékben fogják növelni kitermelésüket,
- az amerikai nemkonvencionális olajforradalom nem csupán egy fellángolás, hanem egy tartós folyamat, mely mellett a világon a hagyományos kitermelési formákon keresztül is több olajat fognak a felszínre hozni a következő években;
- a nyugati országok kitermelésének felfutása geopolitikai fronton is nagy változásokat indít;
- az olcsó (20-30 dolláros) olaj korszakának valószínűleg vége, de a technológiai fejlődéssel képesek lehetünk egy, a mostaninál olcsóbb olajjal jellemezhető korszakba lépni;
- 2015-ig várhatóan nagy volatilitás lesz tapasztalható az olajárban (50 dollár alatti szinteket is megjárva), azt követően viszont a most folyó beruházások miatti túlkapacitás az árfolyam jelentős és tartós csökkenését okozhatja.

Sokkal drágább lesz a közúti fuvarozás

Az elektronikus útdíjról szóló, szeptember közepén megjelent kormányhatározat melléklete tartalmazza az új díjszabást is, az érintett három járműkategóriára vonatkozóan. E szerint jelentősen többe kerül majd átszelni egy kamionnal az országot, mint a jelenlegi, időalapú "matricás" rendszerrel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility