A válságkezelésre költött pénzek feléből megállítható lenne a felmelegedés

A járvány okozta kibocsátási csökkenésről beszélt előadásában Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke. Elmondta, hogy most van egy történelmi lehetőségünk a megújuló energiaforrás-használat felgyorsítására. A megújuló energiaszektor még a járvány alatt is jól teljesített, sőt igazából nyerő pozícióba kerültek. 

"Nagyon sok országban a legolcsóbb energiaforrássá vált a napenergia, másrészt az energiaárak esése is egy olyan történelmi lehetőség, amit most kell megragadnunk. Nem beszélve arról, hogy a befektetés-intenzív megújulóknak a jelenlegi alacsonyabb kamatkörnyezet is kedvez." - mondta el a szakértő, majd hozzátette:

Az országok a GDP-jük 5-28%-át fellendítésre költik, már az éves GDP 2,5%-a elég lenne az éghajlati válság kezelésére.

A G20+országok 204 milliárd dollárt irányoztak a fosszilis energiaiparnak, ami az összes energiával kapcsolatos gazdaságélénkítő közforrás 52%-a. Tiszta energiára a közforrások 35%-kát költötték.

Négy ország volt, amelyek a legtöbbet költöttek tiszta energiára: Egyesült Államok, Németország, Kína, Franciaország. Ezek közül Kína volt az az ország, amely emellett nem költött sokat fossilis energiára.

Lelkiismeret-furdalás helyett cselekvés minden szinten

Lugos Roland, ügyvezető, Optimum Solar előadásában rávilágított, hogy milyen magas kibocsátás mellett élünk minden nap:

"Az Earth Overshoot Day az adott naptári év azon napját jelenti, amikor az emberiség fogyasztása meghaladja a Föld éves erőforrásait. Ez a nap idén augusztus 22. volt. Ha mindenki úgy élne mint Magyarországon az emberek, akkor  június 14-ére fogyna el a Föld éves erőforrása, vagyis sokkal hamarabb, mint ami a mostani átlag - mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy

A legnagyobb problémát az üvegházhatásúgázok és a mezőgazdaság általi kibocsátás okozza. Az EU ÜHG-kibocsátásából 10%-ot képvisel a mezőgazdaság, a legnagyobb karbonlábnyomot a hús és tejfogyasztás okozza.

Félrelökni nem lehet azokat a gazdaságokat, akik fosszilis energiából élnek EU-s szinten, viszont lehet támogatni a megújulókat. Magyar viszonylatban a digitalizáció, vagy a műanyagok betiltása nagyon jó lépés a karbonlábnyom csökkentésére, viszont nagyobb tempóra kell kapcsolni ezekben is. A vállalati szférában is lépésekre van szükség, ez lehet oktatás a több száz, ezer főt foglalkoztató cégekben, esetleg támogatás a zöld energiára való átálláshoz. 

5,7 tonna/fő az átlagos karbonlábnyom Magyarországon, az Egyesült Államokban ez például ez 20 tonna.

Katalizátor vagy fék a járványhelyzet a zöld energia terjedésében?

A zöld energiáról szóló panelbeszélgetésben a szakértők arra keresték a választ, hogy felgyorsította, vagy inkább lelassította a zöld energia elterjedését a járványhelyzet.

Pócs István, üzletfejlesztési igazgató, PANNON Green Power Kft. szerint ezeknek a projekteknek hosszabb az időtávja annál, hogy a járvány befolyásolni tudja, így az ipart ez kevésbé érinti, főleg, ha egy cég megfelelően digitalizált. "Ha piaci alapon akarunk megújulóenergia-termelést Magyarországon, nem is kell támogatás, de legalább plusz teher ne legyen - utalt ezzel a szakértő az energiaellátók jövedelemadójára, a Robin Hood-adóra. A kisebb beruházásokat ugyan nem terheli ez az adó, de ezeknél a tranzakciós költségek és a kockázatok miatt a tőkealapok és a bankok részéről sem jön elég finanszírozás. Hozzátette: "A kiegyenlítést szerintem a piac jobban meg tudja oldani mint az állam. A piacot nagyon erősen fogja vezérelni, amikor szignifikáns naperőmű kapacitások kerülnek a rendszerbe. A szolgáltatások, a rugalmassági termékek fogják a következő 5-6 évet vezérelni."

Dervalics Ákos, Country Manager, InnoEnergy HUB Hungary elmondta, hogy az olajárak csökkenése után elképzelhető, hogy az lesz sokak piaci magatartása, hogy kevesebb befektetést irányítanak erre a piacra. "Bízom benne, hogy a fogyasztói viselkedés, akár autósforgalomban, akár mondjuk az online bevásárlásban változik. Nyilván erre a kormánynak is rá kell ülnie és például elősegíteni, hogy az áruszállításban ehhez kapcsolódóan is elinduljon a zöldülés." Dervalics Ákos elmondta, hogy a nagyobb beruházásoknál általában van pénz, a kisebbeknél a tranzakciós költségek miatt szokott ez szűkös lenni, ehhez kellenek az állami támogatások. A szakértő arra a kérdésre, hogy a tanácsadói tevékenység hogyan változott meg elmondta: "A hidrogénstratégiában folyamatosan van munka, mi is és a partnereink is intenzívebben dolgoznak most ezen a területen, ezt nem befolyásolta a járvány. Hozzátette azt is, hogy Magyarországnak az autóipari kitettsége elég nagy, ha a fosszilis várakozások csökkennek, akkor ebben kell majd egy átállás.

Szécsi Balázs, befektetői kapcsolattartó, ALTEO, a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy: "A 10 évvel ezelőtti állapothoz képest nagyon jó a helyzet, a finanszírozók alacsonyak a kamatokat kínálnak, központilag is felismerték, hogy a zöld energiás beruházások alacsony kockázatúak. Én vállalati oldalról azt mondanám, hogy most jó a helyzet, és ezt a járvány sem tudta érdemben befolyásolni. Csúszások lehetnek, de több éves kifutású projektekről beszélünk." Hozzátette azt is, hogy a rugalmas energia fontos lesz, viszont az, hogy az energiaárak átmenetileg leesnek, az hosszú távon nem határozza meg a piacot, inkább a belépő naperőművek befolyásolják azt. Szécsi Balázs arról is beszélt, hogy minél több jobb példa van, annál gyorsabban kialakul mindenkinél ezek használata, természetesen nem lehet minden energia megújuló, de tudunk felé közelíteni. Ha a földgáz ára alacsony, akkor az rontja a megújulók megtérülését, ezért fontos a szabályozás, az nagyon sokat tud lendíteni. A szabályozások tekintetében az lenne a legcélszerűbb, ha leraknának egy  ütemtervet, hogy mely szabályokhoz akarnak hozzányúlni, például, hogy a Robin Hood-adót pár év múlva kivezetni tervezik, vagy csak felezni, stb.

Némethi Balázs, üzemvitel-irányítási osztályvezető, FŐTÁV Zrt. arról számolt be, hogy bár nagy hátrányból indulnak, de jó kezdeményezések indultak el a Főtávnál a digitalizációt tekintve. A napokban az ITM elindítja a zöld távhő programot, ebben benne van például az okos mérés, a megújulók nagyobb hangsúlyozása. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása nehezen elképzelhető megfelelő támogatási rendszer nélkül és valójában az árszabályozási rendszerrel kapcsolatban is szükség lenne változtatásra: "Most éves periódusú ármegállapítás van, amiben 20%-ot tudnak mozogni az árak, ez nagy kihívás elé állítja a hosszú távú fejlesztéseket." Némethi Balázs a beruházások kapcsán elmondta, hogy keresik a visszatermelési lehetőségeket, és hogy a piacon lévő felesleges villamosenergiát hogyan lehetne hasznosítani. Hozzátette, hogy: "A kőolajár esése már a földgáz árakat nem befolyásolja úgy mint korábban, de a földgáz árak is csökkentek, ami nálunk a primer tüzelőanyag 70 százalékát teszi ki. Megújuló energiával ezt lehetne kiváltani, viszont ha a földgáz árak alacsonyabbak, még nehezebb ellépni a megújuló energia felé. Itt erősen átgondolandó, hogy milyen támogatás mellett lehet megtérülővé tenni."

Galéria28 képSustainable World 2020 konferencia, Forrás: Stiller Ákos