Ez lesz a kormány adóügyi csodafegyvere 2021-ben? - Sokan ráugorhatnak a vonzóbb kivára

Fajcsák Gábor, az RSM partnerének és adóüzletág-vezetőjének írását közöljük.

A kivások táborát várhatóan tovább bővíti a tervezett módosítás, mely szerint a kivába be-, illetve átlépők bevételi (és mérlegfőösszeg) adataira vonatkozó felső küszöb 1 milliárdról 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. A kiva körben maradás évi 3 milliárd forintos árbevételi plafonja is duplázódik, 3 helyett 6 milliárd forint lesz a bevételi határ.

11 százalékos adóteher 26 százalék helyett?

A társasági adónál (tao) jóval egyszerűbb kiva, mint adónem elsősorban a beruházás- és foglalkoztatás-intenzív cégek számára jelent kedvező adózási formát. A 11 százalékos kiva adókulcs kiváltja a 9 százalékos tao-t, a 15,5 százalékos szochot és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. Eközben adózatlanul hagyja a társaságban maradó nyereséget. Ezen sajátosságok folytán a jelentős bérköltséggel rendelkező (tipikusan pl. magas hozzáadott értéket előállító szektorok, mint az IT szektor, egészségügy, tanácsadás, oktatás stb.), illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak jelenthet adóhatékony opciót.

Éppen ezért érdekes lesz az is, hogy egy másik fontos kiva belépési, illetve kilépési feltétel, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó felső limit hány olyan vállalkozás számára jelent majd kényszerű korlátot, akik bár jobban járhatnának, de nem lesznek jogosultak a kiva választására. A kiva alanyiság jelenleg 50 fős létszámig választható, a 100 fő elérésével pedig megszűnik.

Adóalap kedvezmények és egyszerűsített iparűzés adó

A gyorsan növekedő, innovatív, K+F+I tevékenységet folytató kiva-kompatibilis cégeket megfontolásra késztetheti majd a tao és hipa kedvezményekre való jogosultság elvesztése. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében továbbra is ott lesz, hogy a jelentős hozzáadott-értéket termelő munkavállalókat a kiva is preferálja az adóalap meghatározása során. Nem beszélve arról, hogy a ki nem fizetett eredmény gyakorlatilag adómentesé válik.

A Tbj. tavalyi és idei évközi változásai miatt - figyelemmel a nyugdíjas foglalkoztatottak járulékmentességére – sok esetben a minimum adóalap is alacsonyabb lehet, így a nyugdíjasok foglalkoztatása a kivások számára is előnyös.

A kisvállalati adót választó cégek számára a helyi adó törvény lehetőséget biztosít a helyi iparűzési adó megszokott szabályaitól eltérő és jóval egyszerűbb adóalap megállapítására: a kiva-s vállalkozó hipa alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. Ez az egyszerűsített Hipa választási lehetőség olyan el nem hanyagolható addicionális haszon lehet, amely a számottevő árbevétellel és saját kapacitással szolgáltató cégek esetében akár önmagában is a kiva mellett szólhat. Az utóbbi évek szigorú és formális szemléletű hipa ellenőrzései jelentős kockázatot jelentettek ezen cégek számára. Gyakran óvatosságból akkor sem csökkentették a helyi iparűzési adó alapjukat, amennyiben erre jogosultak lettek volna. Arról nem is beszélve, hogy adminisztrációban is egyszerűbb ez a módszer, ráadásul egyes esetekben az így megállapított adó összege is kevesebb lehet, mint a főszabály szerint megállapított adó.

Kiva és tao különbségek – a választás nem mindig egyszerű!

A kiva azonban nem minden vállalkozás számára kedvezőbb mint, ha társasági adóalany lenne. Még annak ellenére sem, hogy a beruházások kedvezményén és az egyszerűsített hipa választási lehetőségén kívül a kisvállalati adó 11 százalékos adóterhe a 9 százalékos nyereségadón túl kiváltja a 15,5 százalékos szocho-t és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A kiva-tao közötti választást ugyanis alapesetben nagyban befolyásolja a vállalkozás költségszerkezete, illetve a profittermelő képessége, a kifizethető osztalék mértéke.

A különbség a kisvállalati adó speciális adóalap megállapítási módszeréből fakad. A kiva esetében a szabályok meghatároznak egy minimum adóalapot, ami a személyi jellegű kifizetések összege. Ezen felül – néhány egyéb kivételtől eltekintve – csak abban az esetben keletkezik többletadóalap, ha a tulajdonos jövedelmet (elsősorban osztalékot) szeretne kivenni a vállalkozásából.

Az osztalékfizetés adózása különösen fontos szempont, hiszen amikor a kivás cégben keletkezett nyereség osztalék formájában kifizetésre kerül, akkor a 9 százalékos tao helyett 11 százalékos kivát kell fizetni, miközben a magánszemély tulajdonos oldalán a tao-s cégekkel megegyező módon a megszokott 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó, valamint szocho fizetési-kötelezettség is keletkezik. Nagyon leegyszerűsítve, ezt a 2 százalék mértékű plusz adóterhet kell a személyi jellegű kifizetéseken realizálható 6 százalékos adóelőnynek ellensúlyoznia.

Ugyanakkor a fenti alapesetet tovább árnyalhatja a vállalkozás néhány működési sajátossága. Kivában például kedvező lehet, ha egy cég épp egy hosszabb időtávra szóló nagy értékű beruházást tervez megvalósítani a közeljövőben, amennyiben ezt az eredménye terhére teszi, mivel ekkor nem fizet ki osztalékot, így nem fizet a profitra adót. Ugyanakkor, ha a cég tevékenysége folytán egyéb adóalap- és adókedvezményekre (kkv, K+F, energiahatékonysági stb.) lenne jogosult a tao rendszerében, akkor a kiva választása akár hátrányos is lehet.

A bemutatott különbségek miatt a kisvállalati adó választása előtt minden vállalkozónak érdemes kalkulálnia és összehasonlítania a két adózási forma alkalmazásával keletkező adóterhelését. Éppen ezért készítettünk az RSM-nél saját kiva-tao kalkulátort a legújabb, 2021-ben várható szabályok alapján.

Mely cégek választhatják a kivát?

A kivás adózók száma a 2013-as bevezetés óta 2020 elejére elérte az 50 ezres határt, azonban a kkv szektor még bőségesen rejteget magában potenciális kiva alanyokat. A fenti feltételek mellett a kivát ugyanis a gazdálkodók széles köre választhatja; egyéni cégtől, a bt., kft., vagy zrt. formában működő társaság is, de akár ügyvédi iroda, vagy szövetkezet is lehet kiva alany.

A kiva kapcsán fontos, hogy a küszöbértékeket a kapcsolt vállalkozások esetében csoport szinten, összesítetten kell számításba venni, így a külföldi anyavállalattal rendelkező belföldi leányvállalatok jellemzően továbbra is kívül maradnak a kivások körén. Ugyanakkor a kiva akár a katás alvállalkozókat foglalkoztatók számára is alternatívát jelenthet, főként a 2021-ben érvénybe lépő kata változásokat figyelembe véve.

A kiva hatálya alá évközben bármikor bejelentkezhet a gazdálkodó

A működő adózók a kivába évközben bármikor beléphetnek, adóalanyiságuk a választást követő hónap első napján jön létre. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak a kiva-alanyiságot a cégbejegyzéskor kell választania. Ha valaki a következő évtől szeretne kiva szerint adózni, annak decemberben kell ezt az adóhatóság felé bejelentenie. Ha a gazdálkodó meggondolja magát, a bejelentést a következő év január 30. napjáig visszavonhatja.

Fajcsák Gábor, partner, adóüzletág vezető

RSM

A szerzőről

Az RSM több mint 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt. Fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.

Címlapkép forrása: Getty Images