A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ által megvalósítandó FelhőCampus fejlesztés a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekre építve ad válaszokat a modern kihívásokra. A projekt eredménye egy oktatástechnológiai és oktatásmódszertani fejlesztés, amely hálózatban működő köz- és felsőoktatási központok, valamint ipari partnereik oktatási tevékenységét optimalizálja, emellett pedig a hallgatók egyéni előrehaladását is figyelembe vevő tudásközvetítő rendszert eredményez.
A FelhőCampus lényege, hogy játékosan, személyre szabottan és lemorzsolódás mentesen oktassák a jövő generációit.
Magolás helyett
Jelen pillanatban még mindig szabályok megtanulására és visszamondására épül az oktatás. Hogy közelebbi példát hozzak: a diákok visszamondják Newton törvényeit, de alkalmazni már nem tudják
– vetette fel a Portfolio-nak Németh István, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettese és a Zalaegerszegi Egyetemi Központ főigazgatója. Hozzátette: a legfontosabb az lenne, ha a diákoknak az adott tárgy ismeretanyagának azon vetületét mutatná be az oktatás, minden diáknak mást, amely az előzetes képzettségeihez illik és számára a legkönnyebben befogadható.
A tudás akkor működőképes, ha aktív. Az az igazi tudás, amivel problémát tudunk megoldani.
A FelhőCampusnak segítségével a tudást olyan módon szedjük darabjaira, atomjaira, hogy abból a diákok önmaguknak tudják összeállítani azt az eszközt, ami őket a problémamegoldáshoz, a sikerhez, legkönnyebben elvezeti” – fogalmazott Németh István, aki szerint a módszert a mindennapokban is alkalmazzuk, amikor például egy új eszköz vásárlása esetén a használati utasítások böngészése helyett egy rövid YouTube-videóból ismerjük meg a rendszer alapvető működését, majd a sikerélmény adta lendülettel annak részleteit is.
A tudás atomjaira bontásával majd a diákok általi – problémamegoldásra kihegyezett – összeállításával létrejön egy személyre szabott oktatási platform.
„A tömegoktatásban a személyre szabottság, az egyedi képességekhez, előképzettséghez való igazodás elveszett, hiszen nem volt idő diákok százaival vagy akár ezreivel egyedileg foglalkozni. A technológia, a modern eszközök és hálózatok azonban lehetővé teszik, hogy nagyszámú diák tudjon a saját megközelítésében és tempójában haladni.”
Csapatmunka a számonkérésben
A rendszer a lassabban, nehezebben fejlődő kompetenciáknál segítséget nyújt - akár a csoporton belül is, illetve az átlagnál jobb teljesítményt és fejlődést is azonnal jelzi az oktatók felé.
Az új rendszerben a klasszikus számonkérést, a bemagolt szabályok visszamondását is lecserélik a projektfeladatok, mint a tudás bizonyításának, a jegyszerzésnek a lehetőségei.
A komplex, élethű és a tanulmányok előrehaladtával mind bonyolultabb feladatok során a csapatokba szerveződött diákoknak úgy kell együttműködniük, ahogy majd később a munkahelyükön kooperálnak a különböző területről érkezett kollégáikkal. Így a műszaki, pénzügyi, menedzsment-területen tanuló diákok közösen dolgozhatnak projekteken, amelyeknek a végén minden szempontból teljesíteniük kell az elvárt eredményeket.
A megoldás tehát egy komplex, integrált hallgatói oktatásmenedzsment adatplatform és arra épülő adatanalitikai rendszer, amely ráadásul felhasználja a mesterséges intelligenciát is az oktatás megszervezésénél. „A mesterséges intelligencia alapú megoldások a diákoknak a saját tudásbázisuk építése során adott válaszaiból, a problémákhoz való hozzáállásukból, tudja megjósolni, hogy milyen irányba kell tovább haladnia a tanulónak, hogy például mely feladatokból hány gyakorlópéldát kell még megoldani és ezek milyen típusúak legyenek. A cél az, hogy a hallgató a legjobban megértse az adott tananyagot, ahhoz a részhez tartozó ismeretanyagot minél jobban elsajátítsa.”
Új generációk, új igények
Egy ilyen új rendszer igényét a felsőoktatás modellváltása idézte elő - a Delta Csoport kereskedelmi vezérigazgatóhelyettese, Ujhegyi András szerint.
A modellváltás nem kis részben azt jelenti, hogy az egyetemek kikerültek a versenyszférába. Versenyeznek a hallgatókért, a forrásokért, az egyetemi rangsorért.
Ez a verseny teljesen új megközelítéseket igényel, amelyben a Pannon Egyetem gondolkodása egészen újszerű. Fontos ugyanis felismerni, hogy megjelentek új generációk, akik egészen más oktatási metódusokat igényelnek, esetükben más módszerek hatékonyak. Mindez nem is véletlen: ha jobban belegondolunk, a virtuális valóságban sokkal több információ adható át, mint a fizikai valóságban.”
Ujhegyi András szerint azok a diákok, akik ma megérkeznek a felsőoktatásba, már ebben a jóval digitalizáltabb, jóval több kontentet tartalmazó világból érkeznek.
A Delta Csoportnak, mint szállítónak az a feladata, hogy egy erre reagáló eszközrendszert kínáljanak az Egyetemek számára.
Mint a munkahelyen
Ujhegyi András kiemelte az interdiszciplináris megközelítés fontosságát is: „ha a diák elmegy egy céghez, nem arról van szó, hogy mérnökként csak mérnökökkel kell beszélgetnie, hanem jogásszal, pénzügyessel, közgazdásszal és mindenféle más végzettségű emberrel is együtt kell működnie.
Ilyenkor rendszerint előjönnek a kommunikációs és más konfliktusok, amelyeket sokszor nagyon nehezen hidalnak át a felek, mert nem szoktak hozzá ahhoz, hogy csapatban kell dolgozni.
Egy ilyen megoldás mint a FelhőCampus azonban olyan átfogó képzéssegítő rendszer, amelyet nem csupán az egyedi megközelítés jellemez, hanem egyben robusztus MI szolgál, és amely folyamatosan azt keresi, hogy a hallgató a saját karrier céljai és kompetenciái alapján, hol tart a tanulmányi előmenetelében, valamint bevonja a csapatmunkába is.
A FelhőCampus első lépéseként a Zalaegerszegen működő tesztpályához és a Flexhez kapcsolódó tesztmérnöki szak tananyagát alakítják a rendszerhez, amelyet az oktatási intézmény a tervei szerint szeptemberig befejez.
A továbbiakban a felsőoktatási intézmény pályázati finanszírozással haladna a megvalósítás felé: többek között a felsőoktatás digitalizálásának segítéséről szóló pályázatból is támogatást remél az egyetem.
Fotó: Getty Images / Delta
