Nagyon komoly adóreformra készül a magyar kormány, súlyos dolgot is megígért Brüsszelnek

Az adóreform három pillére

A múlt héten nyilvánosságra került 568 oldalas magyar helyreállítási terv 9 pillérre épül, és ezeken a fő területeken megvalósuló intézkedésekhez kért a kormány vissza nem térítendő támogatásokat az Európai Uniótól. A 9., állam és közigazgatás névre hallgató komponens az, ami talán a legátfogóbb feladatlistát tartalmazza és ezen belül találhatjuk az adóreformra vonatkozó, valamint az adórendszer egyszerűsítésével kapcsolatos vállalásokat. Mindkét ígéret 3 intézkedéscsoportot tartalmaz.

A reform itt a Magyarország esetében már régóta megfogalmazott országspecifikus ajánlások célját tette magáévá: "az adórendszer egyszerűsítése, ugyanakkor az agresszív adótervezés kockázatával szembenimegerősítése".

Az adóreform három olyan intézkedést tartalmaz, amelyek kiegészítik egymást, és együttesen hozzájárulnak az adórendszernek az agresszív adótervezés kockázatával szembeni megerősítéséhez. A javaslat három elv megvalósítását célozza - mondja ki a kormányzati dokumentum.

1. Az első a Magyarországon valós gazdasági tevékenységet nem folytató (ún. conduit) vállalatokkal való visszaélés elleni küzdelem.
2. A második a szokásos piaci ár elvének hatékonyabb érvényre juttatása a kapcsolt vállalkozások, nevezetesen a közepes- és nagyvállalatok esetében, ahol a transzferárhoz kapcsolódó adótervezési kockázat jelentősen magasabb.
3. A harmadik cél a meglévő speciális jövedelmek meghatározott külföldi országokba történő kifizetésére vonatkozó levonhatósági szabályok megerősítése.

Harc az adókerülés ellen

Ennek keretében többek között ezeket az eszközöket tervezi bevetni a kormány:

• Az intézkedés célja egy olyan szabályozás bevezetése, amely kizárja, hogy bizonyos gazdasági társaságokat kizárólag adótervezési célokra használjanak fel Magyarországon.
• Az adókikerülési és adókijátszási gyakorlatok elleni küzdelemre összpontosítva Magyarország 2023 végéig a társasági adó rendszerében a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkövetelményeket vezet be. Az új szabályok 2024 elején lépnek hatályba. Az intézkedés hozzájárul a postafiókcégek és fedőcégek elleni küzdelemhez, valamint közvetetten a munkahelyteremtéshez és a kormányzati bevételek növekedéséhez is.

Az RSM adószakértőinek az intézkedésre adott értékeléséből kiderül, hogy mindez egy uniós előírás hazai átültetése. Emlékeztetnek ugyanis arra a szakemberek, hogy "az Európai Bizottság 2021. december 22-én tette közzé a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését megcélzó irányelv tervezetét (Proposal for a COUNCIL DIRECTIVE laying down rules to prevent the misuse of shell entities for tax purposes and amending Directive 2011/16/EU)". Az eredeti tervek szerint az irányelvet 2022 során fogadta volna el a Tanács, az implementációt 2023. június 30-ig kellett volna a tagállamoknak elvégezni, mert az irányelv hatályba lépésének tervezett időpontja 2024. január 1-je volt. Végül az idei évben nem került napirendre a tervezet, így nagy valószínűséggel egy évet csúszik majd mind az implementációs kötelezettség, mind az irányelv hatályba lépésének időpontja.

Transzferár szigor

Szigorúbbá válnak a transzferár szabályok. Magyarország a 2000-es évek elején bevezette a transzferár-szabályozást és a kezdetektől követi az OECD vonatkozó irányelveit. A legújabb nemzetközi fejleményeknek megfelelően fejleszteni tervezzük a vonatkozó belföldi szabályozást, és törekszünk arra, hogy az adóhatóság rendelkezésére álljanak a multinacionális vállalatok hatékony ellenőrzéséhez szükséges információk - ígéri a dokumentum.

• A transzferárazás területén Magyarország új adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be a meghatározott értéket elérő kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra (100 millió forint, 250 ezer euró). A transzferár-adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazó rendelet kidolgozása 2022. negyedik negyedévében fejeződik be.
• Az új intézkedés következtében az adóellenőrzések gyorsabbá, célzottabbá és hatékonyabbá válhatnak. Az adóhatóság által kapott kiegészítő információk az agresszív adótervezési struktúrák elleni fellépésre is alkalmasak. Az adóhatóság képes lesz a potenciális adóelkerülőkre összpontosítani.

Az RSM adószakértői ennek kapcsán arra mutatnak rá, hogy "a transzferár-szabályozás szigorítása kapcsán a jogszabály pontos kihirdetésére még várni kell, azonban a 2229-es tao bevallásba már elkezdték beleépíteni azokat az adatszolgáltatási lapokat, amelyek a még nem nyilvános részleteket tartalmazzák". Azt is hozzáteszik, hogy a már eddig eldőlt információkat az alábbi blogbejegyzésükben foglalták össze.  

És ha még mindez nem lenne elég, akkor a következő intézkedéseket is megígérte a kormány:

• Magyarország a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben a jogdíj- és kamatkifizetések költségeinek le nem vonhatóságát célzó intézkedések átültetését már végrehajtotta. Úgy véljük, hogy a le nem vonhatóság megbízható alternatívája a forrásadó kivetésének. Magyarország elkötelezett a le nem vonhatósági intézkedések továbbfejlesztésére - fogalmaz a magyar kormány. A le nem vonhatósági szabályok reformjának célja a szabályozás hatályának kiterjesztése és célzottan az agresszív adótervezési kockázat csökkentése.
• Magyarország elkötelezett amellett, hogy 2023 végéig szigorítsa a társasági adózás terén a le nem vonhatósági szabályokat. Az új szabályok 2024 elején lépnek hatályba.
• Például: adókövetkezmény meghatározása a célzott agresszív adótervezési kockázat csökkentése érdekében.
• A tervezett reform területi hatálya (a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékén szereplő joghatóságok, valamint a nulla vagy alacsony adókulcsú joghatóságok) várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy az intézkedés jelentős hatást gyakoroljon a célzott agresszív adótervezési kockázatra.

Egyszerűsítik az adórendszert

A kormány azt is vállalta, hogy három intézkedéscsoportra építve egyszerűbb adórendszert hoz létre, alapelemei a következők:

1. Az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok fundamentális, digitális átalakítása.
2. Az adószabályok egyszerűsítése az önálló adónemek számának csökkentésével.
3. Az adóhatósági kommunikációs újítások és viselkedéstudományi megközelítések kiterjesztése.

Eddig a rendszer logikája szerint az ügyfélnek kellett megtanulnia, hogy milyen eljárásokat milyen csatornán keresztül intézhet a közigazgatásban; ehelyett olyan átalakításra van szükség, amelynek eredményeképpen a közigazgatási folyamatok igénybevétele természetes módon épülhet be az ügyfél saját rendszereibe és folyamataiba - olvasható a nagyon hangzatos gyakorlati terv.

A várható eszközök pedig:

• “eMAP” (eseményalapú adatszolgáltatási platform): A javasolt intézkedés célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. Becslés szerint a magyar vállalkozások adóadminisztrációval kapcsolatos költségeinek 22%-át teszik ki ezek a kötelezettségek, részben azért mert több intézmény felé, több csatornán keresztül kell adatot szolgáltatni. Az új rendszer egy ütemben történő bevezetése nem életszerű jelen projekt esetében, a fejlesztés volumene és a változás mértéke ugyanis jelentős kockázatokat hordoz. Ezért a kormány egy pilot szakasz megvalósítását javasolja, önkéntes alapon csatlakozó vállalatok bevonásával éles környezetben lehet tesztelni az új rendszer alapfunkcióit.
• “eNyugta”: Az online pénztárgépek bevezetése érdemben hozzájárult az adóelkerülés csökkentéséhez, valamint a vállalkozások digitalizációját is elősegítette. A jelenlegi rendszer átalakításával és az érintetti kör kiterjesztésével további javulás várható mindkét szempontból; új lehetőségek nyílnak meg egyes adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése, a fogyasztóvédelem, illetve a tudatos vásárlói magatartás erősítése terén.
• “eÁfa”: Az áfabevallással kapcsolatos folyamatokat az adózóknál – vagy könyvelőiknél – leggyakrabban most is informatikai megoldások támogatják. Ennek ellenére a mérések szerint az áfa az adminisztrációs költségek legnagyobb forrása, főként azért, mert sokszor nem a teljes folyamat digitalizált, csak a bevallás benyújtása, miközben a legnagyobb költségek az adatok gyűjtése és feldolgozása során jelentkeznek. A számlák és nyugták sztenderd digitális formában történő elérhetővé tétele lehetőséget biztosítana az áfával kapcsolatos folyamatok nagyfokú automatizálására.

Kivezetendő extraprofitadók

A kormány egyúttal ígéretet tett az önálló adónemek számának csökkentésére is. Itt kitér arra a dokumentum, hogy a Covid-járvány és a háború miatt stabilizálni kellett a költségvetést, ami miatt új adókat vezettek be. "A közelmúltban bevezetett ideiglenes adóintézkedések a korábban kommunikáltnak megfelelő időpontban kivezetésre kerülnek" - szögezi le a kormányzati dokumentum.

Ha az átmeneti intézkedések az eredeti tervek szerint 2023 végén megszűnnek, ez önmagában is egyszerűsíti az érvényben lévő szabályrendszert

- fogalmaz a kormány, vagyis a magyar kormány egyértelműen megígérte az Európai Bizottságnak a legutóbb kivetett különadók kivezetését.

Az RSM szakértői itt azt emelik ki, hogy a kormánynak garanciát kell vállalnia arra, hogy az októberben rendeleti úton bevezetett extraprofit adókat valóban kivezetik az eredetileg tervezett határidőben.

A kormányzati dokumentum konkrétan ezeket a különadókat tekinti átmenetinek, és ígéri ezek megszüntetését:

• a pénzügyi szervezetek extraprofit adója (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 1. §);
• a biztosítókat terhelő extraprofit adó (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 16. §);
• energetikai vállalkozások extraprofit adója (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 2.,3. és 8. §);
• kiskereskedelmi szektor különadója (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 20. és 21. §);
• távközlési szektor extraprofit adója (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 14. §);
• gyógyszergyártói befizetések különadója (197/2022 (VI.4) Kormány rendelet 7. §)

Például a most december 7-én megemelt Robin Hood adó egyetlen évre, a 2023-as adóévre vonatkozóan rendeli a 41%-os elvonást alkalmazni, és remélhetőleg 2024-re annak mértékét visszacsökkentik a rendelet előtti 31%-os szintre.

Kevesebb önálló adó

Az adónemek számának csökkentése érdekében - amellett, hogy a 2022-ben bevezetett adók 2023 végén lejárnak - kormány felállít egy munkacsoportot, azzal a céllal, hogy megvizsgálja és értékelje az adószabályok egyszerűsítésének és az adók száma csökkentésének további lehetőségeit. A munkacsoportba a Pénzügyminisztérium, valamint az adóhatóság mellett a kereskedelmi kamarák (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara), az adótanácsadói, továbbá akadémiai szektor delegálhat képviselőket - derül ki a konkrét tervekből. Elhangzanak konkrét tervek is:

• A helyi ingatlanadók egyszerűsítése (jelenleg 3 közteher: építményadó, telekadó, kommunális adó).
• A gépjárművekhez kötődő közterhek konszolidációja (gépjárműadó, cégautóadó, regisztrációs adó, tulajdonváltozáshoz kapcsolódó illetékek).
• A rehabilitációs hozzájárulás szociális hozzájárulási adóba integrálása (jelentős teherátrendezéssel járhat).
• Az ajándékozási és örökösödési illeték integrálása a személyi jövedelemadóba.
• A minimális bevételt hozó kis adók megszüntetése (ide nem értve az EU-s kötelezettségből fakadó, vagy környezetvédelmi célú közterheket).
• A táppénzhozzájárulás megszüntetése/konszolidációja.

A munkacsoport által a Pénzügyminisztérium részére készített és 2024. első negyedében publikált jelentésen alapulva törvényjavaslat kerülne beterjesztésre az Országgyűlés elé azzal a céllal, hogy

legalább 10%-kal csökkenjen az adók száma (a 2023.01.01-én hatályban levő adók körében).

A csökkentés történhet adónem kivezetésével, illetve kettő vagy több adónem (jogi és gyakorlati) összevonásával is.

Az szja terén is nagy dolgokra készül a kormány. A személyi jövedelemadó és alternatívái, illetve a társadalombiztosítási járulékok terén elérhető egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálata: a személyi jövedelmeket ma számos kategóriában, illetve rezsimben eltérő szabályok mentén kezeli az adórendszer. Egy munkacsoport kerülne felállításra azzal a céllal, hogy megvizsgálja az egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket, ideértve a hatástalan, vagy nem hatékony kedvezmények megszűntetését, az alternatívák közti választás megkönnyítésének lehetőségeit és csökkentve az ösztönzők szándékolatlan és indokolatlan torzításait, ezzel nem csupán egyszerűbbé, de egyúttal igazságosabbá is téve a rendszert. A munkacsoportba a Pénzügyminisztérium, valamint az adóhatóság mellett a kereskedelmi kamarák (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara), az adótanácsadói, továbbá akadémiai szektor delegálhat képviselőket és 2023 első negyedében kezdené meg működését. A munkacsoport által készített jelentésre alapuló törvényjavaslat kerülne beterjesztésre az Országgyűlés elé.

Az RSM szakemberei ennek kapcsán megemlítik, hogy a dokumentumban a kormány vállalja a személyi jövedelemadó törvény egyszerűsítését, különös tekintettel a szerteágazó kedvezményrendszerre. "Jelenleg ötféle, a családtámogatási politika, a munkába állás és más jellegű ösztönzés keretében elfogadott adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni, akár mindet egyszerre. Tehát ha valaki friss házas, tartós betegségben szenved és van gyermeke, akkor máris háromféle adókedvezményt érvényesíthet az adóalapból, melynek sorrendjére külön szabály vonatkozik" - részletezik a jelenlegi szabályokat a szakértők. (Ha esetleg még négy gyermeket nevelő anya vagy 25 év alatti fiatal, akkor még több, de mivel ezek teljes adómentességgel járnak, ezért nem releváns.) "Mivel a családi adókedvezményt a kormány az egyik legfontosabb vívmányaként tartja számon, ezért annak eltörlésére nem számítunk, de a friss házasok kedvezménye, vagy a 25 év alattiak teljes adómentessége kivezetésre kerülhet" - vetítik előre a tanácsadók.

További konkrét reformvállalás a közművezetékek adójának reformja. E reform célja az adórendszer egyszerűsítése és egy olyan adózási környezet előmozdítása, amely ösztönzi a nagy közüzemi infrastrukturális projektekbe történő beruházásokat. A reform vagy hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt, vagy módosítja azt annak érdekében, hogy olyan adószabályt vezessen be, amely lehetővé teszi a közüzemi tulajdonosok számára, hogy a vonalak karbantartásába vagy korszerűsítésébe befektetett összeg után kivezessék vagy jóváírják a vonalaikon fizetendő tételes adót. A két lehetőség közül a kormány választ. A reform végrehajtásának határideje 2024. december 31.

Az RSM álláspontja szerint üdvözlendő, hogy a vonatkozó adó jóváírásával vagy kivezetésével a közüzemi tulajdonosokat ösztönzik majd a közművezetékek karbantartására, a szükséges fejlesztések, beruházások megtételére, mivel a közműhálózatokról általában elmondható, hogy azok elavultak, ill. kapacitásuk bővítésre szorul. "Tekintettel arra, hogy a közüzemi tulajdonosok általában forráshiánnyal is küzdenek - a legjobb hatást az válthatná ki, ha a jogalkotó egyszerűen kivezetné ezt az adónemet, ez az adminisztráció egyszerűsítése, illetve az adók számának a csökkentése érdekében tett vállalása teljesítését is elősegíthetné" - javasolták a szakértők.

Azok a bizonyos puha eszközök

A kormányzati dokumentum szerint közigazgatáson belül számos „puha” eszközt érintő innováció áll rendelkezésre a működés és a szolgáltatásnyújtás színvonalának emelésére. Az intézkedéscsoport célja, hogy biztosítsa az adóhatóság által már alkalmazott újszerű eszközök folytatását és ösztönzést adjon ezek bővítésére, egyben lendületet adva a közigazgatáson belüli, témát érintő tudáscserének is.

Ezen a téren a dokumentum már-már tudományos megfogalmazást is alkalmaz. A Pénzügyminisztérium és a NAV együttműködése során több pilot projekten keresztül vizsgálta a gyakorlatban – és számszerűsítette sztenderd tudományos módszerekkel – a viselkedéstudományi megközelítések hatásait a hazai környezetben, és erősítette meg ezek hatásosságát és hasznosságát. "További pilotok indítása mellett a sikeres beavatkozásokat be kell építeni a NAV gyakorlatába. Az új pilotok érinthetik a hivatal és az ügyfelek közti kommunikáció finomhangolását, az önkéntes jogkövetést erősítő eszközök kiajánlását, a mentorálási szolgáltatás javítását, valamint a viselkedéstudományi megközelítések és az ellenőrzési eszközök közti egyensúly javításának lehetőségeit" - vetíti előre a dokumentum.

A feladatok között szerepel az eNAV-nak nevezett koncepció, ami a NAV digitális ügyfélkapcsolati felületeinek integrált fejlesztéséről szól. Ez képezné a NAV informatikai fejlesztésének alapját. 2026 második negyedévének végére érne véget a reform teljes megvalósítása.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a budavári Főőrség épületében 2022. november 29-én. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ